Miben segíthet a csimpánzok genetikai kódja?

chimpanzee

2003 decemberében közölték az ember legközelebbi evolúciós rokonának, a csimpánznak a genetikai szekvenciáját. A csimpánz génjei meglepően hasonlóak az emberéhez.

Ez azt jelenti, hogy az ember genomja (a teljes genetikai szekvenciája) 99,2%-ban hasonlít a csimpánzéhoz,

sőt bizonyos területeken ez a hasonlóság a 99,5%-ot is eléri, azaz csak 5 különbség van minden 1000 nukleotidban (a DNS építőkövei).

A csimpánz és az ember genomjának összehasonlítása segíthet megérteni,

hogy hogyan fejlődött ki az emberi agy, hogyan alakult ki a beszéd, megismerhetjük a speciálisan emberi betegségek hátterét, így az AIDS-et, a maláriát, vagy az Alzheimer kórt. Az egyes genetikai variációk arra is utalhatnak, hogy életstílusunk hogyan tükröződik génjeinkben, sőt arról is adhatnak információt, hogy hogyan éltek őseink.

Az eddigi vizsgálatokban 7500 gént hasonlítottak össze (az emberben és a csimpánzban a gének száma 24000-25000 között van). A törzsfejlődés folyamán a két faj körülbelül 5 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Ez idő alatt a gének felépítése (szekvenciája) között fokozatosan egyre több különbség alakult ki. Ha egy gén fontos mindkét fajban (például a tápanyag cukortartalmának elégetésében szerepet játszó gének), akkor kevés különbség lesz a két fajban a gének között. Ha egy gén az egyik fajban veszít jelentőségéből, akkor az a gén nagymértékben fog különbözni a két faj között. Így például az emberben 50 gén kapcsolódik a szagláshoz. Sok közülük elvesztette funkcióját, ami arra utal, hogy a csimpánzokhoz képest életünkben kevésbé fontos szerepet játszik a szaglás. A kutatók szintén találtak különbséget 21 hallásban szerepet játszó génben. Ez utalhat arra, hogy az emberben a hallásnak más funkciója van, mint a csimpánzban, így fontos szerepe van például a beszéd megértésében.

Hasonlóan, csaknem 80 olyan gén különbözik a csimpánz és az ember között, amelyek a fehérjék emésztésében játszanak szerepet, mutatva, hogy az emberek szervezete más ételek feldolgozására állt át.

Orvosi szempontból lényegesek lehetnek azok a gének, amelyek különböznek a két faj között, és valamilyen emberi betegséghez kapcsolhatók.

Így az egyik hallásban szerepet játszó génben (tectorin-alfa) előforduló mutációk emberben süketséget okoznak.

Prof.Dr.Szalai Csaba

Kérjük, kövessen, kedveljen és ajánljon minket: