Élmények – Mit érezhet a beteg kisgyermek?

Manapság divattá vált „élményt” adni.

Véleményem szerint, ez nagyon jó dolog. Az élmény velünk marad örökre, bármikor, bármely élethelyzetben előhozhatjuk az emlékeinkből, és újból átélhetjük. Amikor a mindennapokban élményről beszélünk, többnyire a jó élményekre gondolunk, pedig van ennek ellentéte is. Előfordulnak olyan helyzetek is, amikor a kellemes élményeket elfedik a negatív hatások, és ilyenkor többnyire a rossz dolgokat részletezzük az elbeszélések alkalmával.

Hogyan is kapcsolódik ez a téma a gyerekekhez?

Nézzünk meg például egy olyan éjszakát, amikor a kisgyermek nyugtalanul alszik, majd fájdalmasan, élesen felsír… A szülők odaszaladnak gyermekükhöz, felkapják az ágyból, és aggódva nézik, hogy mi is lehet vele a baj? Hozzák a lázmérőt, az innivalót, megpróbálják átgondolni az előző nap eseményeit, amiből talán következtetni lehet a kóros tünet okára. Az éjszaka jelentkező rosszullétek többnyire fenyegetőbb külsőt öltenek, mint a nappaliak. A segítség nehezebben érhető el, a szülő sokkal inkább magára marad a probléma kezelésében. Ez egy meglehetősen fájó élmény a szülő számára, ezt bátran kijelenthetem számos szülőtársam nevében is, akik már átéltek ilyen helyzetet.

De mit érezhet ilyenkor a kisgyermek, milyen élményben lehet része?

Nyilván a rossz közérzet, vagy egy lázas állapot kellemetlen érzéssel jár. Előfordulhat heves fájdalom -fülfájás, torokfájás, hasfájás. Hányinger, öklendezés, hányás is jelentkezhet időnként az éjszaka kellős közepén, de lehetne még sorolni a hirtelen fellépő tüneteket. A szülő pedig ugrik, igyekszik felmérni a helyzetet, hogy a legjobb tudása szerint segítsen gyermekén, aki nem mindig együttműködő. Sőt, sokszor inkább ellenáll. A csecsemő, és a kisgyermek igazán még nem is tudja pontosan, hogy mi történik vele, amikor ilyen helyzet áll elő. Idegen ez a számára. Főként akkor, ha az ez az állapot először lép fel életében.

Azt viszont látja, és érzi, hogy a szülő, aki a biztonságot jelenti számára, most kétségbeesett, és talán bizonytalan is. Biztosan megijed ő is, hiszen ezt látja a környezetén. Félhet azonban az ismeretlen helyzettől is, amikor még adott esetben, akarata ellenére gyógyszert is adnak be neki. Nehéz percek, órák ezek, lehet, hogy a megoldások sokszor nem tökéletesen sikerülnek, de a kisgyermek érzi, hogy ő van a középpontban. A szülei nagyon szeretik őt, és csak vele foglalkoznak. Ez minden bizonnyal jó élményt jelenthet a számára, bármennyire is rosszul érzi magát egyébként.

Egy szeretet teljes puszi, egy megnyugtató simogatás, sokszor „mindent megold”, vagy legalábbis átsegíti a kisgyermeket a nehézségeken.

Ő még nem tudja azt, hogy milyen veszélyt jelentenek adott esetben a kóros tünetek, nincsenek ismeretei ezzel kapcsolatosan. A kisgyermek azt tudja és érzi, hogy nehézségben mellette van az anyukája és az apukája, akik vigyáznak rá. Néha ugyan nem olyat tesznek vele, ami számára kellemes, de ezen gyorsan túl lehet lenni, aztán következik a megnyugtató ölelés. A kisgyermeknek arra van szüksége, hogy érezze a biztonságot, és értse meg a helyzetet. Ilyenkor könnyebben megnyugtatható, és a negatív élmények mellé kellemesek is társulnak.

Kedves Anyukák és Apukák!

Az újszülöttkortól a felnőtté válásig hosszú az út, amelyben „napfényes és borongós időszakok” egyaránt váltogatják egymást. Bármennyire is szeretnénk gyermekeinket megóvni a nehézségektől, azok kezelésére is adjunk követendő példát a számukra. Törekedjünk arra, hogy minél több kellemes, közösen átélt élményt nyújtsunk számukra, és fedezzük fel együtt a minden napokban rejlő szépségeket.

Dr Scheuring Noémi