Egyre gyakoribb Allergológiai szakrendelésünkön a csalánkiütés miatti kivizsgálás, amit a járvány ideje alatt fokozottan érzékeltünk, mikor kétségbeesett szülők telefonáltak, hogy mit csináljanak, mert gyermekükön csalánkiütések jelentkeztek néhány napja, és nem találnak működő allergia szakrendelést.

Próbáltam a szülőket telefonon és emailben megnyugtatni, eligazítani, hogy urticaria esetén nem az allergia vizsgálat a legelső teendő.

Háziorvosok a szülő kérésére hajlamosak azonnal allergológiai vizsgálatra irányítani a csalános gyermeket, ezzel fokozva az Allergia szakrendelés amúgy is erős túlterheltségét.

A csalánkiütések ¾ részét valamilyen infectió-leggyakrabban kideríthetetlen vírus fertőzés, máskor bakteriális vagy egyéb fertőzés – okozza.

Ahogy a fertőzés lezajlik, a tünetek maguktól megszűnnek, gyakori, hogy soha nem tudjuk meg milyen kórokozó volt a tettes. Ennek immunológiai hátterében az antigén-antitest komplex hízósejtekhez kapcsolódása áll, aminek hatására a hízósejtből mediátor anyagok pl.hisztamin szabadul fel, ez okozza a típusos csalánkiütést, viszketést, szem-szájduzzanatot ritkább esetben nehézlégzés jelentkezhet. Természetesen a valódi allergia is ugyanilyen tüneteket okoz, de mint említettem ez csak az esetek kb ¼-ben található meg, és sokkal típusosabb, az étkezéssel összefüggő tüneteket látunk.

Csalánkiütés esetén az első teendő a tüneti kezelés, tehát antihisztamin adása, valamint 1 hétig diétás étrend bevezetése

(a mediátor felszabadító ételek: olajos magvak, kakaó, csoki, paprika, paradicsom, halfélék, tenger gyümölcsei, füstölt húsok, déligyümölcsök, sajt, tojás, savanyú káposzta kerülése).

A gyógyszertárban recept nélkül kapható antihisztamin a cetirizin, mely megfelelő amíg eljutunk az orvoshoz. Háziorvosunk, ha nem volt hatásos a gyógyszer, más hatóanyagokat is adhat, kis gyermekeknél jó hatású a Fenistil csepp, amit egyébként érdemes a házi patikában tartani, és a gyermek súlyától függően kg/csepp adagban adagolni 25 kg-ig. Nagyobb súlyú gyermeknél már inkább tablettát alkalmazunk, szintén jó a desloratadine, levocetirizin vagy rupatadin hatóanyag is. Szem-száj-végtag duzzanat, rekedtté váló hang, kapkodó légzés esetén azonnali orvosi ellátás szükséges a kórházak Sürgősségi osztályán, ez ünnepek, hétvégi napok és járvány idején is bármikor elérhető.

Ha elkerültük a veszélyes tüneteket, de a csalánkiütés ismét jelentkezik, kezdődhet az ok kivizsgálása.

Kórházi ellátás során gyakran adagolnak steroid inejctiót arcduzzanat esetén. Érdemes tudni, hogy a szisztémás steroid adása után 1 hónapig allergia vizsgálat nem végezhető, mert a steroid erősen beleszól az immunreakciókba, megmásítva a labor vizsgálat eredményét is. Ezért szoktuk azt mondani, hogy az allergia vizsgálat nem sürgős vizsgálat, egyrészt mert a kezelés során alkalmazott antihisztamin és steroid is álnegatív eredményeket okoz, másrészt mert, tünetes gyereknél a bőrpórba az allergiás reakció, veszélyes tünetek provokálása miatt nem végezhető el. A labor vizsgálataink eredményére pedig kb. 6-8 hetet kell várni.

Első pont megfigyelni, feljegyezni, mit evett a gyermek a tünetek előtt néhány órával?

Max. 24 óráig érdemes keresgélni, mert az azonnali reakciót biztosan nem a 2 hete elfogyasztott mogyoró okozza. Látunk-e összefüggést valamilyen elfogyasztott étellel, gyógyszerrel, egyéb külső tényezővel? Hosszabban fennálló kiütések esetén – Étkezési-tüneti – napló vezetését szoktuk kérni a szülőktől pontosan feljegyezve mit fogyasztott a gyermek és mikor ismétlődött a kiütés?

Második pont a csalánkiütés kialakulásakor volt-e a gyermeknek lázas hurutos betegsége, hasmenése, hányása, vizelési panasza, elhúzódó náthája, köhögése, egyéb betegsége? Kapott-e valamilyen eddig nem szedett gyógyszert (ez gyógyszer allergiára utalhat)?

Ez is fontos anamnesztikus adat. Ha a gyermek beteg, lázas köhög náthás, nem érdemes mindjárt allergiára gondolni, célszerű az antihisztamint adagolni és megkeresni a fertőzés okát.

Itt következik a részletes góckutatás. Háziorvossal egyeztetve széklet parazita ill. bakteriológiai vizsgálata, a rutin vizeletvizsgálat, majd a gégészeti, fogászati, nagyobb lányoknál nőgyógyászati vizsgálat elvégzése szükséges.

Területen végezhető a helicobacter pylori infectio kizárása, esetleg hasi UH vizsgálat is, illetve labor vizsgálat során a vérkép, gyulladásos paraméterek ellenőrzése. A góckutatás lényege, hogy ha találunk valamilyen infectiót, egy gócos mandulát, fogat, nőgyógyászati gyulladást, bélgyulladást előbb próbáljuk meg azt meggyógyítani háziorvos segítségével területen, és csak akkor kérjünk allergia vizsgálatot, ha ezek már mind kizárhatók voltak.

Amennyiben a csalánkiütések 6 héten túl is elhúzódnak, krónikus urticariáról beszélünk, ekkor érdemes az Allergológiai szakrendelést felkeresni a már elkészült góckutatások negatív eredményével.

Az antihisztamint addig kell szedni, amíg tünet van, ez tarthat hónapokig is. 2 hét, 1 hónap után érdemes felezve elhagyni a gyógyszert, ha van tünet folytatni a kezelést. Amennyiben a tünetek gyógyszer nélkül is teljesen megszűntek, nem ismétlődnek, nem érdemes allergia vizsgálatot végeztetni.

Az Allergológiai szakrendelés feladata az allergiák és az esetleges ritkább infectiok, autoimmun betegség kizárása.

Az étkezési-tüneti napló vezetése során már kapunk egy képet az esetleges élelmiszer allergiáról, az egyértelműen tünetet okozó étel azonnal kideríthető, az adalékanyagok (színezék, tartósítószer) allergia igényel némi nyomozást, illetve panaszmentes állapotban 12 éves kor felett epicutan bőrtesztet tudunk végezni adalékanyag kontakt allergia kizárásra.

Az Allergológia szakrendelésen csalánkiütés esetén többnyire labor vizsgálatot végzünk, mivel a bőrpróba a tünetek vagy az antihisztamin kezelés miatt nem végezhető. Specfikus IgE panel vizsgálattal 20 féle élelmiszert tud nézni a kórház laboratóriuma, ezek az alap élelmiszerek, ha ezek között nem találunk eltérést, és az étkezési-tüneti napló sem igazolt specifikus ételallergiát, egy folyamatosan fennálló urticaria hátterében ételallergia nem valószínűsíthető.

A ritka ételallergiák nem okoznak minden napos tünetet. Magán laboratóriumok végeznek több allergénes (40-es panel) szűrést is. Amit fontos figyelni, hogy ez IgE típusú vizsgálat legyen. Gyakran hozzák a szülők a több tízezer forintba kerülő IgG típusú allergia teszt eredményeket (FOOD teszt), ennek az azonnali típusú allergiához semmi köze, intoleranciát mutat, de csalánkiütést nem fog okozni. Inkább fejfájások, hasfájások indifferens tünetek, vagy késői típusú reakciók (pl. mindenre rezisztens ekzema) hátterében érdemes végeztetni.

Légúti allergiát systemás csalánkiütés hátterében ritkán vizsgálunk, ennek is van laboratóriumi lehetősége, de a bőrpróba pontosabb eredményt ad.

Krónikus urticaria esetén mindenképpen szükséges a Helicobacter pylori infectio kizárása, elvégzendő a Chlamydia, Mycoplasma szerológia, ha felmerül kullancs csípés a borrelia szerológia is, elvégezzük az autoimmun szerológiai vizsgálatot is esetleges autoimmun betegség kizárására.

A járvány ideje alatt telemedicina (email, fényképek küldése, háziorvosnak küldött javaslatok) segítségével kivizsgált urticariás gyereknél a góckutatás során igazolódott infectioja, amit háziorvos segítségével meggyógyítottak, a gyermek panaszmentes lett.

Szeretném a háziorvosokat arra biztatni, hogy mielőtt kiadják az allergológiai beutalót, kezdjék meg a góckutatást területen.

Ezt a vizsgálatsort fontosnak tartjuk, kikerülni nem lehet, az Allergológiai szakrendelésről is háziorvoshoz irányítjuk vissza a beteget a vizsgálatok elvégzése céljából. A negatív eredmények birtokában várjuk betegeinket a kórház Allergológiai szakrendelésén, időpont egyeztetés minden hónap első hétfőjén 9-12 óra között lehetséges a 459-91-68 telefonszámon.

Dr. Bojszkó Ágnes

Irodalom:
Gyakorlati Allergológia szerkesztette : Temesvári Erzsébet és Kárpáti Sarolta Semmelweis kiadó 2009
Az allergológiia betegségek kézikönyve szerkesztette Krasznai Magda és Kraxner Helga SpringMed Orvosi könyvtár 2019