Étrendi hibák:

Az etetések gyakorisága:

A csecsemő már az eddig megszokottnál ritkábban enne, de a szülő még mindig a kora csecsemőkori (pl. háromóránkénti) etetési ritmust erőlteti. Az egy étkezésre jutó adag telíti a gyomrot; az még ki sem ürült, máris jön a következő étkezés. A szülő attól való félelmében, hogy gyermeke lefogy, vagy nem eszik eleget, lassan az egész napot egy nagy étkezéssé változtatja. Csecsemőjének állandóan ennie kell valamit, ami előbb-utóbb ételundorhoz, az étkezések elutasításához, családi feszültségekhez vezethet.

A másik véglet, ha már kis felnőttként kezelik a csecsemőt, és a felnőttek étkezési ritmusához vagy napi programjához igazítják az ő étkezéseit is. Az étkezések száma hirtelen megfogyatkozik. Mivel a fejlődéséhez szükséges napi energia- és fehérjeszükséglet nem biztosított, testsúlycsökkenés vagy valamilyen hiánytünet lehet a hiba eredménye.

Az életkornak megfelelő étkezési rend kialakítása és betartása fontos tényező a csecsemő egészséges fejlődése szempontjából. Nem helyes, ha egész nap ételt szorongat a kezében, nem szabad erőltetnünk sem az evést, de ne hagyjuk teljesen rá a gyermekre sem, hogy mikor szeretne enni, vagy mikor jelzi, ha éhes.

Problémák a főzelékekkel:

Túl korai rántás, habarás, állati vagy növényi zsiradékok korai vagy túlzott használata emésztési zavarokat, haspuffadást, hasi fájdalmakat, nyugtalanságot vagy hasmenést okozhat.

A főzeléknövények nem kellően gondos tisztítása komoly fertőzésforrás ebben az életkorban.

De emésztési és felszívódási zavart okozhat az elégtelen főzés is; ma divat, hogy csak félig pároljuk meg a zöldségeket, hogy vitamintartalmukat jobban megőrizzük. Haspuffadást és hasi görcsöket okozhat, ha nem az életkornak megfelelő főzelékfélét adunk, ha túl korán adunk káposztaféléket és hüvelyeseket. De hasonlóképpen, ha rosszul válogatjuk meg az egyes főzelékfélék napi arányát (pl. egy nap háromszor babot eszik). Előfordul persze olyan csecsemő, aki csak egy-két fajta főzeléket fogad el (pl. csak sütőtököt hajlandó enni), ezekben az esetekben is törekedni kell valamilyen változatosság elérésére.

Problémák a gyümölcsökkel:

Itt is hangsúlyozni kell, hogy a gyümölcs adása nem tekinthető főétkezésnek. (pl. a banán nem helyettesíti az ebédet), s bár adásuk fontos, korlátlan mennyiségben nem ajánlatos adni, mert ugyancsak haspuffadás és hasmenés lehet az eredménye. Magas rosttartalmú, nehezen bontható rostokat tartalmazó gyümölcsök rostanyagát a bélrendszer nehezen továbbítja, nagy mennyiségű adásuk komoly hasi görcsöket és a bélmozgás zavarait okozhatja (pl. narancs). Nem adunk egyéves kor alatt apró magvas gyümölcsöket komoly allergizálóhatásuk és nehéz tisztíthatóságuk miatt. A gyümölcsöket is alaposan meg kell mosni. A házikertekben ügyeljünk a permetezéssel kapcsolatos előírások és várakozási idők betartására.

Problémák a húsokkal:

Elégtelenül előkészített vagy tárolt húsok ételmérgezést okozhatnak. Az a hús, amelyikből még rózsaszínű húslé szivárog, nincs jól megfőzve! Zsíros húst csecsemőnek ne adjunk!

Halak adásánál legyenek nagyon óvatosak, a szálka súlyos kórképekhez vezethet!

Problémák a tejjel és a tejtermékekkel:

A nem pasztőrözött tejből készült tejtermékek fertőzésveszélyesek. Egyéves kor alatt nem adunk tehéntejet, de kecske vagy más állat tejét sem.

Problémák a szénhidrátokkal:

Sajnos még ma is túl sok csecsemő nem kap eléggé változatos ételeket, étrendjüket főként a szénhidrátok (burgonya, tésztafélék) alkotják. Testsúlyuk korcsoportjukban emelkedett, vitamin- és fehérjebevitelük nem elégséges. Mint láttuk, a táplálási hibák előbb vagy utóbb következményes tüneteket okoznak. A háziorvos, a védőnő és a szülő megfelelő kapcsolatával és közös munkájával ezek a hibák kivédhetőek, és csak ritkán van szükség újabb szakemberek (gasztroenterológus vagy pszichológus) bevonására.

Dr. Nagy Anikó