Az epekövesség gyermekkorban igen ritka kórkép, inkább felnőtteknél jellemző. De a gyermekkori elhízás, a zsíros étrend miatt előfordulási gyakorisága egyre nő.

A gyermekkori epekövek 10%-a az első 6 hónapos korban, illetve 70%-uk kamaszkorban fordul elő.

Mitől alakul ki epekő?

Újszülött korban legtöbbször spontán gyógyuló epekövességgel találkozunk, mely egyéb, súlyos betegséggel társul, vagy egyéb a szervezetet komolyan megterhelő beavatkozáshoz (pl. nagyobb műtét, hosszú távú vénás táplálás). Későbbiekben vérképzőszervi betegségekhez társulhat epekövesség. Serdülő lányoknál legtöbbször a menstruáció, hormonális változások, zsíros étrend, terhesség, fogamzásgátló alkalmazása hajlamosító tényező.

Milyen gondot okozhat az epekő?

A gyermekkori epekövek a felnőtt korban jelentkezőkhöz képest gyakrabban okoznak szövődményeket. A kő lehet epehólyag gyulladás kiváltó oka, legtöbbször idült gyulladást okoz, de előfordul heveny formája is. Az epehólyag kitágulhat, felfújódhat, akár ki is lukadhat. Ha a kövek a közös epevezetékbe jutnak, annak sárgaság és hasnyálmirigy gyulladás lehet az eredménye.

Milyen vizsgálatokkal lehet megállapítani, hogy gyermekemnek epeköve van?

Először a tünetekre kell figyelni. Ilyenek lehetnek a visszatérő hasi panaszok, kövérség, lehet epegörcs (jobb bordaív alatti fájdalom, étkezés után, hányással és hányingerrel). Heveny epehólyag gyulladáskor az epegörcs tünetei jelentkeznek hőemelkedéssel vagy lázzal. Az orvosi kórismézéshez általában elégséges a fizikális, a laboratóriumi és a hasi ultrahang vizsgálat.

Lehet nem műtéti úton kezelni az epekövességet?

Amennyiben ismert a kiváltó ok, illetve betegség, avagy állapot és az kezelhető, akkor mód van várakozásra. Lehetséges a gyógyszeres kőoldás (Ursofalk), mely ritkán eredményes. Mindenképpen indokolt az „epekímélő diéta” bevezetése, melyhez dietetikus szakember tanácsát kell kikérni. Amennyiben műtétre nem kerül sor, fontos a beteg hosszú távú követése.

Milyen műtéti megoldások ismertek az epekövesség kezelésében?

Az epekövesség standard kezelése alapvetően műtéti. Amennyiben az epekövesség konzervatív kezelés ellenére nem szűnik, illetve panaszokat is okoz, akkor a műtét elvégzendő. Ez a köves epehólyag eltávolítását jelenti. Ez a későbbiekben gondot alapvetően nem okoz, mert az epe a májban termelődik, innen egy vezetéken jut a hasnyálmirigy kivezető csövével egyesülve a patkóbélbe. Még a közös epevezeték előtt van egy „leágazás”, mely az epehólyagba vezet és így tud tárolódni az epe.

A műtétet korábban nyílt, jobb bordaív alatti hasi feltárásból végezték.

Ma ilyen technikával csak akkor operálunk, ha a hasi tükrözés kapcsán valamilyen probléma lép fel, azaz a műtétet konvertálnunk kell. Mint a fentiekből látszik, ma már alapvetően hasi tükrözéssel, laparoscopiával operáljuk az epehólyagot. Ez egy minimál invazív technika, mely során 3-4 5-10 mm-es seben keresztül ún. trokárokat, azaz munkacsatornákat vezetünk a hasüregbe és ezzel a módszerrel, „kulcslyukon” át távolítjuk el a köves epehólyagot. Ehhez szükséges a hasat gázzal (CO2) feltölteni, melyet a köldökön át bevezetett trokáron keresztül végzünk el.

Ha elértük a megfelelő nyomást, bal felhasba egy, a jobb bordaív alatti régióba pedig 1-2 trokárt vezetünk be. Ezután a hasüregen belül elvégezzük a műtétet, lezárjuk, majd átvágjuk az epehólyagba vezető verőeret és epevezetéket. Ezután a hólyagot a benne levő kővel eltávolítjuk, és szövettani vizsgálatra küldjük.

A korábbi, több centiméteres jobb bordaív alatti heg helyett összesen 2,5-3cm sebet ejtünk, melyből egyet mindig a köldökben rejtünk el. Így ez a műtét esztétikailag előnyös, a gyógyulás gyorsabb, alig 2 éjszakás kórházi tartózkodást szokott igényelni.

Dr. Fadgyas Balázs