A táplálási hibákat alapvetően három csoportba sorolhatjuk. Egyrészt a táplálék mennyiségének, másrészt összetételének, minőségének és a táplálás technikájának hibáira.

Táplálási hibák az első négy hónapban:

A szoptatás időszakának táplálási hibái ma már főként mennyiségi hibák, amik részben a „nem szopott eleget” aggodalomból erednek; az anyák a csecsemő által tolerálható mértéknél többször, azaz túl gyakran szoptatnak, amire csecsemőjük nyugtalansággal, hasfájással, bukásokkal reagálhat.

A másik gyakori hiba, amikor az anyatej mennyiségének csökkenésére a csecsemő súlygyarapodásának lelassulása vagy megállása hívja fel a figyelmet.

A védőnői és gyermekorvosi hálózat felvilágosító tevékenységének köszönhetően ma már csökkent, de még mindig megjelennek az életkornak nem megfelelő ételek korai adásának durva hibái, mint a tehéntej (vízzel hígítva vagy hígítatlanul), a lisztes ételek (búzadara, babapiskóta), bizonyos főtt ételek (pl. köménymagleves, pörkölt és főzelék), az anya által előrágott darabos ételek kora csecsemőkori adása. Ezek oka, hogy még mindig él egyes családi kultúrákban a csecsemőtápszerek adásától való félelem, így az anyatej mennyiségének csökkenése esetén a csecsemő egészséges fejlődését minden tekintetben biztosító „táp” adása helyett az évtizedek óta begyökerezett családi tradíciók dominálnak. Az anyatejes táplálás, valamint szükség esetén a kornak megfelelő anyatejpótló tápszerek kiegészítő adásának fontosságát és szükségességét nem tudjuk elégszer hangsúlyozni.

Táplálási hibák a 4–7. hónapban:

A csecsemőkori táplálási hibák többsége a főzelékek bevezetése és az elválasztás időszakára, a 4–7 hónapos életkorra esik. Az egyik hiba, ha az anyák túlságos igyekezetükben hirtelen mindent meg akarnak adni gyermeküknek, túlságosan nagy változatosságra törekszenek, ezért a főzelékek bevezetése a normálisnál gyorsabb ütemben és nagyobb mennyiségben történik. A zöld főzeléknövények rostanyaguknál, fehérje-, szénhidrát- és lipidösszetételüknél fogva nehezebben emészthetők, mint az anyatej. A csecsemő bélrendszere a hosszú szénláncú szénhidrát-molekulák bontására csak hat hónapos korára készül fel. Ha az anyatejes táplálást a sűrűbb állagú főzelékek adása korán és hirtelen váltja fel, az a bél emésztésének és mozgásának zavarait okozhatja (haspuffadás, hasfájás, gyakori, emésztetlen székletürítés, székrekedés).

A főzelékek bevezetésének kezdetekor elég naponta egy alkalommal főzeléket adni. Ebben az időszakban nem cél a változatosságra törekvés, az újabb és újabb főzelékfajták bevezetésével várhatunk néhány napot. Sok csecsemő nem fogadja el azonnal a kanálból történő próbálkozást, az anyatej után pedig kis időre szüksége van az új ízek megszokásához is. Fontos ebben az időszakban a szülői türelem. Néhányan ugyanis attól félve, hogy a csecsemő azért nem etethető megfelelő ritmusban kanállal, mert nem szereti, amit kap, egyszerre többféle ízű és fajtájú főzelékkel is próbálkoznak, ami végeredményben nem jár nagyobb sikerrel, legfeljebb a csecsemőt rettenti el az újfajta táplálkozási formától. Ha azonban örömmel fogadja és jóízűen fogyasztja a főzeléket, sokan örömükben csak azt szeretnék neki adni, amit nagyon szeret, így fordulhat elő, hogy a főzelékek idő előtt és hirtelen kiszorítják az étrendből a szopást vagy az anyatejpótló tápszert.

Sok anya nem tudja, hogyan is készítse el házilag az első főzelékeket, ezért előfordulhat, hogy annak víztartalma túl nagyra sikerül, vagy saját ízlése szerint fűszerezi, ami nem mindig jár szerencsés következményekkel (a túl édes vagy túl sós ételeket a csecsemő bélrendszere nem mindig tolerálja). Mások a boltban kapható bébiételekből mindenféléket bevásárolnak, azután tanácstalanná válnak, hogy melyiket is adják először a babának.

Összességében igaz, hogy minden csecsemő önálló egyéniség, ami sajátos ízvilágban és táplálkozási szokásokban nyilvánulhat meg.

Táplálási hibák a 7–12. hónapban:

Táplálási hibára ebben az életkorban is akkor gondolunk elsősorban, ha a csecsemőnél a súlygyarapodás a normális ütemtől eltérően változik (lelassul, vagy éppen túlságosan felgyorsul), hasi fájdalmak, éjszakai nyugtalanság, székrekedés vagy hasmenés, bukások, hányások, bőrkiütések, sápadtság, bágyadtság, étvágytalanság jelentkezik.

Dr. Nagy Anikó