Főmenü

„Mit tegyünk vészhelyzet esetén, avagy tényleg vészhelyzet van?”

Mit tegyünk vészhelyzet esetén

Utolsó frissítés:

Egy gyermek számtalan ok miatt igényelhet sürgősségi ellátást.

Ezt laikusként vagy első gyermekes szülőként vagy olyan gyermekek szüleiként, akik ritkán betegek nagyon nehéz megítélni. Ha beteg a gyermek, a szülő aggódik. Ez természetes! De gyermekünk érdeke, hogy a lehetőségekhez képest higgadtan próbáljuk megoldást találni a kialakult helyzetre. Előfordul, hogy nem mindig a legkézenfekvőbb/legegyszerűbb megoldás a legjobb választás…

Amennyiben gyermekünk általános állapota megengedi, tehát a betegség ellenére jókedvű, élénk, játszik, jó az étvágya és kielégítő mennyiségű folyadékot iszik, először forduljunk házi gyermekorvosunkhoz. A gyermeket ismerve ő tudja legkönnyebben megállapítani, hogy szükséges-e valamilyen terápia, a gyermek ápolható-e otthonában vagy azonnali kórházi kezelést igényel.

Ha kórházi kezelés szükséges a háziorvos egy beutalót ír, melyen rögzíti a panaszokat, a gyermek aktuális állapotát és azt a kórismét/diagnózist, amit fizikális vizsgálat alapján megállapított. Ezzel segíti a következő észlelő orvos munkáját, ugyanis pár óra alatt a gyermek állapota sokat változhat, akár jó akár rossz irányba.

Előfordulhat az is, hogy a gyermek annyira rossz állapotba kerül a rendelőbe érve, hogy a háziorvos a mentőszolgálat segítségét kéri a gyermek azonnali helyszíni ellátásához vagy mielőbbi kórházba szállításához.

Amikor a gyermek a zajló betegségét egyre rosszabbul viseli, az alkalmazott terápia ellenére állapotában nincs javulás vagy általános állapota romlik, akár telefonon is kérhetnek segítséget háziorvosuktól, a mentőszolgálattól, a sürgősségi ambulanciától vagy a gyermekorvosi ügyelettől.

sos-106826_640 (1)Ilyen esetekben, mivel a telefon másik végéről a gyermeket nem látva nehéz tanácsot adni, néhány, a gyermek állapotára utaló pontosító kérdésre kell számítani.

Ezek a kérdések segítenek a szakembereknek a gyermek állapotának felmérésében és a segítségnyújtásban. Érdemes olyan személynek tárcsáznia, aki jól ismeri a gyermeket és észlelte az állapotromlást. Amennyiben telefonon keresztül a segítő személyzet nem tudja megítélni a gyermek állapotát vagy már az elmondottak alapján aggodalomra van ok, javasolhatja a gyermek sürgősségi ambulanciára való behozatalát vagy azonnali mentőhívást.

Amikor elhangoznak a „vigyék be a kórházba” vagy az „azonnal hívjon mentőt” mondatok a szülők megijednek. Ilyenkor nehéz higgadtan gondolkodni, de mégis érdemes nyugodtnak maradni, követni az utasításokat és nem utolsó sorban összeszedni a gyermek iratait, és ha vannak, korábbi kórházi papírjait. Érdemes a gyermek legszükségesebb dolgait (pl.: pelenka, tápszer, játék, amitől megnyugszik…stb.) is összekészíteni.

Természetesen olyan helyzetek is előfordulhatnak, hogy a teljesen egészséges gyermeknél hirtelen állapotromlás következik be vagy súlyos sérülést szenved. Ilyenkor nem szabad késlekedni a mentőszolgálat értesítésével vagy, ha a gyermek állapota még megengedni sürgősségi ambulanciára való szállításával.

A kórházba érve a sürgősségi ambulancián a beteg egy ún. triázs vizsgálaton esik át.

Ez azt jelenti, hogy az erre a feladatra speciálisan képzett személyzet a beérkező beteg gyermek szüleitől megkérdezi, hogy milyen sürgető probléma miatt jelentkeztek az ambulancián, majd gyors tájékozódó vizsgálattal felmérik a gyermek állapotát. Ezután besorolják egy adott kategóriába, mely meghatározza, hogy mennyire sürgős ellátni a gyermeket. A besorolás több szempont szerint, előre meghatározott, nemzetközileg elfogadott protokoll (eljárási rend) alapján történik. Figyelembe veszi pl. a gyermek életkorát, alapbetegségét, de elsősorban az aktuális általános állapotát, vagyis azt, hogy igényel-e azonnali segítséget. Így lehet elérni azt, hogy a súlyosabb állapotban lévők, vagy azok, akiknek a sérülése/betegsége gyorsabb ellátást igényel, hamarabb kerüljenek orvosi vizsgálatra. Ez az eljárás segít megelőzni, hogy az azonnali ellátást igénylő, de türelmesebb vagy az állapotukkal nem kellően tisztában lévő betegek órákat várakozzanak a rendelő előtt.

Milyen kérdésekre kell számítani a sürgősségire érve?

A legfontosabb kérdések közé tartozik első sorban a beteg életkora és az, hogy azok a panaszok, amik miatt jelentkeztek mióta állnak fenn, vagy mióta észlelik a szülők, hogy a gyermekük nem a megszokott módon viselkedik. Fontos kérdés még, hogy a gyermeknek van e bármilyen ismert betegsége, vagy szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert. A további kérdések általában az adott panaszt körbejárva célirányosan történnek. Például ha egy gyermeket gyakori hányások, elesett állapot miatt hoznak be vagy a háziorvos beutalja, az alábbi kérdésekre kell számítani: mikor kezdett hányni, azóta hányszor ismétlődött, mióta ilyen elesett, mikor pisilt utoljára, volt e láza vagy hasmenése. Ezekre a kérdésekre adott válaszok segítenek a pillanatnyi állapot felmérésében és az azonnali beavatkozás szükségességének megítélésében. A másik példa, amikor egy gyermek valamilyen balesetet követően érkezik. Ilyenkor szintén fontos az életkor, a baleset mechanizmusa és időpontja, az esemény óta észlelt panaszok és tünetek.

Érdemes már útközben felkészülni és többször átgondolni az adott panaszt, ezzel is segítve a személyzet munkáját és a gyermek mihamarabbi megfelelő ellátását.

A sürgősségi ambulancián sokféle problémával fordulnak meg a betegek. A sürgősségi ellátás feladata, hogy a beérkező betegek állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak. Megelőzve a további egészségkárosodásukat és segítve mielőbbi teljes felgyógyulásukat.

Ugyanakkor egyetlen sürgősségi osztály sem rendelkezik akkora vizsgálati és kezelési kapacitással, hogy a hetek vagy hónapok óta fennálló panaszokat kivizsgálja.

Dr. Márton Györgyi