Főmenü

Mit sportoljon a gyerek?

mit sportoljon a gyerek

Utolsó frissítés:

A sportoló gyereknek több az energiája, nagyobb az önbizalma, jobb a koncentrálóképessége.

Annak ellenére, hogy majdnem mindenki hallott vagy olvasott valamit a sport fontosságáról, a mozgás szív -és érrendszerre gyakorolt pozitív hatásáról, még mindig elégedetlenek a szakorvosok. Egyrészt a már közhelynek számító tények miatt: amíg húsz-harminc évvel ezelőtt könnyebb volt rávenni egy iskoláskorú gyereket arra, hogy sportoljon, a számítógépes és videojátékok idejében ma már nehezebb dolga van a szülőnek és az iskolának egyaránt.

A legtöbb szülőnek van egy dédelgetett álma, amelyben gyermekét olimpiai bajnoknak látja, de nem helyes, ha a sportág kiválasztását a szülő saját becsvágya szerint erőlteti a gyerekre. A legfontosabb, hogy gyerekünk örömét lelje a kiválasztott sporttevékenységben, és ne erőszakkal tegye.

De hogyan tudjuk rávenni csemeténket arra, hogy sportoljon?

Először is azzal, hogy példát mutatunk neki: ha magunk is aktívan és rendszeresen mozgunk, már nyert ügyünk van. Fontos, hogy a gyermek életkorának megfelelő sportágat válasszunk, és hogy biztassuk, támogassuk őt akkor is, ha egy új mozgásformát szeretne kipróbálni.

A pozitív visszajelzésnek is nagy szerepe van, ezzel is növeljük gyermekünk mozgáshoz való kedvét. A rendszeres sportolással ugyanis nemcsak az elhízás előzhető meg, de jót teszünk az izmoknak, a keringésnek, és a vérnyomásnak is. Gyerekek esetében pedig különösen fontos az a szempont, hogy a mozgás az egyik legjobb feszültség levezető.

A gyermekkor ráadásul az az időszak, amikor a testmozgás nemcsak a karbantartást végzi el a csontozaton, de tartalékokat is tud képezni a csontok időskori leépülésének idejére. A csontok vékonyodása ugyanis a belső réteg felől indul ki és tart a külső réteg felé. A testedzés hatására viszont egy-egy új réteg épül a külső rétegre, megvastagítva és megerősítve az edzésnek kitett csontok: így az a befektetés egészen biztosan megtérül majd.

Vannak-e gerincoszlop szempontjából jó és kevésbé ajánlatos sportok?

A szülők úgy gondolják, hogy e tekintetben az úszás a csodaszer, míg a tenisz és a lovalás a „fekete bárány” a gyerek számára választható sportok közül. Ezt a kérdést azonban árnyalni kell.

pihenő úszás közbenAz úszás kedvező hatással van a gerincoszlopra, de csak azzal a feltétellel, hogy a gyerek rendszeresen járjon el, és természetesen edző felügyelete alatt álljon. Nem szabad egyik úszásnemet sem kizárólagosan előnyben részesíteni, hanem válogatni kell azokat. Az úszás eredményesen javítja a rossz testtartást, fejleszti az állóképességet, és szinte alig fordul elő sérülés. Minden korosztálynak való.

A tenisz a testet asszimetrikusnak fejlesztő sportok közé tartozik. Így sok szülő kifogásolja, mert úgy véli gyermeke hátgerincének oldalirányú ferdüléséhez, de legalábbis ferde testtartásához vezethet. Pedig mindennek nincs semmi alapja. A tenisz kitűnően fejleszti az ügyességet, állóképességet, bár előfordulhatnak izomsérülések. Előnyt jelenthet a magas növés. 12-14 éves kortól ajánlott.

A lovaglást, ha nem viszik túlzásba, és megfelelő technikával űzik, kedvez az ágyékizomtónus erősítésének. Ha a gyerek biztosan üli meg a lovat (egyenes tartással, vállát hátravetve, medencéjét előretolva) az korrigálhatja a gerincoszlop bármely ferdülését, illetve megakadályozhatja az arra való hajlam kialakulását. Kapcsolódik hozzá az állatok szeretete, gondozása, az állatért érzett felelősség kialakulása is.

A torna, ha túl korán kezdik, akkor a hátgerinc kóros elgörbüléséhez vezethet, vagy ami még rosszabb, csontsérüléseket is okozhat. Mindet csak akkor következik be, ha a gyakorlatok intenzitása meghaladja az ajánlott mértéket, túlzott hajlékonyságot igényel, vagy a tornafajta, illetve az edzési idő nem a gyermek korához igazodik.

A dzsúdó és a küzdősportok valószínűleg a legveszélyesebbek a gerincoszlopra és különösen az ágyékcsigolyákra. Célszerű szakemberrel konzultálni a megfelelő életkorban történő kezdés és az edzések gyakorisága tekintetében. Szakszerű irányítás mellett akár 5 éves kortól kezdhető.

A kosár– és kézilabda nagyon hasznos a nyújtómozdulatok gyakorlása, fejlesztése szempontjából. Mindkét sportág remekül fejleszti az ügyességet, megdolgoztatja az izomzatot, egyaránt kell futni, ugrani kézzel vezetni és dobni a labdát. Az ugrások megterhelhetik a bokát és a térdet. A mérkőzéseken gyakoriak a sérülések. Serdülőkorban érdemes elkezdeni az edzést.

KerékpározásA kerékpározás rendkívül egészséges sport. Növeli az erőnlétet, serkenti a szívműködést. Az 5-6 éves gyerekek egyensúlyérzéke már elég fejlett ahhoz. Hogy forgalommentes helyen biciklizzenek.

Az atlétika nem csapatsport, nélkülözi a játékosságot, de erősíti az egyéni küzdeni akarást. 10-14 éves kortól ajánlott elkezdeni. Ezen belül a futás a gyermek természetes életmegnyilvánulása. 5-6 éves kortól fokozatosan javasoljuk.

A kajak-kenu amellett, hogy erősít, és kitartásra nevel, nagy előnye, hogy a gyerekek sok időt tölthetnek a szabadban. Nagyon jó a hatása a szívműködésre és a vérkeringésre. 10-12 éves kortól ajánlott.

A labdarúgás még mindig a legnépszerűbb sport, de a baleseti statisztikákat is vezeti a gyakori térd-, boka- és lábsérülések miatt. A gyerekek 10 éves kor körül már alkalmasak a szabályok elsajátítására. Elsősorban a lábizmokat erősíti, kitűnően fejleszti az állóképességet, ügyességet.

Nem árt, ha tudjuk azt is, mely sportágakat célszerű egymással társítani. Ilyenek például az egyéni és kollektív sportok, a nyári-téli sporttevékenységek, az állóképességet és a koordinációs képességet növelő sportok. Mindezeket természetes hozzá kell igazítani a gyerek életkorához, karakteréhez, temperamentumához.

 

Dr. Dreissiger Imre