Magyarországon évente kilencvenezer újszülött jön világra.

Az újszülöttek viselkedési megnyilvánulásai gyakran keltenek aggodalmat a szülők és a környezet számára is.

Az új érkezővel kapcsolatos félelmek oldására a szülők számos esetben a gyermekorvost és a védőnőt keresik fel, akik választ adhatnak a felmerülő kérdésekre és megnyugtatást, biztatást nyújthatnak számukra.

Szűkebb értelemben véve orvosilag az első hónapot nevezzük újszülöttkornak.

Ez az időszak egy átmeneti időszak, amelyben elsőként szembesülünk az összetartozás és elszakadás ellentmondásosságának érzésével, melyre 9 hónapon át készültünk. Egy átlagos újszülött az édesanya utolsó menstruációjának első napját követő 37–42. hét között látja meg a napvilágot (ezt nevezzük gesztációs hétnek). Súlya 2500 g és 4200 g közé esik, 47–55 cm hosszú, 31–36 cm fejkörfogatú és 29–36 cm mellkörfogatú.

Virginia Apgar, egy amerikai altatóorvos talált ki egy az újszülöttek állapotának felmérésére létrehozott pontrendszert, ez az Apgar-érték. Minden újszülöttet a megszületését követően öt paraméter alapján (légzés, szívműködés, izomtónus, bőrszín és reflex/ingerlékenység) értékelnek az első és az ötödik percben (ha probléma volt, akkor a tizedikben is). Paraméterenként 2 pont adható, így normál esetben a maximális pontszám 10. Az alacsonyabb érték az orvosnak jó jelzőparaméter, hogy megítélje, szükség van-e további beavatkozásra, azonban a normális adaptáció része, ha csak 9 pontot kapott újszülöttünk ezen a skálán, az is teljesen rendben van.

Az újszülött jellemzői:

Az újszülöttek fejmérete a testméretéhez képest arányaiban nagyobb, ezért mindig a fejüket alátámasztva kell emelnünk őket.

Az anyai méhben védelmező magzatmáz hőszigetelő és páratartalom-megőrző feladatát vékony bőrüknek kell átvennie; fontos, hogy rétegesen öltöztessük őket. Számos teljesen természetes bőrjelenség is megfigyelhető ilyenkor a bőr alkalmazkodását mutatva. Ilyen például az orrukon, mellkason kis faggyútömlők (cilia, ciliaria), teljes testükön sokszor vörös foltok (erythema neonatorum/toxicum) láthatóak.

Koponyájuk olykor kissé deformált, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor idomulnia kell a csecsemő fejformájának az édesanya szülőcsatornájához, az ott fellépő erők miatt sok újszülött fején kismértékű duzzanat látható. Ez sokszor az első napokban felszívódik, viszont akiknél később is megmarad, azoknál ügyelni kell az újszülöttünk etetési válaszára, éberségi szintjére, bőrszínére.

Szemüket még ritkán nyitják, napjuk nagy részében alszanak, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Légzésük során nem láthatóak a nehézlégzés jelei, egy újszülött átlagosan 40–60-szor vesz levegőt egy perc alatt, és nem látható a légzési segédizmok, mint például az orrszárnyak vagy bordaközi izmok munkája. Az első pár órában kis szívzörej még hallható az anyai keringésről való leválás utóhatásaként, ami később megszűnik. Általában kezük, lábuk hajlítva van, egyformán mind a két kezüket használják, fejüket egyik oldalról a másikra tudják fordítani.

Az újszülötteknél igen gyakori a sárgaság.

Ezt a szülészeti intézményekben észlelik, ha meghaladja a kóros értéket, kezelik, azonban ez teljesen normális jelenség is lehet az esetek nagyrészében, és semmiféle egyéb kezelést nem igényel, ha az újszülött megfelelően éber és fejlődik.
Normális körülmények között az 1. életnap után kezdődik, és az 1. élethéten tart a sárgaság, csúcsa a 3–5.napon alakul ki. A születést követően az anyai és magzati közös keringés megszűnik, a keringő vér és a testben található egyéb folyadékok mennyiségileg és elhelyezkedésükben is változnak.

A magzat még másik oxigén szállító molekulával rendelkezik, melyet fokozatosan felvált a felnőttéhez hasonló szállítómolekula. Ezek a molekulák a májban bomlanak le, de a máj működése még átmenetileg nem alkalmazkodott a fokozott terheléshez. A vérben felszaporodó oxigénszállító molekula bomlási terméke okozza ezt a normális sárgaságot. Érett újszülöttek 60%-ánál látunk sárgaságot; a kizárólagosan anyatejjel táplált újszülöttek 10%-a még 1 hónaposan is sárga. Az 1. életnap előtt jelentkező vagy elhúzódó, két héten túl is észlelhető sárgaság azonban fokozott figyelmet igényel.

Újszülöttünk minden hirtelen ingerre egy reflexes kapaszkodómozdulattal reagál. Ha bármi a szájuk körül hozzájuk ér, az reflexesen szopómozgást vált ki belőlük.

Az első napok feladata az édesanya és gyermeke egymásra hangolódása, a napirend kialakítása,

a mellre tétel, a szoptatások bizalmas légkörének megteremtése, amelyben mind az édesanya, mind az újszülött kölcsönösen jól érezheti magát. Egy egészséges baba az első életnapon körülbelül 5 ml-t, a másodikon 10 ml-t, a harmadikon körülbelül 20 – 25 ml-t szopik, a negyediken 40 ml-t, az 5. naptól 60 ml-t szopizik alkalmanként. Az első pár napon a kevés mennyiségű előtej termelődésének fontos szerepe van, mert biztosítja gyermekünk számára a más forrásból nem elérhető koncentrált immunanyagokat.

Később egy átlagos újszülöttnek naponta összesen 450 – 600 ml folyadékra van szüksége, ez ha 8× szopizik, 60–75 ml-t jelent, fokozatosan emelkedve alkalmanként. Egy egészséges újszülöttnek nincs szüksége egyéb folyadékkiegészítésre. 5-6 vizeletes pelenkájuk van, 2-3 székletes, amely az első napokban még a magzatmáz hagyatékaként feketés, majd fokozatosan válik sárgás színűvé.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket az elveket, és általánosságban az olvasott tényeket az édesanyák csak segédeszközként értékeljék,

és ha bármelyik újszülött jellemzői eltérnek az általam leírt jellegzetességektől, azt ne mindig valamely betegség jeleként fogják fel, hanem eleinte tanulják meg csecsemőjük nyelvezetét, figyeljék meg reakcióit. Ne legyen idomítás a gyermeknevelés. Nem baj, ha ismerősünk újszülöttje sokkal többet alszik vagy többet szopizik, mint a mienk. Fontos, hogy aktívan, de ne gyanakodva figyeljük, észleljük újszülöttünket. Ne ugorjunk minden általunk még nem észlelt reakciójára, csak ha az tartós vagy nagyon eltér attól, amit normálisnak gondolunk.

Befejezésként egyúttal szeretném hangsúlyozni, hogy a kisgyermek biztonságérzetének kialakulásához és egész fejlődésének alapjaihoz az édesanyák gondoskodó viselkedése, nyugodtsága és odafigyelése kiemelkedően fontos szempont, mely később szociális érzékenységük megteremtéséhez is előfeltételként szolgál.

Ha csecsemőkorban tekintettel vagyunk gyermekeinkre, később ők is ezt viszonozzák számunkra és a környezetük számára.
Ezt korábban Goethe így fogalmazta meg: „Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat.”.

Dr. Nagy Dóra Zsuzsanna