Mindenki nagyon büszke a gyermekére és legszívesebben az egész világnak megmutatná, milyen okos, szép, ügyes, jó tanuló, jó sportoló gyermeke van. De nem kevés veszélye van annak, ha ismeretlenek számára kitárulkozunk, sőt a gyermekünk személyes adatait (születésnapját, bizonyítványát, stb.), életének részeit megosztjuk, bárki számára hozzáférhetővé tesszük.

Mielőtt bármit posztolsz a gyermekedről gondolj végig pár dolgot.

Mi a digitális lábnyom?

Ez az a tevékenység, melyet az on-line térben végzünk. Ez fenn marad a neten, lehet következtetni belőle a szokásainkra. Ami egyszer felkerült a netre az fent is marad. Így már azelőtt sokat tudhatnak idegen emberek a gyermekünkről, hogy ők maguk aktív felhasználóként el tudnák dönteni mit osztanak meg az életükből. A korai képek bármikor visszakereshetők és alapul szolgálhatnak később bántásnak, gúnyolódásnak, zaklatásnak.

A minél több információ megosztása az életünkről (oversharing – túlzott önfeltárás), szokásainkról alapot adhat a gyermek kihasználására. Bizalmat ébreszt bennük, lebonthatja a természetes védelmi korlátaikat és könnyen manipulálhatóvá teszi őket. A kiszolgáltatott gyermek sebezhető, zsarolható. A szexuális visszaélések 90%-át a gyermek által korábban ismert emberek követik el.

A sharenting mozaikszó amely a sharing (megosztás) és a parenting (gyermeknevelés) szóból jött létre. Nincs magyar megfelelője, ezért ezzel a szóval írjuk le szülők azon on-line tevékenységét, amikor gyermekeikről tartalmat osztanak meg on-line térben.

Bár első megközelítésben jó ötletnek tűnhet (szerintem nem) egy bilis kép vagy egy csoki tortával összemaszatolt egyéves szülinapos kép megosztása, de gondoljuk végig:

• kiről szól ez a poszt (a gyermekről vagy rólam, milyen jó anya vagyok)
• mit akarok vele megmutatni
• mennyire szolgálja ez a gyermek érdekét
• mennyire lesz kiszolgáltatott általa
• visszaélésre adhat-e alapot
• az emberi méltóság sérül-e

A képeink bárki által lementhetők, manipulálhatók, jogosulatlanul felhasználhatók. Jó, ha tudod, a social média platformokra felkerült képek nem a te tulajdonod, bár rólad készültek.

Sok mindent szeretnénk megtanítani gyermekeinknek, fizetünk különórákat, járatjuk sportolni stb. Mégis a gyermekek utánzással tanulnak a legtöbbet. A mi példamutatásunk a gyermekek iránytűje. Ha azt látja a gyermek, hogy a saját életünk fontos pillanatait nem átéljük, hanem fotózzuk és másoktól (adott esetekben idegenektől) várjuk a visszajelzést, akkor ezt fogják normának tekinteni.

Szülői felelősség, hogy megtanítsuk gyermekeinket a saját határaik meghúzására. Meddig tartoznak a dolgaink a külvilágra és hol van az a határvonal, amely magánügy és senkivel nem akarjuk megosztani.

A kicsi gyermekek még nem tudnak nemet mondani egy-egy számukra kényelmetlen szituációra. Nem tudják azt mondani, anya ne fotózz! De a gyermeknek nemcsak a való életben, hanem a digitális világban is vannak jogai. Ezeket a jogokat az off-line és on-line térben is a felnőtteknek kell biztosítani számunkra. A gyermekek védelme a felnőttek kötelessége.

A gyermeknek joga van

• a biztonságos gyermekkorhoz
• joga van, ahhoz, hogy ne mutassák meg őt kiszolgáltatott helyzetben (pl. dühös, síró szituációban), joga van az emberi méltóság védelméhez
• joga van nemet mondani egy számára kínos, megalázó helyzetben
• joga van az őt érintő kérdésekben a véleményét elmondani
• joga van tiltakozni, ha nem akarja, hogy fotózzák
• joga van ahhoz, hogy tudja, hol jelenik meg a képe
• joga van az intimitáshoz
• joga van a védelemhez

Egy 2019-ben publikált amerikai felmérés szerint a szülők 70%-a tett már közzé olyan tartalmat, melyet utólag megbánt. Szintén amerikai kutatás szerint 2030-ra az adatlopásért és a személyi adatokkal való visszaélés kétharmadáért a szülők által közzétett tartalmak megosztása a felelős.

Tománé Mészáros Andrea

Forrás:
Hintalovon Alapítvány: https://hintalovon.hu/wp-content/uploads/2020/10/Ne-posztolj-gyerekrol.pdf
University of Tennessee at Knoxville. „New moms may be vulnerable to ‘sharenting’.” ScienceDaily. ScienceDaily, 23 July 2019. https://www.sciencedaily.com/releases/2019/07/190723121900.htm
Gulya Fruzsina: A (nyilvános) tartalommegosztás veszélyei: szülők és gyermekeik a közösségi média felületein Themis ELTE Állam és Jogtudományi DI elektronikus folyóirata 2020 Tanulmányok a családról és gyermekekről különszám https://www.ajk.elte.hu/dstore/document/1734/THEMIS-2020-kulonszam.pdf