A diéta összeállításánál különbséget kell tenni aszerint, hogy heveny lefolyású néhány napos lázas betegségről (felső légúti hurutok, gyomor-bélhurut), illetve elhúzódó lázas állapotról van-e szó.

Felső légúti hurutok:

A lázas beteg verejtékezéssel sok folyadékot veszít, a diéta egyik célja tehát, pótolni a veszteségeket. A folyadékbevitel a szokásosnál egy-másfél literrel legyen több. A verítékkel sók is kiválasztódnak, ezért a lázas beteg étrendjéhez valamivel több sót kell használni. Kitűnő sóforrás a tej, de jók a gyümölcslevesek, gyümölcslevek, zöldség- és főzelékfélék, gyümölcs-présnedvek és a húsleves is. Könnyen lehet sót juttatni a szervezetbe sós pálcikákkal, kekszekkel (ropi, sajtos tallér).

A lázas beteg többnyire étvágytalan, egyszerre nagyobb mennyiségű ételt nem tud elfogyasztani. Felesleges és káros erőltetni az evést. Nem kell attól tartani, hogy a lázas betegség néhány napja alatt jelentős fogyás vagy tápláltsági állapot lényeges romlása következik be. Célszerű egyszerre kis adagokkal próbálkozni, és akár 2-3 óránként megkísérelni az evést. A nagyobb mennyiségű folyadékot is csak úgy lehet elfogyasztani, hogy gyakran negyed-, félóránként iszik a beteg néhány kortyot.

A felső légúti hurutok idején jelentősen növekszik a szervezet C-vitamin szükséglete. Ennek fedezésére a citromos italok, gyümölcslevek, présnedvek jönnek számításba. Üdítő hatásukon kívül jelentős C-vitamin források a nyers gyümölcsök is.

A lázas beteg diétája ne tartalmazzon nehezen emészthető, zsírban gazdag táplálékokat, mert rosszul tűri a lázas beteg, ezért ezeket kerülni kell!

Gyomor-bélhurut:

A betegség első napján a kísérő tünetek miatt (hányás, hasmenés, hányinger) a táplálkozás akadályozott, a beteg nem is kíván enni. A beteg tehát koplal, de a fokozott folyadékveszteség miatt nem szomjazhat, sőt a folyadékbevitel 2 literrel több legyen a szokásosnál. A tej és tejes italok ilyenkor nem kedvezőek, mert gyakran okoznak panaszokat és súlyosbítják a tüneteket. Ezek helyett limonádé, gyümölcslé, gyümölcs-présnedv, zöldség-présnedv, leszűrt húsleves, erőleves, tea fogyasztása ajánlott. Különösen fontos az azonnali folyadékpótlás a gyermekeknek és az idősöknek, mert hajlamosak a kiszáradásra, azaz súlyos zavar keletkezik só-vízháztartásukban.

Fontos a jelentős sóveszteség pótlása is sózott leves, sós zöldség-présnedv, valamint sós keksz formájában. A hányinger és a hányás csökkenésével, a hasmenés mérséklődése után meg lehet kezdeni a pépes, esetleg szilárd ételek fogyasztását. A diéta lényege továbbra is a tej és a tejtermékek mellőzése, valamint a zsír- és fűszerszegénység. A gyomor-bélrendszer csökkent tűrőképessége miatt egyszerre csak keveset egyen a beteg, de többször naponta. A panaszok megszűnte után fokozatosan lehet visszatérni a hagyományos táplálkozási szokásokhoz.

Idült lázas betegségek:

Hosszú ideig tartó, állandósult, vagy időnként vissza-visszatérő lázzal járó betegségekben felhasználódnak a szervezet energiatartalékai, csökken a zsír- és izomszövet mennyisége, soványodik a beteg. A láz, illetve az alapbetegség okozta anyagcsere-fokozódás miatt növekszik az energia- és fehérjeszükséglet, melyet kalóriában és fehérjében gazdag táplálék tud fedezni (sovány húsok, felvágottak, tojás, túró, sajt).

Csácsi Ibolya