Lányoknál a kisajkak „összenövése” (synechia vulvae) – ellentétben a fiúk előbőrének letapadásával – nem veleszületett probléma.

Kialakulásában egyfelől az alacsony ösztrogénszint, másrészről kisebb gyulladások játszanak szerepet. A hormonálisan éretlen hám vékony sejtrétege érzékeny, emiatt a külső hatásra (pl. különböző kémiai szerek, pelenkadermatitis) létrejövő gyulladás során az egymás mellett lévő területeken a kisajkak összetapadhatnak (nem valódi összenövésről van tehát szó). Mivel újszülöttekben még jelen van az anyai ösztrogén, a hormon védő szerepe az összetapadás kialakulása ellen feltételezhető, bár ezt az utóbbi szakirodalmi vizsgálatok vitatják.

Mindenesetre bizonyos, hogy a synechia megjelenése újszülött korban rendkívül ritka, 3 hónapos és 6 éves életkor között gyakori, 13-23 hónapos életkorban a leggyakoribb. Gyakorisága a pubertás előtt 1,8%-ra tehető. Jellemzően hátulról előrefelé alakul ki az összetapadás, hosszabb-rövidebb szakaszon. Megjelenése a teljes összetapadástól a részlegesig változik, a klinikai gyakorlatban leggyakrabban a kisajkak teljes hosszának 30-50%-os összetapadását észleljük.

A kisajkak összetapadása az esetek döntő többségében panaszt nem okoz, sőt kezelés nélkül is spontán gyógyulása várható a pubertás során.

Veszélye abban rejlik, hogy az összetapadás miatt a kisajkak mögött tasak képződik, amelyben a vizelet könnyen meggyűlik. Jellemző tünet lehet, hogy a vizelet ürítések között is vizelet szivárog a kisajkak területéről. Az így pangó vizelet könnyen felülfertőződhet és húgyúti, vagy hüvelyi fertőzéshez vezethet. Fájdalmas vizelés, viszketés, kellemetlen szag, vagy húgyúti fertőzés is felhívhatja rá a figyelmet.

Kezelése lehet úgynevezett konzervatív, amikor az összetapadt területre ösztrogén tartalmú krémet alkalmazunk.

A hormon tartalmú krémnek lehetnek mellékhatásai, például a kezelt területen a bőr sötétedése, vagy viszketése, mell megnagyobbodás, mell érzékenység. Ezen tünetek a krém használatának befejezését követően elmúlnak.
Másik kezelései módja egy egyszerű és gyors sebészeti beavatkozás helyi érzéstelenítésben, amikor egy megfelelő eszközzel a kisajkakat szétválasztjuk. A szétválasztást követően speciális otthoni terápiát nem igényel a gyermek, csupán átmenetileg (a szétválasztott bőrfelszínen keletkezett apró seb behámosodásáig) bőrfertőtlenítő oldatos ecsetelést pelenkázáskor, illetve hámosító és bőrfertőtlenítő kenőcs alkalmazását.
A synechia kiújulhat, ennek valószínűsége szakirodalmi adatok szerint nagyjából 15% körülire tehető. A kiújulás a megfelelő otthoni kezeléssel megelőzhető. Kiújulás esetén a fenti terápia megismételhető.

Ritka esetekben a synechia a pubertas során is megmarad.

Ilyenkor a kórkép hátterében más betegségeket is kell keresni, amely lehet krónikus szeméremtest gyulladás, krónikus húgyúti fertőzés, elégtelen ösztrogén termelődés vagy trauma. Másodlagos (ún. szekunder) synechia pubertást követően alakulhat ki. Ezen esetekben feltétlenül gondolni kell a bőr gyulladásos, vagy egyéb megbetegedéseire (pl. lichen sclerosus, lichen planus, pemphigoid, laphámrák). Utóbbi kórállapotok adekvát kezelése bőrgyógyászati és sebészeti, vagy nőgyógyászati szakellátást kíván.

Jóllehet csecsemő és kisdedkorban apró elváltozásról van szó és kezelése is egyszerű, mégis fontos a synechia vulvae (labial adhesion) elkülönítő kórisméje más, ezen a testtájon előforduló betegségektől (szűzhártya függelékek és fejlődési rendellenességek; húgycső polipok, ciszták és tágulatok; vagina eredetű daganatok; bőrgyógyászati megbetegedések, külső nemi szervek fejlődési rendellenességei).

Így, amennyiben a szülő szokatlan tünetet, vagy elváltozást észlel lánygyermeke nemi szervén, javasolt, hogy mielőbb keresse fel házi gyermekorvosát, aki szükség esetén a megfelelő szakambulanciára (pl. gyermeksebészetre) tudja utalni a gyermeket.

dr. Mikóczi Márió

Fotó: pixabay.com

Irodalom:

Muram D. Treatment of prepubertal girls with labial adhesions. J Pediatr Adolesc Gynecol 1999;12(2):67-70

Eroglu E, Yip M, Oktar T, Kayiran SM, Mocan H. How should we treat prepubertal labial adhesions? Retrospective comparison of topical treatments: estrogen only, betamethasone only, and combination estrogen and betamethasone. J Pediatr Adolesc Gynecol 2011;24(6):389-91

Leung AK, Robson WL, Tay-Uyboco J. The incidence of labial fusion in children. J Paediatr Child Health 1993;29(3):235-6

Bacon JL, Romano ME, Quint EH. Clinical Recommendation: Labial Adhesions. J Pediatr Adolesc Gynecol. 2015 Oct. 28 (5):405-9.

Caglar MK. Serum estradiol levels in infants with and without labial adhesions: the role of estrogen in the etiology and treatment. Pediatr Dermatol. 2007 Jul-Aug. 24(4):373-5.

Leung AK, Robson WL. Labial fusion and asymptomatic bacteriuria. Eur J Pediatr. 1993 Mar. 152(3):250-1.

Gibbon KL, Bewley AP, Salisbury JA. Labial fusion in children: a presenting feature of genital lichen sclerosus?. Pediatr Dermatol. 1999 Sep-Oct. 16(5)5:388-91.