A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Mentálhigiénés ambulanciáján dolgozva naponta szembesülünk a kihívással, amint aggódó szülők próbálnak időpontot kérni ambulanciánkra.

Sokan más intézményeknél történt sikertelen próbálkozások után, akár napokig várva a telefonkészülék egyik oldalán, hátha végre valaki meghallgatja a történetüket.

Más-más oldalról, de kihívás ez a szülőknek és a dolgozóknak is, mely nem egyszer szül feszültséget mindkét oldalon.

Időpontkérés a Mentálhigiénére:
Mikor, milyen problémával és kihez forduljuk?

A szakemberek és a szülők nézőpontja sokszor nem ugyanaz egy adott problémára vonatkozóan.

Ami a szülő számára rendkívül aggasztó, és azonnali ellátást igénylő problémának tűnik, az nem biztos, hogy a szakemberek mérlegelése alapján a sürgősségi ellátási kategóriába esik. Az alábbiakban szeretnék összeszedni a teljesség igénye nélkül néhány támpontot arra vonatkozólag, hogyan rangsorolunk mi a sürgősségben, mi alapján és kiket látunk el.

Az első fontos pont a területi ellátási kötelezettség.

Biztosan sokszor hallottak már a gyűlölt mondatot, „nem hozzánk tartoznak”. Az ország fel van osztva úgynevezett ellátási területekre, amik különböző kórházakhoz, ambulanciákhoz tartoznak. Az, hogy melyik terület, melyik intézményhez tartozik, az idővel változhat, nem egyértelmű, hogy ugyanoda tartoznak, mint tavaly vagy a korábbi években.

A tájékozódásban segítséget nyújthat az ÁNTSZ honlapja, ami a cikk elolvasása után ide kattintva elérhető. 

Ez alapján előzetesen kikereshetik, melyik kórházban érdemes először kopogtatniuk. Sajnos előfordulhat, hogy a listában található kijelölt kórház nem ismeri fel magáénak a területet, de kiindulási alapnak megfelelő lehet.

És most a problémákról.

Ha egy enyhe, vagy középsúlyos pszichés probléma merül fel egy gyermeknél, a Pedagógiai Szakszolgálat felkeresését javasoljuk.

Ezek a régi néven Nevelési Tanácsadók optimálisan rendelkeznek pszichológussal, gyógypedagógussal és ők az első ellátási pont a pszichés problémákkal küzdő gyermekek esetében. Hangulatzavar vagy szorongásos kórképek, iskolafóbia, pánikzavar, tanulási nehézségek esetén bátran fordulhatnak hozzájuk. Amennyiben felmerül, hogy nem csak pszichológiai, hanem pszichiátriai, esetlegesen gyógyszeres megsegítésre van szükség, a Pedagógiai Szakszolgálat is javasolhat további vizsgálatot, terápiát, akár ambulanciánkon is.

A Pedagógiai Szakszolgálat felmérését követően biztosan gyermekpszichiátriai kompetencia

az autizmus spektrumzavar és az ADHD (aktivitás és figyelemzavar) felismerése és a diagnózis felállítása. Amennyiben felmerül a szülőkben, pedagógusban, egyéb szakemberekben, hogy a gyermek ilyen irányban érintett lehet, elkerülhetetlen a gyermekpszichiátria felkeresése.

A mikor kérdése viszont változó, a két kórkép esetén. Autizmus esetén specifikus szociális készségfejlesztést állami úton csak a diagnózis felállítása után kaphat a gyermek, emellett ezzel a problémával együtt jár emelt összegű családi pótlék is, így itt a mielőbbi diagnózis mind a gyermek, mind a család érdeke.

Figyelemzavar esetén az első választás 6 éves korig a mozgásfejlesztés, melyet a Pedagógiai Szakszolgálatokban sokszor gyermekpszichiátriai diagnózis nélkül is megkezdhetnek a szülők. A gyermekpszichiáter szerepe akkor kiemelten fontos, hogyha felmerül a gyógyszer szükségessége, ezt azonban hat éves kor alatt minden esetben próbáljuk elkerülni.

Mielőbbi orvosi segítség kellhet, hogyha a gyermek önmagára vagy másokra súlyos veszélyt jelenthet.

A mások veszélyeztetése általában hamarabb szembeötlik a környezetnek, ilyenkor az eset súlyosságától függően orvosi, extrém esetben osztályos ellátásra, mentő hívására is szükség lehet.

Az önmagára veszélyes cselekedetek közül fontos kiemelni a falcolást, vagyis a végtagok éles tárgyakkal történő akaratlagos megsértését, megvágását mely napjainkban nagyon gyakori és a szülők számára rendkívül ijesztő jelenség a tizenévesek körében.

A legtöbb kamasz esetében ez mindössze egy-két alkalommal jelentkezik, jellemzően a feszültséglevezetés nem megfelelő formájáról van szó. Az ilyen esetekben az öncsonkítás nem jár együtt a meghalás vágyával, szakmai körökben nem-szuicidális önsértésnek hívják, és nem igényel kórházi megsegítést. Azonban fontos megtudni, hogy a falcolás mögött fennáll-e régebb óta elhúzódó hangulatzavar, esetlegesen öngyilkossági szándék, mert ilyenkor elengedhetetlen a mielőbbi orvosi segítségnyújtás.

Az önbántó magatartások furcsa megjelenését képezik az étkezési zavarok, melyek a gyermekpszichiátriai kórképek közül a legveszélyesebbek. Mind a tartós koplalás és/vagy a fokozott testmozgás következtében létrejövő fogyás, mind az önhánytatás járhat azonnali életet veszélyeztető következményekkel is, itt az orvosi kontroll elengedhetetlenül szükséges.

Fontos figyelembe vennünk, hogy minden eset és minden gyermek története egyedi, így arról dönteni, hogy mi az optimális kezelési forma egy gyermek számára, csak a történet ismeretében lehet. A fenti szempontok viszont remélhetőleg irányt mutathatnak arra nézve, hol érdemes először próbálkozni az aggódó szülőknek, hogy a várakozás és a felesleges körök futása lehetőleg csökkenjen.

Gauland Edina – Dr. Bognár Fanni

A cikk megosztását külön köszönjük!  

Fotó:
pixabay.com