Szemészeti szűrővizsgálatok csecsemőkorban

látás-eyeball-17871_640

A külvilágból származó ingerek 80%-a a szemen keresztül jut be az idegrendszerbe. Látás útján ismerjük meg a minket körülvevő élő és élettelen környezetünket, látással veszünk tudomást a dolgok méretéről, formájáról, távolságáról. A tökéletes látás teszi lehetővé, hogy az ember egyre több ismeretet szerezzen környezetéről, ezáltal gondolkodása is fejlődik, mely összetett feladatok elvégzésére tesz képessé.

A látórendszer fejlődésének legérzékenyebb szakasza embernél az első két életév.

 

Látásfejlődés 2 éves korig:

Ha az újszülöttnek mozgó tárgyat mutatunk, akkor azt a szemgolyó a mozgás irányában követi, majd gyorsan eredeti állásba tér vissza ez a látás vezérelte szemmozgás,
4. hét: alakra pillant, arcot, mozgó tárgyat egy szemmel, rövid ideig két szemmel figyeli,
6. hét: közeli tárgyakra már gyakrabban néz két szemmel,
8. hét: fénykeresés, mozgó fény követése,
12. hét: a mozgó tárgyat fej- és szemmozgással már 180 fokban követi, az élénk színeket kedveli,
16. hét: kezét vagy a kezében levő csörgőt figyeli,
20. hét: követi az elvesztett játékot, zaj irányába pillant, érdeklődik az 1 méternél nagyobb távolságban lévő vizuális ingerek iránt is,
24. hét: kéz, szem mozgása koordináltnak tűnik, nyúl az eldobott játék után, válogat az ingerek között, megkülönböztet,
36. hét: mélységlátás kezdete,
40. hét: apró tárgyak után érdeklődik, ezek után kézzel is nyúl,
44. hét: a szem vízszintes, függőleges irányba simán mozog,
48. hét: színes fonal után nyúl, jól korrigált mozgással,
12. hó: a két szem látásának egyesítése még gyengének tűnik, de már jól megkülönböztet egyszerű geometriai mintákat,
12–15. hó: papírra vonalakat rajzol,
15–18. hó: képeket néz, formákat azonosít,
21. hó: tovább javul a távolság megítélése,
24. hó: látásélessége tökéletes.

A gyermek életében a törődő, gondos szülő az, aki elsőként veszi észre a szokatlan, átlagostól eltérő jelenségeket. Gyerekek látásának fejlődését mindvégig nyomon kell követni. Az éles látásra, illetve kancsalságra vonatkozó tájékozódó vizsgálatokat a háziorvosoknak, iskolaorvosoknak, védőnőknek kell elvégezni. A tompalátás észlelésének leghatásosabb módszere a megfelelő időben elvégzett szűrővizsgálat.

A szemészeti gondozást az alábbi rendszerben javasolják:

  • újszülött korban történjék meg a látószerv vizsgálata,
  • szemész szakorvos által végzett teljes vizsgálat indokolt:
    – koraszülötteknél,
    – ha a családban kancsalság, tompalátás vagy más betegség fordult elő, 6-8 hónapos, de legkésőbb 1 éves korban.
    – lehetőleg 6-8 hónapos, illetve 2–2,5 éves kor között, de legkésőbb 3 éves korban egy alkalommal minden egészségesnek tartott gyermeknél.

Koruktól függetlenül szakemberhez kell irányítani:

  • ha a gyermek korának nem megfelelő a látásélesség,
  • meglévő szemüvege felett néz,
  • gyakran panaszkodik fejfájásról,
  • könnyezés, fényérzékenység észlelhető,
  • visszatérő kötőhártya-gyulladása van,
  • akik megfogalmazzák, hogy állandóan vagy alkalmanként szellemképesen vagy akár kettőzötten látnak
  • iskoláskorban 5 m-es távolságból vizsgálva a látásélesség egyik vagy mindkét szemen gyengébb a szükségesnél,
  • az arc esetleges aszimmetriája, a szemrés állása vagy a kisgyermekeket gyakran jellemző széles orrgyök és a belső szemzugban látható bőrredő látszólagos kancsalságot eredményezhet. Önmagában ez az elváltozás nem igényel beavatkozást, de szakorvosi vizsgálat ilyen esetekben is szükséges.

A látáshibák és a kancsalság felismerésére szolgáló vizsgálómódszerek

Koraszülöttek éÁH (62)s újszülöttek látásvizsgálata csak a pupilláris fényreakciók vizsgálatára terjed ki.

4-5 hónapos csecsemő látásáról tárgykövetés alapján tájékozódhatunk.

7–8 hónapos korú csecsemő látásélességének becslése: ha bármely szemét eltakarva is ügyesen nyúl a tárgyakért, és egyik szemének eltakarása ellen sem tiltakozik, feltehetően jól lát.
Szemmozgások vizsgálata kisebb tárgy felmutatásával, annak a gyermek szeme előtti vezetésével történik (vezetett szemmozgások). Ez a vizsgálat már 2-3 hónapos korban elvégezhető. A gyermek fejét a vizsgálat közben előretekintő helyzetben óvatosan rögzítjük.

 

Szaruhártya fényreflex vizsgálata: bármilyen fényforrás segítségével meg lehet figyelni (pl: zseblámpa), hogy mindkét szaruhártya azonos helyén jelenik-e meg a fényforrás pontszerű tükörképe. (Ha a fényreflex nem szimmetrikus, kancsalságra van gyanú). Az anyáknak és a gyermek gondozóinak is el kell magyarázni a szaruhártyareflex megfigyelését, mert könnyen lehet, hogy a vizsgálatkor eltérés nem volt tapasztalható, de fáradt vagy beteg gyermeknél észlelhető az aszimmetria. Az ilyen időnkénti kancsalítás is vizsgálatra, kezelésre szorul.

Takarásos teszt: egyik kezünkkel felváltva takarjuk a gyermek szemeit, miközben másik kezünkben valamilyen számára figyelemfelkeltő tárgyat mutatunk. Azt figyeljük, hogy amikor a takarást váltjuk, a szabaddá váló szem kancsal helyzetben marad-e, ill. a párhuzamos szemállás érdekében ún. beigazító mozgást végez-e.

Csecsemőket, valamint a nem kooperáló gyermekeket a vizsgálóasztalon jól rögzítve, a kisdedeket ölben tartva, a nagyobb gyermekeket a felnőttel azonos módon vizsgáljuk. Igen fontos a kíméletes bánásmód, hiszen olykor még a felnőtt is tiltakozik, reflexszerűen védekezik a szemészeti beavatkozások ellen.

Alapelvként rögzíthető, hogy inkább tíz gyermeket kell „feleslegesen” azonnal szakorvosi vizsgálatra küldeni, mint egyet későn!

Koczor Ágnes

A Heim Pál Gyermekkórház szemészeti ambulanciája teljes körű szűrővizsgálatot végez.

Időpont H-P 13,30-15,30 óra között kérhető a 06-1- 459-91-00/1329-es telefonszámon.

Kérünk mindenkit, ha tetszett a cikk,
akkor ossza meg, hogy minél több
emberhez eljuthasson a cikk és
gyermekgyógyászati magazinunk híre!

Köszönjük!



« (Korábbi cikkek)



Close