Az agyrázkódás kezelése gyermek esetében
Az agyrázkódás a fejet ért direkt ütés vagy indirekt lökéshullám
(pl. talpra esés) kapcsán létrejövő múló funkciózavar, melynek jellemző tünetei :
• rövid tudatzavar (eszméletvesztés vagy zavartság)
• vegetatív tünetek : fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, sápadtság, verítékezés
• a baleset körüli percekre vonatkozó emlékezetkiesés
Miért kell az agyrázkódással kórházba menni?
Mert kezdetben ugyanezek a tünetek észlelhetők a veszélyes és alattomos koponyaűri vérzés esetén is. A két kórképet baleseti sebészeti osztályon a szükséges vizsgálatokkal és néhány napos megfigyeléssel lehet és kell elkülöníteni.
Agyrázkódás tüneteit mutató gyermeket soha ne küldjön gyalog és felnőtt kísérő nélkül orvoshoz, mert útközben rosszullét, állapotromlás jelentkezhet.
Hívjon mentőt ilyen esetben!
Hogyan kezelik az agyrázkódást?
Mivel magától rendeződik – általában nem kezeljük, csak megfigyeljük. Súlyosabb tünetek az első napokban gyógyszeres kezelést indokolhatnak. (A kezdeti tüneteiben hasonló koponyaűri vérzés ezzel szemben az életet veszélyeztető gyors progresszió miatt az esetek túlnyomó többségében sürgős műtétet igényel.) Az agyrázkódás szövődménymentes esetben 1 heti pihenés és további 3 heti tornafelmentés után már biztosan nem okoz gondot, ezután minden addigi tevékenység (sport, stb) folytatható.
Miért szükséges a koponya röntgen, és mire ad felvilágosítást?
Általános tapasztalat szerint az agyrázkódást létrehozó energia elegendő a koponya töréséhez is, ezért tünetekkel járó fejsérüléseknél minden esetben elvégzendő a koponya röntgen. Ez azonban kizárólag a koponyatörésre vonatkozóan ad információt, az agyrázkódás illetve koponyaűri vérzés megítélésére nem alkalmas.
Van-e olyan vizsgálat, amellyel biztosan kizárható vagy megállapítható a koponyaűri vérzés?
Van, a CT (computer tomográfia = számítógépes rétegvizsgálat), amely azonban a jelentősebb sugárexpozíció miatt csak koponyaűri vérzésre utaló tünetek esetén indokolt. Ez a gyanú vagy súlyos tudatzavar, vagy romló állapot, vagy az agyrázkódás tünetei mellett úgynevezett idegrendszeri góctünetek jelentkezése esetén merül fel. Ezek értékelése orvosi (baleseti vagy idegsebészeti illetve ideggyógyászati) feladat.
Ha az agyrázkódás kezelése orvosi feladat, miért kell ilyen részletesen ismerni?
Azért, mert a baleset kapcsán kialakuló átmeneti rosszullét után a gyermek sokszor látszólag „jól van”. Ezt a felnőtt környezet néha tévesen értékeli, el sem viszik időben orvoshoz, de az is előfordul, hogy a szülő saját felelősségre hazaviszi a gyermeket a kórházból, ami 48 órán belül nem veszélytelen vállalkozás.
Nem érdemes a két napos kórházi tartózkodás kényelmetlensége miatt nagyobb bajt kockáztatni.
Fejsérülés utáni tünetek esetén feltétlenül jelentkezzen orvosnál!
Kapcsolódó cikkek
Kis műtétek helyi érzéstelenítésben
Helyi érzéstelenítésben gyermekkorban is sok műtét elvégezhető. Előnye, hogy a beavatkozás után a páciens szinte azonnal haza mehet, nem igényel előkészületeket, nem szükséges több órás éhezés, szomjazás. A műtét alatt teljes fájdalom mentesség biztosítható, és ez kihat a műtét után is néhány órán keresztül. Minden műtét előtt szükséges személyes konzultáció, ahol az orvos felméri, hogy az adott elváltozás nagyságát és helyét tekintve, a gyermek kooperációját figyelembe véve alkalmas-e a helyiOlvass tovább
Innováció a fixateur externe rögzítésben
A fixateur externe-t külső rögzítő eszköznek fordíthatjuk. A szakmai nyelvben azonban ez nem használatos, és a páciensek is csak egyszerűen fixateur-ként ismerik. Ez egy olyan, a törésgyógyításban évtizedek óta használatos eszköz, mely a sérült csontot nem belülről, hanem kívülről, a bőrön ejtett kis lyukakon bevezetett nyárs és rúd rendszer segítségével rögzíti. Alapvetően a súlyosan roncsolt, nyílt vagy darabos, részben anyaghiánnyal járó törések kezelésére fejlesztették ki, de szinte bármilyen törés kezelhetőOlvass tovább
Emlőtályog gyermekkorban
Az emlő gyulladásos megbetegedése lehet fertőzéses és nem fertőzéses eredetű is. Az emlő fertőzéses eredetű megbetegedése a leggyakoribb jóindulatú elváltozás várandósság alatt és a gyermekágy (puerperium) időszakában, amikor globális prevalenciája 1-10%, az adott földrésztől függően. Sőt, egyes vizsgálatok szerint az emlőgyulladás (mastitis) incidenciája akár 33%-ra is tehető. Az emlőtályog az emlőgyulladás szövődményeként kialakuló kórkép. Mastitis-ben szenvedő nők 3-11%-ában jön létre, szoptató édesanyáknál incidenciája 0,1-3% (a legmagasabb az előfordulás a szülésOlvass tovább
Veleszületett fülkagyló elváltozások, deformitások kezelése műtét nélkül
Kevesen tudják, hogy a fülkagylónak – jóllehet a hallószerv részét képezi – a hallásban kevés szerepe van. Tulajdonképpen egy kiterjedt, porcalappal alátámasztott bőrredőről van szó, amelynek funkciója a hang irányának megállapítása, továbbá a szemüveg viselhetőségének biztosítása. Esztétikai jelentősége vitathatatlan. Hiánya, torzulása az arc egységét megbontja. A fülkagyló elváltozásai lehetnek veleszületettek és szerzettek (pl. baleseti sérülés, daganat stb.), részlegesek, teljesek, egy- és kétoldaliak. Műtéti kezelésük lehet alaki eltérést javító vagy hiánypótlóOlvass tovább
