Vese üregi tágulat

Ha a vizelet útjában valahol torlódás lép fel, a vizelet pang, és az üregeket kitágítja. Kétféle tágulatot ismerünk: az átmeneti, spontán szűnő, „jóindulatú” tágulatot, valamint azokat, melyeket komoly fokú szűkület, elzáródás okoz, és ez utóbbiaknak komoly következményeik lehetnek. A szűkület a húgyutak falában jön létre, legtöbbször a húgyvezetéken.

Miért baj a vese üregi tágulat?

A legfőbb gond nem az üregrendszer kitágulása, bár annak is komoly következményei lehetnek: a tág üregekben pang a vizelet, a pangó vizelet előbb-utóbb könnyen befertőződhet, és gennyes vesegyulladás alakul ki. Ilyenkor lázas a gyermek, gyakran hány. Csecsemőkorban a vesetáji fájdalmat sírás, elsápadás, haspuffadás jelzi. Az ultrahang-korszak előtti időben tulajdonképpen örülnünk kellett annak, hogy ha e betegekben a láz, a hányás fellépett, mert ezzel időben felhívta magára a figyelmet a betegség. Sokkal alattomosabb az, amikor a tünet- és panaszmentes gyermekben lappangva, egyre inkább rosszabbodik a húgyszervi állapot.

A legfőbb gond azonban az, hogy a vesében kialakult nyomásfokozódás a vesét károsítja.

A veseállomány fokozatosan elvékonyodik (kialakul a zsákvese: hidronefrózis), a veseműködés beszűkül.

Ha későn ismerjük fel, addigra már a vese elpusztul, megmenteni nem lehet, ebben az esetben a vesét el kell távolítani, sőt, ha mindkét vesét érinti ez a veleszületett rendellenesség, veseelégtelenség is fenyeget. A szűkület általában a húgyvezeték vese közeli vagy hólyag közeli szakaszán található. Ha egyoldali, csak az adott oldalon van tágulat, a másik vese ép.

A fiú magzat húgycsövében néha a vizelést akadályozó fejlődési rendellenesség van jelen: ez a húgycső billentyű.

A billentyű úgy viselkedhet, mint egy kis vitorla: minél jobban erőlködik a baba, hogy vizeljen, az annál jobban nekifeszül a húgycső falának, és csak nehezen, cseppekben ürül kevés vizelet. Ez az alattomos betegség a húgyhólyagot és mindkét vesét tönkreteheti. Előfordulhat, hogy veséből nem egy, hanem két húgyvezeték is továbbítja a vizeletet. Leány magzatban néha azt látjuk, hogy a két vezeték közül az egyik nem a hólyagba, hanem a hüvely nyílása mellett a külvilágba szájadzik (ez állandó vizeletcsepegéssel jár). Ez a rendellenes szájadzású húgyvezeték is beszűkülhet. Ilyenkor csak a vese egyik felében lesz tágulat (ahonnan ez a húgyvezeték ered).

Mi az „ártalmatlan” tágulat?

Nem mindig egyforma a fejlődés menete a magzat minden szervében. Ha a veseműködés fejlődése előbbre tart, mint az üregrendszer fejlődése, előfordul, hogy a húgyutak nem képesek a termelődő vizelet teljes mennyiségét továbbítani és átmeneti torlódás alakul ki. Ez néhány hónapig, akár fél évig is tarthat, majd spontán rendeződik a helyzet. Tehát a tágulat fokozatosan eltűnik. Ezt az ártalmatlan jelenséget „kezelni” tilos! A születés előtt, a magzati életben sokszor nem lehet elkülöníteni az „ártalmatlan” tágulatot attól, amelyik egyértelműen kóros szűkület következménye.

Nem minden üregi tágulat válik ismertté születés előtt

Ez tulajdonképpen már nem a magzati kor problémája, de előfordul, hogy valamennyi ultrahang vizsgálat a szülés előtt ép veséket jelzett, és a későbbi időben mégis vese fejlődési rendellenesség derül ki. Ennek oka az, hogy a szűkület fokozatosan rosszabbodik. Terhesség alatt annyira enyhe fokú, hogy pangás még nincs. Szülés után, ahogy a gyermek nő, és a folyadék igénye emelkedik, a nagyobb mennyiségű vizeletforgalom mellett elégtelenné válik a szűk szakasz.

Ezért indokolt és javasolt minden kis csecsemő ultrahang vizsgálata 6 hónapos kor előtt.

Az üregi tágulatok gyógyítása

A komoly pangással járó húgyvezeték-szűkület, húgycső billentyű ellátása műtéti úton történik. A húgyvezeték műtétje során a kóros, szűk szakaszt eltávolítjuk és az egészséges szöveteket plasztikai műtéttel újra egyesítjük. Ha a szűkület a húgyhólyag közelében van, akkor a kitágult, sokszor kanyargóssá vált húgyvezeték végét a hólyagba újra beültetjük. Ezek a plasztikai műtétek a mai modern körülmények: korszerű altatás és korszerű műtéti anyagok használata mellett kiváló eredményekkel járnak, és ha szükséges, már újszülött korban is biztonságosan elvégezhetők. Így a csecsemő egyetlen műtéttel visszanyerheti egészségét. A vesekárosodást és a vissza-visszatérő gennyes vesegyulladásokat így időben megelőzhetjük.

Felbecsülhetetlen tehát az értéke a gondosan, lelkiismeretesen végzett terhesgondozásnak, illetve a csecsemőkori ultrahang-szűrésnek.

Szükséges-e a méhen belüli műtét vagy az előrehozott szülés?

A válasz: nem! Csak rendkívül ritkán előforduló kórképek speciális eseteiben jöhet ez szóba. Egy-két évtizeddel ezelőtt az orvostudomány törekedett arra, hogy minél előbbi megoldást nyújtva, már a születés előtt kiküszöböljék a rendellenességeket. Ezért műtéti beavatkozásokat végeztek a magzatban, vagy koraszülést indítottak el, hogy az idő előtt világra jött újszülöttben azonnal elvégezhető legyen a műtét.

Ma már tudjuk, hogy ez a gyakorlat felesleges és káros, két okból is:

Egyrészt azért, mert kiderült, hogy a magzati beavatkozás nem hoz jobb eredményt, mint ha megvárjuk a gyermek világra jöttét, és a szülés után megismételt vizsgálatokat követően – ha egyértelműen igazolódott, hogy szükséges a beavatkozás – végezzük el a műtétet.

Viszont a magzati beavatkozás óriási kockázatokkal jár:

magzati fertőződés, méhen belüli szepszis, vetélés kockázatát hordozza magában. Tehát nem csak hogy nincs értelme, de igen veszélyes ez az eljárás. Napjainkban ezeket már nem végzik, mert csak rendkívül ritka, mindkét vesét érintő, a magzat életét közvetlenül fenyegető állapotban tartjuk egyáltalán indokoltnak. Az előrehozott szülés rizikója is óriási: a koraszülötteket köztudottan számos veszély fenyegeti. Tudományosan bizonyított, hogy semmilyen előnnyel nem jár, ha a plasztikai műtétet néhány héttel előbb végeznénk; a gyermek élete kerülne veszélybe, s csupáncsak azért, mert bár az egyik veséje ép, a másikat idő előtt terveznék műtéttel gyógyítani. Szem előtt kell tartani azt az igen fontos tényt, hogy – amint azt már részletesen ismertettünk – sok baba esetében átmeneti jelenség a vese üregi tágulat.

Ha a szülőknek kérdésük van a fentiekkel kapcsolatosan, kérdéseikre készséggel válaszolok (telefon: 4599-115).

Dr. Merksz Miklós                                                                       

                                                                            ELŐZŐ RÉSZ>>>>