Sorozat a gyermekek szexuális éréséről és a szülői feladatokról – Szexedukáció vagy felvilágosítás
Bevezető
Melyik fogalom mit jelent?
A szexuális felvilágosítás
leggyakrabban egy alkalmas ismeretátadás, kevés intimitással, már-már személytelen megközelítéssel. A szexuális élet nagyon kis szeletére tekint rá. Általában iskolai tanóra keretén belül szervezik és sajnos még mindig gyakori a nemek elkülönítése. Kevés preventív ismeretet tartalmaz, általában a nem tervezett terhesség, valamint a nemi úton terjedő fertőzések elkerülésére vonatkozóan ad ismereteket. További korlátai, hogy rendszerint az általános iskola 5-6 osztályában osztályfőnöki órák keretében pedagógus tartja. Amennyiben iskolaorvos vagy védőnő tartja az egészségügyi ismeretek hangsúlyosabban jelennek meg.
Gyakran a szülők is inkább ehhez az eszközhöz nyúlnak. Sokan szoronganak és nem tudják hogyan kezdjenek erről beszélni. Ezért a folyamatos kommunikáció helyett egy alkalommal „le akarják tudni” a számukra kényelmetlen szituációt. Ennek számtalan veszélye van. Ha nincs folyamatos kommunikáció, akkor a szülő kevés ismerettel rendelkezik a gyermek tárgyi tudásáról. Lehet, hogy elsieti az információ átadást és a sokkal korábbi információ akár traumatizálhatja is a gyermeket.
De ugyanilyen veszélyhelyzetet jelent, ha a gyermek nem ismeri a szavakat, a testrészek nevét, a jó és rossz érintések közötti különbséget, ha nem tudja mi az elfogadható és mi az elfogadhatatlan.
Erre az összetett kérdéskörre választ ad a szexuális nevelés a szexedukáció.
A szexuális nevelés (szexedukáció) alatt azt értjük, hogy a gyermeknek a születése kezdetétől életkorának megfelelően, folyamatosan ismereteket adunk elsősorban azért, hogy segítsük a biztonságos fejlődést, erősítsük a szülőkkel való bizalmi, érzelmileg stabil kapcsolat kialakulását és megtartását. Szintén fontos cél a szexuális nevelés során azoknak a káros hatásoknak a csökkentése, melyek a gyermeket érhetik a médiából, az internetről vagy a kortárs csoportokkal való kapcsolódásban.
A szexuális nevelés sokkal több, mint a felvilágosítás.
Ha mély, intim kapcsolat fűz a gyermekünkhöz a kezdetektől, akkor egy folyamatos kommunikáció része lesz majd a kamaszkori kérdések megválaszolása. Az, hogy mi a vágy, mi a szerelem, hogyan kell csókolódzni, mi történik pontosan szex közben, milyen szabályai vannak egy kapcsolatnak, honnan ismeri fel, ha megsértik ezeket a szabályokat. Tanulni kell azt is hogyan mondjunk nemet. Ha mégis történik valami az akaratunk ellenére, akkor azt miként mondjuk el, kitől tudunk segítséget kérni. Nagyon fontos megismerni melyek az intő jelek, hogy nem egyenrangú párkapcsolatban vagyunk. Ezek veszélyt jelentenek, de kellő tudatossággal a többsége időben elkerülhetők.
Mikor kezdjem?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit a szülők feltesznek. Az ideális az lenne, ha a gyermek szexuális nevelése már akkor elkezdődne, mielőtt megszületik. Érdemes a szülőknek egymással tisztázni, hogy milyen elvek mentén szeretnék nevelni gyereküket, vannak-e olyan témák, melyeket nehéz nekik kezelni. Ilyenkor még van idő erről beszélni és kialakítani közös pontokat.
A gyerekek nagyrészt a szülők viselkedési mintáit követik így az intimitás szempontjából ez meghatározó. Szerencsés esetben, amikor a gyermek megszületik, már a sok szülői beszélgetésben tisztázódnak az alapkérdések.
Ezek végig gondolásához ad segítséget a UNICEF 5 kérdése, aminek mentén a szülői beszélgetés megindulhat.
• Mikor hallottam először a szexualitásról?
• Ki beszélt nekem először a szexualitásról?
• Kaptam-e valamilyen kiegészítő segítséget, hogy a hallottakat fel tudjam dolgozni (könyv, cikk, stb.)?
• Volt-e rossz tapasztalatom, ezért szülőként máshogy akarom csinálni?
• Mi az, ami jó emlék és a saját szülői eszköztáramba be akarom építeni?
A csecsemőkorban megkezdett szexuális nevelés természetesen nem a gyermekre irányul, hanem a körülötte lévő felnőttekre.
Ez egy fontos kezdő lépés. Szülőként kell meghúzni azt a vonalat, hogy mennyire engedjük be a gyermek életébe a felnőtteket. Kezdjük talán azokkal a felnőttekkel, akik közeli hozzátartozóink, pl. a nagyszülők.
Érdemes tisztázni, hogy mit szeretnénk tőlük, hogyan kezeljék az intim helyzeteket, a tisztába tevést, a fürdetést, a puszit, a szeretgetést. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy nem helyes a gyermek intim testrészeit puszilgatni, simogatni. Ha lehetőségünk van rá, akkor vonjuk be a nagyszülőket a napi gondozási feladatokba, így ők is megtanulják a szülők normáit. Magabiztosabban kezelik az új eszközöket (pl. új pelenkákat), helyzeteket és észrevétlenül elsajátítják azokat a kommunikációs technikákat, amelyek mentén az új család szerveződik. Ez megnyugvást ad a szülőknek és a nagyszülőknek egyaránt és lehetőséget ad a korosztályi feszültségek, félreértések megelőzésére, kezelésére.
Irodalom:
F. Lassú Zsuzsanna: Biztonságban – a nemi nevelés és szexuális abúzus megelőzése gyermek és serdülőkorban Kossuth Kiadó 2022
https://megelozes.unicef.hu/cikk/cikk/beszelgetes-elott-onvizsgalat/