Orvosi zsálya (Salvia officialis)

Orvosi zsálya JKJEgy kilencven felé járó emberről mesélték (aki a teniszütő-húrozás nehéz mesterségét űzte), amikor megkérdezték tőle, hogy mi a jó egészségnek titka, mindig azt válaszolta, hogy a fekete ribizli és a zsálya minden betegségtől megvédte.

Az orvosi zsálya (Salvia officialis) illatos félcserje.

„Salvia” a latin salvare szóból származik, ami gyógyulást, a betegségtől való menekülést jelenti. Népi elnevezése: kerti zsálya, Szent János füve, kakastaréjfű. Fás gyöktörzzsel rendelkezik, amelyből 30-40 cm erős szárak fejlődnek ki. A szárak idősebb, alsó része fás, a fiatal szárrészek négyzetesek, szürkészöldes színű, szőrözöttek. A levelek keresztben átellenesek, hosszúk elérheti a 8 cm-t, szélességük a 3-4 cm-t, lándzsásak, tompa csúcsúak, szélük aprón erezetes, finoman, kiemelkedően bársonyos. A fiatal levelek szürkésfehérek vagy ezüstösek, az ereken nagyszámú szőrképlet található. Évelő növény, a második évtől virágzik. Virágai kétajkúak, a szár csúcsán találhatóak, a pártájuk 2-3 cm hosszú, ibolyakék, ritkábban rózsaszín vagy fehéres. Júniusban, júliusban virágzik. (Viaszos levelei az enyhe teleket is átvészelik!) Maria Trében Egészség Isten patikájából könyvében említ egy 1300 körül keletkezett versikét, amelyben kérdés fogalmazódik meg: „Miért is kell meghalni/ Hisz kertünkben zsálya nő?”

Az orvosi zsálya a sokféle zsályafaj közül a legalkalmasabb gyógyításra.

orvosi zsálya ibolyával
orvosi zsálya ibolyával

Vadon csak a Földközi-tenger vidékén található meg, de az egész világon termesztik. Régen a falusi magyar kertekből sem hiányzott, mivel köhögéskor és torokfájáskor a legjobb házi-szernek bizonyult. A zsályalevél 1% illóolajat tartalmaz, cserzőanyag tartalma elérheti a 8 %-ot, erős fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladás gátló, vércsillapító és összehúzó hatása van. Szájban lévő sebek, szájpenész, fogínvérzés, fogínsorvadás, valamint a kellemetlen szájszak esetén célszerű használni. (Fogorvosnak adtam a kertemben termesztett orvosi zsályából, később lelkesen mesélte, hogy csodát művelt.) Gennyes sebek, ekcémák és más bőrbetegségek ellen is alkalmazzák. Gyomor és bélhurut, puffadás és görcsök ellen fél órával étkezés előtt kortyonként iszogassunk egy csésze zsályateát. Máj- és epepanaszokat is enyhít, ugyanakkor cukorbetegeknek is ajánlott. Vértisztító, tüdőbetegségek gyógyítására, valamint orvosi zsályagyógyfürdők készítésére is alkalmas.

Teakészítéskor

legalább öt percet kell főzni fél liter vízben az egy evőkanálnyi szárított, összemorzsolt orvosi zsályát. Pár perc múlva leszűrjük, aztán forrón, melegen lehet kortyolgatni. (Lehet hozzákeverni kevés kamillát, körömvirágot, mentát!)

Fűszernövényként is használják.

Hús (birka), hal- és növényi ételekhez, sajtra, vajas kenyérre is szórják. A salátának csípős íze folytán, tormára emlékeztető ízt ad.

Az egész világon termesztik. Szereti a homokos talajt, a déli fekvésű lankás területet. A méhészek szívesen ültetik kaptárok közelébe, mert jó méhlegelő.

Juhos-Kiss János

Irodalmi források:
Gottfried Hertzka: Így gyógyít Isten – Szent Hildegárd gyógymódja, Makrovilág Könyvkiadó, 1989
Maria Treben: Egészség Isten patikájából, Hungalibri Kiadó Budapest, 1990
Gyógyító növények (összeállította Lőrinczi Mariann) Kossuth Nyomda, Pallas Stúdió Budapest, 2000
Antalné Tankó Mária: Gyimes-völgyi csángó népi gyógyászat, Európa Folklór Intézet – L’Harmattan 2003
Dr. Rácz G.–Dr. Laza A.–Dr. Coiciu E. : Gyógynövények, Ceres Könyvkiadó Bukarest, 1975
Melius Péter: Herbárium (Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1978
Szabó György, Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában, Bükkszentkereszt, 2013

Kérjük, kövessen, kedveljen és ajánljon minket: