Darabos ételek bevezetése a hozzátáplálás során
Az első 3 életév során a táplálkozási magatartás, ezen belül pedig a rágás intenzív és folyamatos fejlődése is zajlik.
Cikkünk áttekinti ezt az érési folyamatot a tipikusan fejlődő csecsemőknél és kisdedeknél. Továbbá támpontokat ad a szülőknek, hogy miként tudják támogatni kisgyermeküket ebben az időszakban.
A csecsemők 4 hónapos koruk körül a mozgásfejlődés előrehaladtával és a szem-kéz koordináció fejlődésével képessé válnak arra, hogy a szájukhoz emeljenek tárgyakat, azokat nyalogatják, szájukba veszik, mindezzel sok tapasztalatot szereznek a szájtéren belüli érzékelésről.
A hozzátáplálás indulása – ideális esetben 6 hónapos kor körül – az új ízekkel történő ismerkedés időszaka, miközben a rágáshoz szükséges izmok ereje is nő. A 9 és 12 hónap közötti időszak a szenzitívebb periódus az új állagok elfogadására. Ebben az időszakban a stabilan ülő gyermek egyre aktívabban szeretne részt venni az étkezési helyzetekben. Ez a fogínnyel majszolás, csócsálás időszaka, amikor jól boldogulnak a szilárd, darabos, de puha állagú ételekkel. 12 és 24 hónapos korban egyre ügyesebben harap a kisded, az ételeket alaposabban rágja meg, ez az önálló evés kialakulásának időszaka.
A hatékony körkörös rágómozgás általában 2 éves kor után alakul ki, és addig a rágás tanulásának folyamatában előfordul, hogy a gyermek kiköpi az akár jól megrágott ételt is, és ez teljesen normális ebben az életkori szakaszban. A 3. életévben az evési, rágási készségek finomodnak, a kisgyermekek ebben az életkorban rendszerint önállóan étkeznek.
Miért fontos a rágás?
Az esztétikus és egészséges fogazat kialakulásához szükséges az erős rágóizomzat, melynek kialakulásához alapvető a rendszeres, intenzív rágás. A helyes artikuláció, a tiszta beszéd kialakulásához is fontos tényező a száj körüli izomzat erőteljes, koordinált mozgása.
A darabos ételek bevezetésének feltételei:
- Az életkornak megfelelő fejlettség minden fejlődési területen (mozgás, kongnitív terület, figyelem, érzékelés-észlelés, kommunikáció, önszabályozás).
- Stabil fej-, nyak-, törzskontroll (stabil ülés).
- A csecsemő képes az ételt megfogni és a szájához vinni.
- Megfelelő izomtónus és mozgáskoordináció a száj körüli területen.
- A darabos ételek kínálásához nem szükséges, hogy a csecsemőnek már legyenek fogai.
- Érett, egészséges csecsemőnél a fenti feltételek kb. 8 hónapos életkor (+/- néhány hét) körül teljesülnek.
- Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, 10 hónapos korig kezdjék el a darabos ételek bevezetését. Ezután egyre kevésbé nyitottak erre a kisgyerekek, táplálási nehézségek alakulhatnak ki.
- A darabos ételek kínálásának kezdetén gyakran előfordul, hogy a gyermek öklendezik a darabos ételtől. Ez teljesen természetes dolog a rágás tanulásának korai szakaszában. Ha az öklendezéshez nem társul félrenyelés, rosszullét, egyéb rossz élmény, és nem veti vissza őt a gyakorlásban, akkor hagyjuk nyugodtan próbálkozni. Ilyenkor általában a tünetek fokozatosan csökkennek, egy idő után megszűnnek.
Mivel segíthetjük az evés és a rágás fejlődését?
- A megfelelő, biztonságos étkezési helyzet és pozíció kialakításával.
- Az etetőszék megfelelő pozícionálása, vagy ölben etetéskor a kényelmes testhelyzet megtalálása fontos a biztonság és a csecsemő/kisded kényelmes étkezése szempontjából. A kisgyermek felsőteste függőleges helyzetben, csípője kissé előre billentve legyen. A lába legyen megtámasztva. Az asztallap vagy tálca magasságát úgy kell beállítani, hogy a csecsemő/kisded mellkasa alá érjen kissé, így könyökét meg tudja támasztani, és még stabilabb lesz a testtartása.
- A hozzátáplálás során a pürés ételekben előbukkanó darabos falat váratlanul érheti a kisgyermeket, nem tud rá felkészülni, ezért kerüljük a vegyes állagú ételek kínálását kb. kétéves korig. Tapasztalatok alapján több esetben is csak ezután tudnak biztonságosan boldogulni vele a kisgyerekek.
- Kezdetben szilárd, de puha állagú, ujjnyi vastag hasábokra vágott ételeket kínáljunk, amelyeket a csecsemő könnyen össze tud nyomni akár a nyelvével vagy az ínyével is. Ilyenek a puhára párolt vagy sült zöldségek, gyümölcsök, puffasztott kukorica, buláta, a nyers gyümölcsök közül pl. a puhább barack és a banán. Továbbá pl. fasírtok, zöldségfasírtok, puha házi babakekszek, főtt tészta, kifli csücsök. A csippentő fogás kialakulásával lehet a falatok méretét csökkenteni.
- Ha a csecsemő életkorának megfelelően fejlett, egészséges, nyugodtan hagyhatjuk, hogy önállóan gyakoroljon.
Fontos kitérni arra, hogy mik azok az ételek, amik csecsemő és kisgyermekkorban a félrenyelés veszélye miatt kerülendőek:
- kemény, nyers zöldségek és gyümölcsök
- kerek falatok: virslikarika, koktélparadicsom, olívabogyó, kolbászkarika (ezek felezve, negyedelve adhatóak)
- olajos magvak egészben vagy aprítva (darált formában vagy magvajként ételbe keverve kínáljuk ezeket)
- cukorkák, gumicukor, nyalóka, chips, rágógumi, pillecukor
- nagyobb rágós húsdarabok, csontos húsok (a darált húsból készült ételekkel könnyebben boldogulnak a kicsik)
- kemény aszalványok (pl. mazsola, banánchips)
- pattogatott kukorica
- kemény kekszek (sajnos a bolti babakekszek többsége túl kemény a babáknak)
Összeállította: Dr. Sümegi Edina, Siba Mónika
További információs anyag szülőknek:
A hozzátáplálás során az egyes élelmiszerekről készült fotósorozatok, tálalási javaslatok a különböző korosztályok számára: https://solidstarts.com/foods
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia munkacsoportja által a szülők számára összeállított tájékoztató:
„Étkezési tanácsok az evés és a rágás fejlődése, darabos ételek fogyasztása” témában: https://heimpalkorhaz.hu/wp-content/uploads/2024/08/heim_szuloifuzet_etkezesitanacsok.pdf