Az agy szürke állománya és az IQ
Sokan próbálták már vizsgálni, hogy van-e összefüggés az agy mérete és az IQ között.
Eddig a vizsgálatok gyakorlatilag semmilyen kapcsolatot nem találtak a két dolog között. Jelenleg az az általánosan elfogadott vélekedés, hogy sokkal apróbb jellemzők számítanak, mint például az idegimpulzusoknak a sebessége, vagy az idegi kapcsolatoknak a száma.
Modern eszközökkel azonban sikerült olyan különbségeket találni, amelyek összefüggést mutattak az IQ-val. A Kaliforniai Egyetem kutatói 47 önkéntessel IQ tesztet töltettek ki, majd mágneses rezonancia módszerrel megmérték az agyuknak a szürke állományának a mennyiségét. A szürke állomány nem egy helyen helyezkedik el az agyban, hanem diffúzan elszórva, és feltehetőleg az információ feldolgozásában játszik szerepet. A kutatók azt találták, hogy a magasabb IQ-val rendelkező embereknek az agyuk bizonyos területein kimutathatóan több szürke állományuk volt, mint az IQ teszten kevesebb pontot elérő társaiknak.
Az agy ezen területei a memóriában, a figyelemben és a beszédben játszanak szerepet.
A kutatók szerint az agy bizonyos területein levő szürke állomány mennyisége befolyásolja azokat a képességeket, amelyekért az az agyterület felelős. Ezért van az, hogy valaki jó matematikában, de gyengébb a beszédben, mások hasonló IQ-val esetleg evvel ellentétes képességeket mutatnak. Hozzá kel tenni, hogy az összes szürke állománynak mindössze 6%-a befolyásolta az IQ-t. Ez is magyarázza, hogy a régebbi technikákkal ezeket a különbségeket miért nem tudták kimutatni.
Prof.Dr.Szalai Csaba
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
