Étvágytalanság kisgyermekkorban II. rész
Étvágytalanság II.
Étvágytalanság kisgyermekkorban:
Az óvódás- és kisiskolás korú gyermekek étvágytalansága is többnyire a szülők helytelen étkezési szokásaira vezethető vissza.
A gyermek táplálkozást elutasító magatartása ugyanis sokszor az étkezéshez társuló feszültségből ered, amit a szülő által felállított étkezési normák, mennyiségek, a szülő túlzott elvárásai vagy aggodalmaskodása vált ki.
Ebben az életkorban különösen fontos a rendszeresség, a főétkezések idejének természetes kialakítása mellett a tízórai és uzsonna bevezetése és azok tápláló, de nem túlságosan telítő volta.
Fontos, hogy az étkezések között ne engedjük a gyümölcslevek vagy egyéb folyadékok folyamatos iszogatását és az édességek és/vagy sós rágcsálni valók fogyasztását, a nassolást.
Soha ne fenyegessük vagy zsaroljuk meg a gyermeket azért, mert nem akarja az általunk elé tett ételt elfogyasztani.
Gyermekkorban jelentősen befolyásolhatja az étvágyat a késő esti lefekvés miatti kialvatlanság vagy más jellegű izgalmak és feszültségek (családi légkör, iskolai elvárások, beilleszkedés nehézségei miatti szorongások, stb.).
Az iskoláskorú gyermekek jelentős része nem reggelizik, aminek oka többnyire a korán kelés, a korai fáradtság, a reggeli kapkodás és az iskolába indulás feszültségei, valamint ismét a szülői negatív példa, hiszen a szülők sem reggeliznek.
A becsomagolt reggelit a gyermekek jó esetben tízóraira fogyasztják el, általában azonban vagy „nincs” idejük az evésre, vagy elfelejtkeznek róla és érintetlenül viszik haza az iskolából.
A szülő pedig mindebből arra következtet, hogy a gyermek étvágytalan.
Ezért is fontos, hogy reggelente szánjunk pár perc nyugalmat egy közös reggeli elfogyasztására.
Az iskolai ebédek sorsa is sokszor siralmas és mivel az étkezés teljesen a gyermekre van bízva, az elfogyasztott ételek mennyisége és minősége gyakran nem ítélhető meg.
A következmény, hogy az iskoláskorú gyermekek többsége szinte üres gyomorral ül egész nap az iskolapadban, étkezési rendjük felborul (az étkezés az esti órákra tevődne át), ami gyakran vezet koncentráció zavarokhoz, fáradékonysághoz, ingerlékenységhez, nyugtalansághoz, magatartási zavarokhoz, még akkor is, ha mindez eleinte nem jár fogyással.
Elhúzódó esetben akár a testsúly gyarapodásának lelassulása is bekövetkezhet.
Az iskoláskorú gyermekek táplálkozás kultúrájának megváltoztatásához fontos a szülő és a pedagógus közötti jó kapcsolat kialakítása, mindkét oldal figyelme és gondoskodása.
A tartós étvágytalanság a normális fejlődéshez szükséges táplálékok bevitelének elégtelenségéhez is vezethet, aminek alultápláltság is lehet a következménye.
A gyermek nyúlánkká válik, végtagjai vékonyak, izomzata gyenge, gerince előrehajló tartásban áll (hanyagtartás), arca sápadt, szemei aláárkoltak.
Gyakori vashiány kialakulása is, ami az étvágyat tovább rontja, de nemritkán a fertőzésekre, légúti hurutos tünetekre is hajlamosabbá válik.
Súlyos esetben a has elődomborodó, a gyermek kedélyállapota romlik, csendes, apátiás, ingerszegény és egyéb hiánytünetek is jelentkeznek, mint pl. a csontosodás és a fogfejlődés zavarai lépnek fel vagy a másodlagos nemi jegyek kialakulása késik.
Amennyiben a gyereken fenti tünetek kialakulását észleli és/vagy minden szülői igyekezet ellenére gyermeke tartósan étvágytalan, szakorvosi segítségre van szükség.
Az étvágytalanságot okozhatják ebben az életkorban betegségek és egyéb kóros állapotok is.
– Székrekedés tartós fennállása esetén a belek telítettsége jelentősen befolyásolhatja az étvágyat is.
– A bélfertőzések közül a közösségbe került gyermekeken gyakori a bélférgesség, aminek látható jele lehet az orr, illetve a végbéltájék viszketése, gyakori vakargatása.
– A bármely okból, más betegségek következményeként kialakuló vashiány az étvágy romlását okozza.
– Az emésztőrendszer egyik tünete lehet az étvágytalanság.
– Gyulladásos betegségek, egyéb szervrendszerek betegségei mellett is megjelenhet.
– Idegrendszeri betegségek, pszichés zavarok (pl. elhízástól való félelem már ebben az életkorban is jelentkezhet) gyakran járnak az étkezés elutasításával.
Fenti esetekben a betegségek kezelése egyben az étvágy javulását is eredményezi.