Főmenü

A hosszú és egészséges élet titkai

hosszú élet titkai

Utolsó frissítés:

 A hosszú élet titkai

A testünk öregedése természetes folyamat. Sokáig ismeretlen volt, hogy hogyan és miért is történik, azonban a molekuláris biológia elmúlt évtizedekben tapasztalt fejlődése lehetővé tette, hogy egyre többet megtudjunk ezekről a mechanizmusokról.

Az emberiség egyik örök vágya a halhatatlanság, legalábbis a hosszú, boldog és egészséges élet.

Ahogy lassan megismerjük az öregedés okait, illetve mechanizmusát, egyre többet megtudunk arról is, hogyan lassíthatjuk ezeket a folyamatokat. Állatkísérletekben például, már bizonyos beavatkozásokkal jelentősen meg tudják növelni a kísérleti állatok élettartamát. Természetesen a következő lépés az, hogy az állatokon elért eredményeket az embereken is hasznosítani tudjuk. Rengeteg, különböző szintű kutatás folyik ez ügyben, vannak nagyon ígéretes eredmények, sőt már olyanok is, amelyek hasznosítása szakember bevonását sem igénylik feltétlenül.

A jelenlegi tudomány 9 olyan folyamatot ír le, amelyek az öregedésben szerepet játszanak.

Ezeket most nem részletezem, mert megértésükhöz komolyabb biokémiai, sejtbiológiai és genetikai ismeretek szükségesek. Azonban, ezek jó közelítéssel 2, könnyen megérthető okra vezethetők vissza.
Az egyik, hogy az életünk során a minket ért folyamatos környezeti hatások, illetve a sejtek normális működése közben bekövetkező véletlen (sztochasztikus) hibák károsítják, módosítják az életfunkciók ellátásához szükséges molekulákat (főleg a DNS-t). Ezek maradandó károsodást okoznak, számuk folyamatosan nő, és egy idő után elér egy bizonyos szintet, ami már az élettel összeegyeztethetetlen.
A másik folyamat egy belénk épített, kicsit az órához hasonlítható rendszer, ami az idő múlását jelzi, azzal arányos. Az egészséges élethez a bennünk levő sejtek egy részének folyamatosan meg kell újulniuk, azaz osztódniuk kell.  A legtöbb sejtben minden osztódásnál a sejtek kromoszómáinak vége (a telomer) rövidül, azaz elkopik. Ez a kopás egy idő után elér egy szintet, ami már a sejt halálához vezet, a létfontosságú sejtek fokozatos elvesztése pedig hozzájárul öregedésünkhöz.

Az öregedéssel foglalkozó kutatók mindkét rendszert vizsgálják, és találtak is megoldásokat ezek lassítására.

Szerencsére a szervezetünkben is vannak olyan rendszerek, amelyek mind a károsodás felhalmozódását, mind a telomerek kopását lassítják, sőt megakadályozzák. Például, a telomeráz nevű enzim, amely képes kipótolni az elveszett kromoszómarészeket. Elvileg ezt az enzimet lehet aktiválni, azonban a probléma az, hogy ezzel jelentősen megnő a tumorok kialakulásának veszélye.

Ugyanis ez a „kopás” nem véletlenül alakult ki bennünk, megvéd minket attól, hogy a sejtek (különböző hibák miatt) korlátlanul elszaporodjanak, azaz elrákosodjanak.  A működő tumoroknak pont az az egyik jellemzője, hogy aktiválják az egyébként „néma” telomerázt, megakadályozva a telomerek kopását, és ezáltal lesznek halhatatlanok.

Ennek ellenére ez is egy olyan folyamat, amelyben komoly kutatások folynak, arra vonatkozólag, hogy hogyan lehet befolyásolni úgy, hogy csak az öregedést lassítsuk és ne a rák kialakulását gyorsítsuk. Ehhez nem is kell feltétlenül természetellenes, vagy mesterséges (pl. gyógyszeres) beavatkozás.

Egyes megfigyelések alapján például, a mediterrán diétán élő embereknek hosszabb a telomerjük, a hosszabb telomer pedig hosszabb, egészséges várható élettartammal mutat összefüggést.

Az öregedés, illetve az öregedést lassító folyamatainak tanulmányozása elsősorban állatokon történik.

Nyilván a hosszú életű élőlények (így az ember) vizsgálata nehézkes, hiszen egy kutató nem várhat évtizedeket megfigyeléseivel. Az ilyen vizsgálatokban leggyakrabban használt élőlények a C. elegans (egy aprócska féreg), amely 12-18 napig él, illetve a laboratóriumi egér, amely egértörzstől függően 2-3 évig.

Ebből következik, hogy az itt kapott eredmények nem biztos, hogy igazak a jelentősen hosszabb életű emberre, bár az alapvető biológiai folyamatok, így az öregedés mechanizmusai is gyakorlatilag ugyanazok a különböző élőlényekben.

Az alábbiakban főleg olyan vizsgálatokat mutatok be, amelyek eredményei könnyen akár emberre is alkalmazhatók, tehát például genetikai módosításokat nem.

A sokféle eredmény közül van egy beavatkozás, amely eddig minden vizsgált élőlénynél jól mérhetően meghosszabbította az életet.

Ez pedig a kalória korlátozás (restrikció), azaz az állatok kb. 20-30%-kal kevesebbet kalóriát fogyaszthattak a szokásosnál.

Ez a C. elegans-tól kezdve a rhesus majmokig (25 éves vizsgálat!), minden vizsgált állatban jól mérhetően meghosszabbította az életet. Sőt, a legújabb vizsgálatok alapján egereken, az élet meghosszabbításához nem volt szükség folyamatos kalória megvonásra. A súlycsökkenés nélküli periodikus éhezés, azaz csak bizonyos időintervallumokban nem kapták meg a szokásos táplálékukat, ugyanúgy meghosszabbította az életüket. Az volt az érdekes, hogy az egészségtelen diétán (magas cukor vagy zsírtartalmú), de periodikusan éheztetett egerek is hosszabb ideig éltek, mint a normál diétán tartott és nem éheztetett egerek.

Ennek a mechanizmusát már nagyon alaposan vizsgálták, nagyon sok mechanizmust leírtak, de itt most csak az elhízás egészségkárosító hatásának csökkenését emelném ki. Illetve, az időnkénti éhezés az egészségre jótékony hatású folyamatokat is aktivál.

Az általános kalóriamegvonás mellett, bizonyos élelmiszer-alkotórészek csökkentése is meghosszabbíthatja az életet.

Például, a normális kalória bevitel megtartása mellett, ha a táplálék fehérje tartalmának egy részét szénhidrátokkal helyettesítették egerekben, az egészségesebb és hosszabb életet eredményezett. Amikor a fehérjéket felépítő egyes aminosavakat vizsgálták, kiderült, hogy a metionin és a triptofán mennyiségének csökkentése volt jótékony hatással az élethosszra. Ezzel szemben az elágazó aminosavak (valin, leucin és izoleucin) fogyasztása növelte egérben a várható élettartamot.

Állatkísérletekben egyes élelmiszerek alkotórészeinek szelektív fogyasztása is növelte az élettartamot. Így pl. az öregebb cheddar sajtban, szójában, gombában, búzacsírában található spermidin, illetve pl. a szőlő, áfonya, málna héjában, vörösborban, kakaóban, étcsokoládéban, mogyoróban található rezveratrol. A táplálékkiegészítőként kapható, az izületek regenerálódására használt glükózamin több kísérleti állatfajban (C. elegans, egér) is lassította az öregedés folyamatait és növelte az állatok átlagos élettartamát.

Eddig még nem esett szó a gyulladásról. Bár a gyulladás fontos élettani folyamat és szervezetünk egészségéhez, a kórokozók, vagy a rák elleni védekezésben nélkülözhetetlen,

a krónikus, csendes gyulladásos folyamatok jelentősen gyorsítják az öregedést.

gyógyszerbeadásA fent említettek is részben a gyulladásos folyamatok csökkentésén keresztül emelték a várható élettartamot. Bizonyos, embereken használt gyógyszerekről kiderült, hogy állatkísérletekben növelték az állatok élethosszát. Ilyen a rapamycin, ami a szervezet védekező mechanizmusát gátolja (immunszuppresszáns) és pl. vesetranszplantációban használják, hogy a beültetett vesét ne lökje ki a szervezet.

Az ennél jóval szélesebb körben használt fájdalom és gyulladáscsökkentő ibuprofen (pl. algoflex, advil ultra) és az acetilszalicilsav (aszpirin) szintén meghosszabbították a kísérleti állatok életét. Szintén ilyen hatása van kísérleti állatokon az embereknél időskori (kettes típusú) diabetesben használt metforminnak.

Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy ezek az eredmények az amúgy rövid életű állatokon (pl. egér) születtek.

Emberen nincsenek ilyen eredmények, ráadásul mindegyik gyógyszernek komoly mellékhatásai lehetnek, így semmiképpen nem ajánlott felesleges (nem orvos által ajánlott) szedésük!

Így az immunrendszer gyengítése növelheti a jól kontrollált körülmények között tartott kísérleti állatok élettartamát, azonban emberen megnöveli az esélyét a fertőzéses megbetegedéseknek, vagy pl. az aszpirin gyomorvérzést is okozhat.

Bár közvetlenül nem alkalmazható emberre, már komoly vizsgálatok indultak emberen is, az egereken végzett parabiózis következményeinek hasznosítására.

Parabiózisban két élőlény, ebben a kísérletben egy öreg és egy fiatal egér vérkeringését kapcsolták össze. Meglepve tapasztalták, hogy az öreg egér gyakorlatilag összes elöregedett szerve visszafiatalodott. Így pl. az agya, a szíve és az izmai. Sőt, az öreg egér kognitív (pl. tanulás és memória) képességei is visszafiatalodtak! Jelenleg azt vizsgálják, hogy a fiatal egér vérében mi az a faktor, ami visszafiatalítja az idős egér szerveit.

Az előzőeknél jóval egyszerűbben alkalmazható a rendszeres testmozgás, ezen túlmenően a sportolás.

Ha egereket spontán hagyták mozogni, akkor megnőtt az egészséges élethosszúk, de nem nőtt meg a teljes élethosszúk. Viszont, ha futópadon futtatták őket, megnőtt a teljes élethosszúk is. A sportolás a fent említett 9 öregedésre jellemző folyamat mindegyikét lassítja.

Prof. Dr. Szalai Csaba                                                 FOLYTATJUK >>>>