Főmenü

Baktériumokkal az elhízás ellen

haskörfogat mérés

Utolsó frissítés:

Az elmúlt években kiemelt figyelmet kap a bélflóránk, azaz a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok, amit összefoglaló néven mikrobiomnak is neveznek.

Erről részletesebben lehet olvasni egy korábbi, Gyógyhírekben megjelent cikkben, melynek címe: „Virtuális szervünk a mikrobiom”.

Ahogy abban a cikkben is szerepel, a beteg emberek mikrobiom összetétele sokszor jelentősen különbözik egészséges társaikétól. Rengetegen kutatják, hogyan lehet megváltoztatni a mikrobiom összetételét úgy, hogy az jobb egészséghez vezessen. A kutatások mennyiségét és bonyolultságát jelzi, hogy 2013 és 2017 között közel 13.000 tudományos cikk jelent meg a témában és a trend azóta is folytatódik.

Ezekhez a cikkekhez kapcsolódik egy 2019 júliusában megjelent közlemény, amely ígéretes eredményekről számol be az obezitás, azaz a kóros elhízás elleni küzdelemben. Az obezitás nem csak esztétikai kérdés, hanem számos más betegség kiváltó oka lehet. Ilyen például a 2-es típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, mozgásszervi betegségek, stb. A kórosan elhízott emberek várható életkora jelentősen alacsonyabb, mint az egészséges testsúlyúaké. Obezitásban is meg lehet figyelni, hogy mikrobiumuk összetétele jelentősen különbözik soványabb társaikétól.

A bélflórát alkotó több mint 1000 féle baktérium közül manapság különösen sok figyelmet kap az Akkermansia muciniphila, melynek mennyisége alacsonyabb obezek és cukorbetegek bélflórájában. Sőt, ugyanezt lehet tapasztalni a betegségekre kifejlesztett egér betegségmodellekben is. Az egereken való vizsgálatokban emelkedett mennyisége, illetve adagolása csökkentette a testsúlyt, a gyulladást, az inzulin-rezisztenciát, a glükóz intoleranciát és a koleszterinszintet.

Ha az egereknek prebiotikum tartalmú tápot adtak, mennyisége emelkedett, és az egerekben pozitív változást mutattak az anyagcserével kapcsolatos paraméterek. (Prebiotikumnak nevezzük azokat a pl. inulinban gazdag ételeket, amelyek jótékonyan befolyásolják a bélflóra összetételét, mert tápanyagot biztosítanak a „jó” baktériumoknak, így az Akkermansia muciniphilának is. Ilyen ételek pl. a búza, hagyma, póréhagyma, fokhagyma, spárga, banán, stb.)

Az ígéretes állatkísérletek után, a kutatók embereken is megvizsgálták a baktérium hatását.

A kísérletbe 40 túlsúlyos és obez résztvevőt vontak be, amelyek közül 32 végigcsinálta a vizsgálatot. A vizsgálat egy úgynevezett randomizált, kettősvak, placebo kontrollált vizsgálat volt. Ez azt jelentette, hogy a betegeket random módon 3 csoportba osztották. Az egyik csoport élő baktériumot tartalmazó kapszulát kapott 3 hónapon keresztül, a második csoport pasztörizált, azaz nem élő baktériumokat tartalmazó kapszulát, míg a harmadik placebót. A kettős vak azt jelenti, hogy sem a betegeket kezelő orvos, sem a beteg nem tudta, hogy melyik csoportba volt beosztva, a kapszulák egymástól megkülönböztethetetlenek voltak, kódjellel ellátva.

A résztvevőket megkérték, hogy a kísérlet alatt ne változtassanak se az étkezési szokásaikon, se a napi rutinjukon, se a fizikai aktivitásukon. A bevonáskor, illetve a 3. hónap végén a résztvevőket részletes vizsgálatnak vetették alá.

A vizsgálat, annak ellenére, hogy csak kevés beteget tartalmazott, igen sok biztató és érdekes eredményt hozott. Először is a baktériumokat tartalmazó kapszuláknak semmilyen káros mellékhatása nem volt. Egy kapszula 10 milliárd baktériumot tartalmazott. Bár mind az élő, mind a pasztörizált kapszuláknak volt pozitív hatása a placebóhoz képest, érdekes módon a pasztörizált, azaz élő baktériumokat nem tartalmazó kapszuláknál kapták az erősebb (statisztikailag szignifikánsabb) hatást.

Az Akkermansia muciniphila tartalmú kapszulákat szedő csoportokban jelentősen javult az inzulinérzékenység, csökkent a koleszterin- és a trigliceridszintjük, javult a májenzimek szintje és kis mértékben, átlagosan 2,3 kg-mal csökkent a résztvevők testsúlya és 1,37 kg-mal a zsírtömegük.

Ezzel szemben a placebót fogyasztó csoport résztvevőinek a vizsgálat 3 hónapja alatt romlottak az anyagcseréjükkel kapcsolatos paramétereik, így nőtt az inzulinrezisztenciájuk és emelkedett a koleszterinszintjük.

Viszont, érdekes módon, se az élő, se a pasztörizált baktériumot tartalmazó kapszulákat fogyasztóknak nem változott jelentősen a bél mikrobiom összetételük. Ezt tapasztalták egyébként a korábbi egérvizsgálatokban is.

Összefoglalva, a vizsgálat azt bizonyította, hogy az élő és a pasztörizált Akkermansia muciniphila baktérium tartalmú kapszulák rendszeres fogyasztásának hosszú távon (azaz itt 3 hónapig) nincs káros mellékhatása, viszont számos anyagcsere folyamatot előnyösen befolyásol.

Így elhízott emberek inzulinérzékenysége javult, csökkent a koleszterinszintjük, javultak a májenzimek és kismértékben csökkent a testsúlyuk is. A vizsgálatba bevont kisszámú résztvevő miatt ez egy elővizsgálatnak (ún. pilot study-nak) számít, viszont a biztató eredmények miatt a kutatók már tervezik, hogy a baktériumtartalmú étrend-kiegészítő hatását nagyobb populáción is megvizsgálják.

Prof. Dr. Szalai Csaba

Irodalom
Depommier C és mtsai. Kiegészítés az Akkermansia muciniphila-val túlsúlyos és elhízott emberi önkénteseknél: a koncepció bizonyítékaként szolgáló feltáró tanulmány. Nat Med. 2019. július 1. doi: 10.1038 / s41591-019-0495-2.
https://gyogyhirek.hu/virtualis-szervunk-mikrobiom/
Cani PD. Emberi bél mikrobióma: remények, fenyegetések és ígéretek. Bél. 2018. szeptember; 67 (9): 1716-1725.

 

Baktériumokkal az elhízás ellen

Kipróbálnál egy ilyen étrend kiegészítőt?

Köszönjük, hogy szavaztál!