Gyermekkorban a hasnyálmirigy heveny vagy krónikus gyulladása a ritka megbetegedések közé tartozik, de mindkettő gyakorisága növekedést mutat.

Az utóbbi 10-15 évben a heveny hasnyálmirigy-gyulladásos esetek egyre nagyobb számban fordultak elő gyermekeknél is. A legújabb adatok szerint évente 100.000 gyermekből 3,6 – 13,2 betegszik meg világszerte.

Ebben szerepe van annak is, hogy hirtelen fellépő és tartósan fennálló hasi fájdalom esetén gondolunk erre a betegségre.

A diéta fontos eleme az akut szak kezelésének és a későbbi gondozásnak. Gyermekeknél találkozhatunk krónikus, tartós szervi károsodással járó formákkal is, mely ellentétben az akut, általában enyhe lefolyású és jó gyógyulási hajlamot mutat formával, a hasnyálmirigy fokozatos pusztulásához és az emésztésben fontos szerepet játszó külső elválasztású mirigyek csökkent termeléséhez vezet.

Mindkét kórkép kezelésében fontos szerep jut a megfelelő étrend alkalmazásának.

A heveny formák kezelésében, általában kórházi körülmények között, már a kezelés első napjaiban folyékony tápszereket alkalmazunk szondán keresztül a gyomorba vagy vékonybélbe juttatva. Így biztosítjuk a szervezet számára a megfelelő energiabevitelt és belek épségét. Akut pancreatitis kezelése során, a klinikai tünetek javulásával és az emésztőenzimek (amiláz és lipáz) vérszintjének rendeződésével párhuzamosan vezetjük vissza a korábbi megszokott étrendet. A klinikai vizsgálatok szerint mind a folyékony, mind a szilárd ételek adása ebben a javuló stádiumban már nem okoz ismételt gyulladást.

A diéta mindig egyénre szabott.

Az egyes tápanyagok beépítése fokozatosan a beteg gyermek toleranciájától függően történik. Kezdetben az étrend csak cukrozott italokból és összetett szénhidrátokból (cukrokból) áll, majd ehhez adjuk hozzá a fehérjéket, sovány zsírszegény húsokat, felvágottakat.

A zsírok emésztése a legsérülékenyebb és egyben a legerősebb enzimtermelési ingert váltja ki, ezért ezeket csak a szénhidrátok és fehérjék adását követően állítjuk vissza az étrendbe, figyelve a klinikai tüneteket. Az úgynevezett közepes szénláncú zsírsavakat tartalmazó készítmények (pl. kókuszzsír) építhetők be a legkönnyebben az étrendbe, ezek kevésbé ingerlik a pancreast. Növényi olajok, margarin és vaj is adhatók kisebb mennyiségben. A diéta fűszer és rostszegény is.

Lezajlott heveny hasnyálmirigy-gyulladást követően,

amennyiben a fokozatosan felépített diéta mellett nem jelentkeznek tünetek, az úgynevezett pancreas kímélő diétát általában 1 hónapig alkalmazzuk a gyulladást követő csökkent enzimtermelődés miatt. A heveny gyulladás kezelése során kivizsgálást kezdünk és amennyiben nem igazolódik a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulására hajlamosító betegség, nincs szükség hosszantartó diétára.

Krónikus hasnyálmirigy gyulladásban a szerv tartósan sérül és emiatt kevesebb enzimet tud termelni.

Az emésztőenzimek csökkenése (különös tekintettel a zsíremésztésben fontos lipázra) a következő tüneteken keresztül nyilvánul meg – övszerű, a bordaívek alatt jelentkező fájdalom, étvágytalanság, hányinger, esetleg hányás, haspuffadás, fogyás, a szokásosnál puhább, akár folyékony, emésztetlen anyagokat tartalmazó, fényes, ún. zsírszéklet.

Minél kifejezettebb az enzim hiánya, annál kevésbé hasznosul az elfogyasztott táplálék.

A diétában lényeges a napi többszöri (5-6x-i) inkább kisebb mennyiségű étkezés. Az étrend legyen zsírokban szegény, fehérje tartalma sem legyen magas, de szénhidrátokban legyen gazdag. A megfelelő emésztéshez és felszívódáshoz hasnyálmirigy enzim pótlása is szükségessé válhat.

Végezetül néhány gyakorlati tanács.

A fehérjebevitelt illetően az étrendbe csak sovány húsokat és szárnyasokat (pl. bőr nélküli csirkét, pulykát) vegyünk be. Felvágottakból a baromfi-párizsit, a gépsonkát és a pulykafelvágottakat részesítsük előnyben. Kerülni kell a magas zsírtartalmú finom pékáruk fogyasztását is A zsírszegény tej, valamint a tejtermékek közül a túró, a kefir, a joghurt és a sajtok szintén adhatók. Tojást csak lágyan vagy bevert tojásként ajánlott fogyasztani.
Nem ajánlottak a vízben nem oldódó élelmi rostot tartalmazó ételek (pl. korpa, száraz hüvelyesek) és az erős, csípős fűszerek (pl. erős paprika, mustár, bors, torma) fogyasztása, mert izgatják a hasnyálmirigyet.

Dr. Lásztity Natália