Gyermek az intenzív osztályon: mit jelent a folyamatos altatás?
Gyermekkorban is előfordulnak olyan megbetegedések, balesetek, mérgezések melyek súlyos, kritikus állapothoz vezethetnek. A kiváltó októl (súlyos sérülés, fertőzés, mérgezés, allergia, stb.), alapbetegségtől (neurológiai, hemato-onkológiai, pulmonológiai, sebészeti, fül-orr-gégészeti, endokrinológiai, stb.) függetlenül ebben az esetben intenzív osztályos felvétel válik szükségessé.
Az igen változatos betegkörben a közös pont a hirtelen kialakuló, súlyos állapot,
mely speciális beavatkozásokat, életfenntartó, szervtámogató (légzéstámogatás, lélegeztetés, gyógyszeres keringéstámogatás, agynyomás csökkentés, görcsgátlás, méreganyagok eltávolítása), bizonyos esetekben szervpótló (folyamatos vesepótló, műtüdő- V-V ECMO) kezeléseket tehet szükségessé. A fenti esetekben a beavatkozások fájdalommentes kivitelezéséhez anesztéziára – altatásra és érzéstelenítésre – van szükség. A súlyos, nem ritkán életveszélyes állapotok következtében a szervezet fokozott energia- és oxigénfelhasználásba kezd, a beteg gyermek nyugalomba helyezésével az életfontos szervek energia- és oxigénellátás optimalizálását igyekszünk biztosítani. Súlyos állapotban, bizonyos eljárások alkalmazásához teljes mozdulatlanságra lehet szükség, melyet a mély altatás mellett az izomrendszer ellazításával, úgy nevezett izomrelaxációval tudunk elérni. Miután gyermekeknél a gyógyszerekhez való hozzászokás gyorsan megtörténik, sok esetben a gyógyszerek dózisának emelésével és kombinát adás kialakításával tudjuk elérni a folyamatos altatás és fájdalomcsillapítás megfelelő szintjét.
Az életet veszélyeztető, úgy nevezett akut szakot követően a folyamatos altatás, illetve nyugtatás (szedáció) célja a fájdalommentesség, a gyermek komfortérzetének biztosítása, illetve a szükséges kezelés feltételeinek biztosítása
(pl. egyes kezelésekhez fontos a mozgás megelőzése). A kombinált altató- és fájdalomcsillapító gyógyszerek adagolása folyamatosan történik a lehető legpontosabb adagolást biztosító berendezések, perfúzorok segítségével. Ahogy a kezelés minden eleme, úgy az altatás is egy folyamat, a gyermek aktuális állapotához igazodik. Az altatás és nyugtatás az éberségi állapot különböző szintjeit jelentik, míg mély altatás során a külső ingerek teljes kizárására törekszünk, addig szedáció célja egy olyan nyugalmi helyzet kialakítása, melyben a gyermek a külső ingerek befogadására és reagálásra is képes lehet.
A két állapot között nem húzódik éles határ, így az altatás, nyugtatás mélységét pácienseink igényeihez és a szükséges eljárásokhoz adaptáljuk. Amennyiben a kezelés jellege ezt lehetővé teszi, akár a teljes együttműködés elérése is megvalósulhat egy lélegeztetett gyermek esetében. A napi (cirkadián) ritmus fenntartása ebben az állapotban is igen fontos, az éjszakai mélyebb alvás biztosítása a gyógyulást nagyban elősegíti, így a lehetőségekhez mérten törekszünk az éjszaka folyamán a lehető legingerszegényebb környezet biztosítására, pl. a fények erősségének és a gépek hangjának lecsökkentésével. Ez persze csak abban az esetben lehetséges, ha sürgős beavatkozásokat nem kell végeznünk az osztályon.
A gyógyulás során az altatás és nyugtatás során alkalmazott gyógyszerek dózisának fokozatos csökkentésével „ébresztjük” a gyermekeket, ebben az időszakban kiemelten fontos a szülő, gondviselő jelenléte, mely fokozza biztonságérzetüket és megnyugtató hatással van rájuk.
Fiatalabb életkorban, kisdedek, de még inkább csecsemők esetében viszonylag hamar tapasztalhatjuk a gyógyszerekhez való hozzászokás jelenségét, ami az ébresztési fázist megnyújthatja. Ezekben az esetekben a gyógyszerek dózisának csökkentését, a leszoktatást fokozatosan, kisebb lépésekkel kezdhetjük el, mellyel párhuzamosan a megvonási tünetek mérséklését, megelőzését célzó kezelést kezdünk. A gyermekek ébresztése akár hosszabb folyamat is lehet, napokat és akár heteket is igénybe vehet, melyet az alapbetegség jellege, súlyossága, a szükséges intenzív kezelés hossza is befolyásol. A megvonási tünetek kezelését és megelőzésére adott terápiát néhány esetben az intenzív osztályról való kiadás után a társosztályokon is folytatni szükséges még néhány napig.
Látható, hogy az altatás célja nagyon sokrétű az intenzív terápia során, amit mindig a gyermek aktuális állapotához és az alkalmazott kezelésekhez kell adaptálni.
Dr. Márai Katalin, Dr. Maráczi Veronika
Kapcsolódó cikkek
Műtüdő kezelés (veno-venosus ECMO) a gyermekintenzív osztályon
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Központi Intenzív Osztályán érhető el a súlyos, akut légzési elégtelenségben szenvedő gyermekek számára a műtüdő, hivatalos nevén a veno-venosus extrakorporális membránoxigenátor (VV ECMO) kezelés. Ez az eljárás azon csecsemők és gyermekek esetében kerül alkalmazásra, akiknél súlyos, a hagyományos lélegeztetési technikák mellett nem javuló légzőrendszeri eredetű légzési elégtelenség alakul ki. A légzési elégtelenség kialakulhat súlyos gyulladásos folyamat pl. tüdőgyulladás talaján, tüdő sérülése belélegzett illékony vagyOlvass tovább
Altatás és intenzív osztályos ellátás a koronavírusjárvány árnyékában
Altatás koronavírusjárvány idején Intézetünkben az altatásban történő halaszthatatlan beavatkozások és vizsgálatok kissé megváltozott feltételekkel ugyan, de folyamatosan zajlanak. Evvel kapcsolatban szeretnénk minél kiterjedtebb tájékoztatást adni. A halaszthatatlan, de nem azonnali bevatkozást igénylő esetekben előzetes aneszteziológiai konzultációt biztosítunk telemedicinális rendszerben. Az Aneszteziológiai szakambulancián a központi számot (06-1-459-91-00) követően a 1360-as melléken tudnak elérni minket hétköznap 8.30 és 14.30 között. Szakasszisztens kolléganőnk felveszi a gyermek adatait, melyet követően altatóorvos kollégánk visszahívja Önöket.Olvass tovább
Gyermekkori koronavírus fertőzéshez kapcsolódó többszervi gyulladás (MIS-C) az intenzív osztályon
Az új típusú koronavírus világjárvány során a csecsemő- és gyermekkori megbetegedések előfordulása nagyon ritka. 2020 tavaszán először Olaszországból, majd Nagy-Britanniából érkeztek hírek gyermekek körében kialakult, több szervet érintő, súlyos gyulladásos állapot kialakulásáról, melyek esetében a SARS-CoV-2 (új típusú koronavírus) szerepe merült fel. A jelenlegi álláspont szerint 0-21 éves kor között jelentkezhet a megbetegedés. Miután ez a betegség még csak rövid ideje ismert, ezért ez folyamatosan változik. Jelenlegi ismereteink szerint leggyakrabbanOlvass tovább
A műtét fájni fog? A fájdalomcsillapítás (2.rész)
A fájdalomcsillapítás megtervezésekor az altatóorvosnak sok szempontot kell figyelembe venni: a műtétet illetve beavatkozást megelőzően is fennáll-e már fájdalom, milyen mértékű fájdalom valószínűsíthető a műtéti beavatkozás alapján és utána körülbelül milyen hosszan fog fennállni, mennyi idős a gyermek, mennyire együttműködő. Fájdalomcsillapítás beavatkozások előtt: A tervezett műtétek (pl. mandula-, sérv, kancsalság, stb. műtét) előtt jelentős fájdalommal nem kell számolnunk, az ekkor adott fájdalomcsillapítók a műtét alatti és után adott fájdalomcsillapítók hatásátOlvass tovább
