Mi az a glutén és káros-e az egészségre?

A búzafélék (búza, árpa, rozs) egyik fehérjéje a sikér, más néven glutén.

A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. Vízben nem oldható, a vizet megköti, a búzalisztből készült tésztát gyúrhatóvá, nyújthatóvá, formázhatóvá; kelesztésnél keletkező gázok (széndioxid) feszítő hatásával szemben ellenállóvá teszik. Megfelelő hőmérsékletű és idejű sütés után így kerülhet ropogós pékárú az asztalunkra.

A kenyér Magyarországon alapélelmiszernek számít. Ezért is fontos az asztalunkra nap mint nap kerülő ennivaló mennyisége és minősége. Részesítsük előnyben a magasabb élelmi rost tartalmú (nagyobb rozsliszt tartalmú) kenyérfélék fogyasztását a fehér változatokkal szemben. Kutatások igazolják, hogy a zabkorpával készített termékek gyakori fogyasztása mellett csökken a vér érfalat károsító LDL-koleszterin szintje. A kenyérben található vízben nem oldódó élelmi rostok (cellulóz, heimicellulóz) megfelelő folyadékellátottság mellett elősegítik a megfelelő bélműködést, ezáltal gátolják a székrekedés és egyéb emésztési problémák kialakulását. A magasabb rosttartalmú változatok több vitamint (B1, B2 és B6) és ásványi anyagot (magnéziumot, káliumot) tartalmaznak, mint fehér társaik. Fontos szem előtt tartani viszont a magas energiatartalmát, ezért a mértékletességet tartsuk szem előtt a túlsúly, és annak következményeinek (érelmeszesedés, magas vérnyomás) megelőzése céljából. Ne feledjük azt sem, hogy a kenyerek fehérje-összetétele nem teljes értékű (nem állati eredetű élelmiszer), mégis fehérjeszükségletünk lényeges részét fedezi. A kiegyensúlyozott, minden alapvető tápanyagot tartalmazó étrend megvalósítása mindemellett elengedhetetlen az egészséges élethez.

Gyakran vitatott tény, hogy a csecsemő hozzátáplálása során mikor, hogyan, milyen formában történjen meg a glutén bevezetése.

A tudomány még nem határozta meg egyértelműen, hogy a lisztérzékenység (coeliakia) kialakulásában mi a döntő tényező. A hazai lakosság 30%-a rendelkezik a lisztérzékenység kialakulásához szükséges génkészlettel, maga a betegség, azaz a glutén által kiváltott immunológiai folyamatok miatt bekövetkező vékonybélboholy- és egyéb szervrendszeri károsodás előfordulása körülbelül 1%. Sem a korai, sem a késői glutén bevezetés esetén nem mutatkozott előny a betegség előfordulását illetően.

Az Egészségügyi Világszervezet 6 hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálást javasol, annak számos (más cikkekben, tanulmányokban felsorolt) pozitív hatása miatt.

Ennek megfelelően a glutén bevezetése 6 hónapos koron túl, egy éves korig történjen. Amennyiben a féléves korig történő kizárólagos anyatejes táplálás nem valósul meg, a kiegészítő táplálás, így a glutén bevezetése is 4-6 hónapos kor között kezdődjön meg. Napi fél, vagy más naponta 1 háztartási keksznek (p. gyümölcspürébe keverve) vagy főzelék habarásához használt csapott mokkáskanálnyi lisztnek megfelelő mennyiséget javaslunk. A jelenlegi álláspont szerint nincs befolyásoló hatása a későbbi lisztérzékenység kialakulására, hogy a glutén bevezetése anyatej mellett vagy annak hiányában történik-e meg.

A családban előforduló lisztérzékenység esetén is a fentiek szerint kezdjük meg a glutén bevezetését. Klinikai tünetek (hasmenés, haspuffadás, székrekedés, súlyállás stb.) esetén mindenképp konzultáljunk a gyermekorvossal. Családi halmozódás esetén a gyerekek szűrése 3 és 6 éves életkorban normál étrend mellett történjen meg. A diagnózis felállítása előtt, orvossal történő megbeszélés nélkül elkezdett gluténmentes étrend meghamisíthatja a diagnosztikai eljárások eredményét! Amennyiben a betegség orvosi javaslat alapján, vizsgálatokkal bizonyíthatóan fennáll, a kizárólagos diéta élethosszig szükséges.

Vigyázzunk, a gluténmentes diéta divatossá vált. (Egy amerikai statisztika szerint az emberek 18%-a vásárol emiatt rendszeresen gluténmentes élelmiszereket, míg mindösszesen 1%-uk lisztérzékeny, nekik van rá okvetlen szükségük.)

Egy diéta indokolatlan alkalmazása több okból is káros: értékes tápanyagoktól vonhatjuk meg a szervezetünket, és a pénztárcánkat sem kíméli.

Amennyiben lisztérzékenység gyanúja merül fel bennünk, a diéta elkezdése előtt konzultáljuk orvosunkkal, végeztessük el a vele megbeszélt, szükséges vizsgálatokat!

dr. Tóth Fanni



(Következő cikk) »



Close