Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek?

milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek

Csecsemő mozgásfejlődése 1.
„Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek?
Mi a normál fejlődés üteme? Mit tegyünk, ha eltérés van?”

Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek?

Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a mozgás már méhen belül (intrauterin) korban elkezdődik. Talán nem is gondolnánk, de az embrió már a 7.-8. terhességi héten megteszi az első mozdulatokat ezután kezdenek kialakulni a primitív reflexek, Amelyek az agytörzs által vezérelt automatikus mozgások, ezek az agykéreg működése nélkül jönnek létre.

Megszületést követően beszélünk méhen kívüli (extrauterin) mozgásfejlődésről, amit táblázatos formában tudunk a legkifejezőbben szemléltetni (lásd táblázat). A táblázatban leírt mozgásformák, a Dévény Anna Alapítvány által kiadott tájékoztató füzet alapján készült.

A nagy-, és finommozgásokat fogjuk bemutatni, ennél azonban a csecsemő fejlődése sokkal komplexebb.

Cikkünkben most nem térünk ki az értelem, a nyelv, a hangképzés, a beszéd, a hallás és az érzelmek fejlődésére.

A csecsemők mozgásfejlődése cranio-caudalis – koponyától farokcsont felé haladó – irányt mutat, ami azt jelenti, hogy elsőként a fej mozgásai jelennek meg, ezt követi a felső végtag manipulációja, majd az alsó végtag mozgása.

A babák mozgásfejlődése mindig minden esetben egyéni/individuális, de a mozgásformák (fej mozgásai, fordulás, kúszás, ülés, mászás, állás, járás) sorrendje szinte mindenkinél evolúciós szinten/genetikailag kódoltan azonos. Ahogyan érik az idegrendszer, úgy fog kisbabánk egyre több mindent csinálni a mozgatószerv rendszer segítségével. Éppen ezért siettetni mozgásformákat nem szabad, amennyiben mégis megkésettnek vagy kórosnak gondoljuk babánk mozgásfejlődését érdemes szakemberhez fordulni és bátran kérdezni!

hason fekszik és kitámaszt a baba

Táblázat bemutatja, hogy mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek

HónapMozgásforma
1.
hónap
Magzatpóz jellemzi, végtagjai és ujjai erősen hajlított helyzetben. Háton és hason fekvésben a fejét oldalra fordítja. Fejét pillanatokra megemeli, tartja. Primitív reflexei, és elemi mozgásmintái jelen vannak. Fogóreflexe aktív. Fixál, emberi arcot közelről nézeget.
2.
hónap
Fejét ügyesebben, tudatosabban mozgatja, fordítja. Sőt hason fekvésben már 45 fokban megemeli, és rövid ideig megtartja. Végtagjait sokat mozgatja, amelyek továbbra is hajlított helyzetben vannak, ám ez a tartás kezd oldódni. Tárgyat fixál és követ. Elemi mozgásminták még jelen vannak.
3.
hónap
Mozgása egyre inkább koordináltabbá válik. Fejét háton és hason fekvésben is középen tartja. Szimmetrikusan mozgatja alsó és felső végtagjait. Hason fekvésben alkarján támaszkodik. Kezeit nézegeti, ujjait nyújtogatja. Elemi mozgásminták még kiválthatók.
4.
hónap
Koordinált és pontos mozgásai vannak. Fejét középen tartja, és megemeli. Hason fekve arcát egészen függőlegesig emeli. Alkarján egyre stabilabban támaszkodik. Felső végtagjaival tárgyakért nyúl, azokat szájával felfedezi. Tenyérfogás. Oldalára fordul, átfordulással próbálkozik. Mosolygás, hangadás, különböző sírás jellemzi.
5.
hónap
Hason fekvésben egyre magasabbra emeli mellkasát, már nyújtott karokkal tenyerén támaszkodik. Háton fekvésben az alsó végtagjaival ismerkedik, azokkal játszik. Egy kézzel nyúl játék után. Már a tárgyak és játékok érdeklik, nem a kezei. Ujjai teljesen nyújtva vannak. Szeret mindent a szájába venni.
6.
hónap
A helyváltoztató mozgásforma kezdete, az átfordulás időszaka. Hátról hasra fordulás, majd visszafele hasról hátra fordulás következik. Elkezdenek az alsó végtagok is egyre aktívabban a mozgásban részt venni: popsi emelés, lábujjak kóstolgatása, rugózás, talajfogás. Kezeivel ügyesen nyúl, fog. Játékot átteszi egyik kezéből a másikba. Pici tárgyakat, dolgokat is megfog. Hüvelykujját képes a többi ujjával szembe fordítani.
7.
hónap
Oda-vissza fordul, gurul. Hason kúszni próbál váltott karral, lábbal. Kúszásnál a baba medencéje, hasa még a talajt érinti, mellkasát azonban emeli.
Szem-kéz koordináció kialakul. Már képes kezeivel két tárgyat tartani, azokat összeütögeti. Csippentő fogás megjelenik.
8.
hónap
Kúszása dinamikusabbá, gyorsabbá válik. Elkezdi a popsiját magasba tolni, a hónap végén már a négykézláb helyzetet felveszi. Négykézláb helyzetben a kisgyermek tenyerei nyitva vannak, ujjai nyújtva, előre néznek, két térdén támaszkodik, két alsó végtagja párhuzamos.
9.
hónap
Négykézláb helyzetben teljesen stabil, testét hintáztatja előre-hátra. Ezzel egyensúlya és törzsizomzata fejlődik. Ebből a helyzetből kiül mindkét oldalra. Tapsol, integet. Mutatóujja többi ujjától funkciójában elkülönül.
10. hónapMászik és egyenes háttal ül, törekszik a függőleges irányába, elkezdődik a felállás folyamata. Csippentő fogás kialakult. Játékot, tárgyat megfog majd tudatosan elenged. Szeret pakolni, rámolni.”Kukucs” játék. Szem kéz koordinációját tökéletesíti.
11.
hónap
Mászik, feltérdel. Kapaszkodva feláll. Állás során háta egyenes, párhuzamos a két alsó végtag, térdek előre néznek, mindkét sarkát leteszi, lábujjak előre mutatnak. Oldalazva lépeget, kezeivel még kapaszkodik.
12. hónap
Önállóan áll. 1-2 lépést megtesz. Érett csippentő fogás. Szívesen labdázik.
13-18. hónapÖnállóan jár, sétál. Sarkát leteszi, és nem lábujjhegyezik. Leguggol, feláll. Élvezi a helyváltoztatás örömét. Marokfogás.
Táblázat: Csecsemők mozgásfejlődése 1-12 hónapos kor között havonkénti bontásban
baba fekvőtámasz


Mi a normál fejlődés üteme?

A normál fejlődés menetének a táblázatban leírtakat vehetjük alapul.
Megkésett mozgásfejlődésről akkor beszélünk, amikor a táblázat szerinti mozgásformához képest legalább 2 hónapos lemaradásban vagyunk. Előbbi mondatunkat ki kell egészíteni azzal, hogy ha a baba ugyan időbeli elmaradásban van, de minőségében a szabályos mozgásformákat kivitelezi, akkor sem kell túlzó mértékben aggódnunk. Ilyenkor ajánlatos állapotfelmérésre, tanácsadásra, vizsgálatra elvinni kisbabánkat, hiszen a mozgás minősége mást jelent egy laikusnak, és mást egy szakembernek. Illetve fontos tényező, hogy minél korábban kezdjük el a kezelést, képessé tevést, fejlesztést, aktív tornát annál jobb eredményt fogunk tudni elérni.

Mit tegyünk, ha eltérés van?

Ha a leírtak alapján eltérést tapasztalunk csecsemőnk mozgásfejlődésében, forduljunk bizalommal az alábbi szakemberekhez:
Először területileg illetékes védőnő és házi gyermekorvoshoz, az Ő ajánlásuk alapján gyermekneurológushoz, vagy fejlődésneurológushoz.
Neurológus javaslata alapján speciális manuális technikát alkalmazó gyógytornászhoz (Dévény szakgyógytornász), illetve területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz, vagy korai fejlesztő központhoz.

Hauschild Réka és Patak Noémi

Hivatkozás:
Dévény Anna Alapítvány: Tájékoztató füzet
Hollódy Katalin: Gyermekneurológia Medicina 2019

Forrás:
Gyermekneurológia, 4.2. fejezet Dr. Bod Mária

Fotó:
dreamstime.com


Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •