Szoptatós anyák mellkasi röntgenvizsgálatáról
Tüdőszűrés, mellkasröntgen szoptatáskor
Sokszor felmerül a kérdés:
Ártalmas-e a mellkasról készült, szűrő jellegű röntgenvizsgálat a szoptatós nőre vagy gyermekére?
Az Anyatejgyűjtő Állomásokat rendelet kötelezi [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet]arra, hogyminden dolgozójukat és az anyatejet adó édesanyákat szűrővizsgálatoknak vessék alá. Ebbe beletartozik a bőrgyógyászati, a bakteriológiai és a nemi betegségek szűrése mellett a tuberkulózis kizárására irányuló mellkasi röntgenvizsgálat is. Ezzel igyekszünk biztosítani azt, hogy csak egészséges anyától származó, fertőzésmentes anyatejet juttassunk a rászoruló csecsemőknek.
Nagyon fontos tudni, hogy a röntgenvizsgálatokkal járó ionizáló sugárzás – ellentétben az izotópvizsgálatokkal – csak addig a rövid ideig terheli a szervezetet, amíg áthalad rajta. Tehát a vizsgálatot követően sem az anya testében, sem az anyatejben nem marad káros sugárzás. Ismereteink szerint nincs kimutatható károsodás sem az anya szervezetében, sem az anyatejben a mellkasi röntgenvizsgálatok kapcsán.
Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 mSv/év effektív dózissal terhel a természetes háttérsugárzás. A szervezetünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, az élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból, vagy akár a saját testünkből is. Egy mellkasi röntgenvizsgálat sugárdózisa felnőttek esetében testalkattól függően kb. 0,05–0,1 mSv, ami nagyjából 10 napi háttérsugárzásnak felel meg. Ez egy tengerentúli repülőúttal hasonló mértékű sugárterhelést jelent.
Összességében kimondhatjuk, hogy a szoptató nők szűrő mellkasi röntgenvizsgálata az anya és csecsemője számára lényeges kockázatot nem jelent.
Kapcsolódó cikkek
A gyermekkori balesetek képalkotó diagnosztikája
A WHO kimutatása szerint a világon minden évben kb. 800 000, Európában 42 000, hazánkban 193 gyermek veszti életét balesetek következtében. Ezeknek legalább fele megelőzhető lenne. A világon 5 000 000 kórházi és 70 000 000 sürgősségi felvétel történik évente gyermekkori balesetek miatt. A balesetek következményei jelentős részben kimutathatók képalkotó vizsgálatokkal: röntgen, CT (számítógépes rétegvizsgálat), MR (mágneses rezonancia). A sérülések típusa és helye korcsoportonként változó. A csecsemők és kisdedek közöttOlvass tovább
Veszélyesek-e a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok?
Képalkotó diagnosztikának nevezzük azokat a vizsgáló eljárásokat, amelyek valamilyen fizikai különbségeket alakítanak képekké. Ide tartozik a röntgensugárral működő hagyományos röntgen, kontrasztanyagos röntgen, CT (számítógépes rétegvizsgálat), a szintén ionizáló sugárzással járó izotópvizsgálat, a mágneses rezonancián alapuló MR és az ultrahangvizsgálat. Sok szorongást okoz a szülők egy részének a fenti vizsgálatok esetleges mellékhatásainak kérdése. Általában tudják a laikusok is, hogy a röntgensugár és az izotópvizsgálatnál használt radioaktív anyagok káros hatással vannak azOlvass tovább
Hogyan készítsük elő a gyerekeket röntgen és ultrahang vizsgálatokra?
A Heim Pál Gyerekkórház Radiológiai Osztályán számos röntgen és ultrahang vizsgálatot végzünk. Ezek közül néhány előkészítést igényel a beteg részéről, mely elsősorban a vizsgálat típusától függ, figyelembe véve a gyermek életkorát is. Minden vizsgálat előtt nagy segítséget jelent, ha a szülő elmondja a gyermeknek, hogy mi fog történni vele, mert ezzel csökkenthető a szorongása, jobban kooperál, így a vizsgálat gyorsabban elkészül, nem kell a felvételt ismételni. Egyszerű röntgenfelvétel nem igényelOlvass tovább
Gyermekem idegentestet nyelt…
Nincs olyan szülő, nagyszülő aki ne mondaná el a gyereknek naponta százszor, hogy ne vegyen a szájába semmilyen apróbb játékdarabot vagy pénzt, mert az nem étel és baja eshet tőle. A „nem szabad” felszólítást, ezerszer használjuk, és talán az egyik legtöbbet használt utasítás a „nem esszük meg”, amikor a gyerek egy olyan dolgot tart a kezébe és halad a szája felé, ami pici és egy cseppet sem tartozik az ehető-emészthetőOlvass tovább
