Embereken kétféle módon történhet az élettartamot, öregedést befolyásoló hatások tanulmányozása.

Az egyik, hogy különböző korú emberek életmódjáról, táplálkozásáról gyűjtenek adatokat. Például nagyon idős (pl. >100 éves), de egészséges, vagy a vártnál korábban meghalt emberekről. Ezután megpróbálnak összefüggéseket találni az életkor és az életmód között.

A másik, hogy különböző, az öregedésre jellemző biomarkereket mérnek vagy figyelnek meg és ezt vetik össze az embert ért környezeti hatásokkal.

Öregedésre jellemező biomarker lehet valamilyen betegség megjelenése (pl. érelmeszesedés, 2-es típusú diabetes) vagy például a telomerek, melyek hossza közelítőleg arányos a biológiai életkorral. Ezeknek a biomarkereknek a pontossága azonban egyelőre még bizonytalan.

Az állatkísérletekben főleg arról volt szó, hogy mi az, ami hosszabbítja az életet, az embereknél könnyebb azt megfigyelni, hogy mi az, ami az öregedést meggyorsítja, öregségi betegségekhez, vagy korai halálhoz vezet. Itt most csak példaként megemlítem azokat a mérgeket, amiről mindenki tudja, hogy rövidítik az életet, mint pl. kábítószer-fogyasztás, a dohányzás vagy az alkoholizmus. A dohányosok várható élettartama pl. 10 évvel rövidebb, mint a nem-dohányzóké.

Ezeken felül, az úgynevezett nyugati típusú életforma jól bizonyíthatóan gyorsítja az öregedést.

Erre jellemző a mozgásszegény életforma, túlzott kalóriabevitel, ami ráadásul nem megfelelő összetételű, azaz túl sok fehérjét és kevés zöldséget, gyümölcsöt és rostot tartalmaz. Ez az életforma hosszú távon elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és rossz vér lipid összetételhez vezet. Ezek, a vázizomzat leépülésével együtt a kor előrehaladtával fokozódnak és érelmeszesedéshez, kardiovaszkulásis betegségekhez, diabéteszhez, rákhoz, neurodegeneratív betegségekhez, időskori elbutuláshoz vezetnek.

Az elhízás napjainkban megelőzte a dohányzást az időskor krónikus betegségek okai között, illetve szintén jelentősen rövidebb várható élettartammal jár!

Az állatkísérletek alapján is nyilvánvaló, hogy egészségünk, így várható élettartamunk is nagymértékben függ táplálkozásunktól.

Ennek óriási és rendkívül vegyes minőségű irodalma van, ezt itt nem tárgyalom részletesen. Az állatkísérletekből, illetve az embereken gyűjtött tapasztalatok alapján le lehet vonni bizonyos következtetéseket. Lehet is javasolni olyan diétát, ami az emberek többségére jótékony hatása van, azonban az emberek közötti jelentős genetikai és életmódbeli különbségek miatt nincs általánosan, mindenkire egyformán optimális táplálkozás, ezt mindenkinél személyre szabottan kell kikísérletezni, beállítani.

Bár hozzá kell tenni, hogy ez mindenre, a következőkben említettekre is igaz.

Az állatokhoz hasonlóan a rendszeres sportolás az emberekre is jótékony hatással van. A megfigyelések alapján a legoptimálisabb a kis intenzitású, kitartást igénylő mozgás (gyors gyaloglás, lassú, kitartó futás, biciklizés, intenzívebb úszás, stb.).

Hatása részben hasonlít a kalóriakorlátozásra, gyulladáscsökkentő, ráadásul a kognitív képességeket is segít karbantartani.

A sportolásnál kicsit ellentmondásosabb megfigyelés a rendszeres, kismértékű alkoholfogyasztás. Míg az alkoholizmus, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás egyértelműen káros hatású, számos megfigyelés igazolja, hogy a kismértékű (napi egy-két pohár bor, sör, vagy egy kevéske rövidital) rendszeres fogyasztása magasabb várható élettartammal jár, mint a teljes absztinencia. Szintén fontos, hogyha valaki hetente csak egy alkalommal fogyaszt alkoholt, de akkor megissza az egy heti adagot, az is káros. Az alkoholtartalmú italok közül a rezveratrol tartalmú vörösbort általában a többiek elé sorolják. A kismértékű alkoholnak enyhe gyulladáscsökkentő hatása van, növeli a vérben a „jó” koleszterin (HDL) mennyiségét, ezenkívül mérsékli a stresszt is.

Vannak olyan, a várható élettartamot befolyásoló tényezők, amiket csak embereken lehet megfigyelni.

Ilyen például a tanulás jótékony hatása. Egyértelmű összefüggés mutatható ki az iskolai végzettség és a várható élettartam között. A magasabb iskolai végzettség magasabb várható élettartammal is jár. Itt most nem részletezem azokat a megfigyeléseket, amelyek összefüggést mutatnak az idősek családi, társadalmi beágyazottsága, elfogadottsága és egészségük, illetve várható élettartamuk között.

Fontos még megjegyezni, hogy a várható élettartamot, az egészséges öregkort a környezeti tényezők mellett jelentősen befolyásolják a genetikai tényezők is. Egyes emberek genetikai okok miatt gyorsabban, mások lassabban öregszenek. Ezen, a szüleinktől kapott örökségen egyelőre nem tudunk változtatni, de az adott genetikai hátterünkhöz igazított optimális életvezetéssel jelentősen befolyásolni tudjuk azt, hogy meddig és milyen minőségben élünk.

Prof. Dr. Szalai Csaba                                                      ELSŐ RÉSZ >>>>