Gyermek az intenzív osztályon II. – Intenzív terápiás beavatkozások I.
A gyermek-intenzív osztályos tartózkodással kapcsolatos összefoglalónk 2. részében az intenzív terápiás osztályon szokásos legfőbb terápiás módszereket ismertetjük.
Milyen beavatkozások várhatóak az intenzív osztályon?
Az intenzív terápia feladata a súlyos állapotot eredményező alapbetegség vagy sérülés oki kezelése mellett a szervtámogató és szervpótló kezelése a társszakmákkal (pl. gyermek-belgyógyászat, gyermeksebészet, fül-orr-gégészet, tüdőgyógyászat, gasztroenterológia) való szoros együttműködésben. A szervek működésének segítése gyógyszeresen és orvosi gépek alkalmazásával lehetséges.
Intenzív terápiás beavatkozások:
A légzés támogatása, gépi lélegeztetés
Sokszor azért van szükség a lélegeztetésre, mert a gyermeknek túl nagy munkát jelent, hogy egyedül lélegezzen, és ettől elfárad. Ilyenkor a lélegeztetőgép csak segíti, megkönnyíti a levegővételt a beteg számára. Ha idegrendszeri betegség, eszméletlenség miatt kerül a gyermek intenzív osztályra, akkor a gépi légzéstámogatásra azért van szükség, mert a betegnél összeesnek a felső légutak, és hiányoznak a légúti reflexek, ami csak a légcsőbe helyezett tubussal hidalható át. A gyermeket akkor lehet a ”lélegeztetőgépről levenni”, ha már csak nagyon alacsony nyomással kell a légzését támogatni, jó ritmusban veszi a levegőt, és megfelelő tudatállapotban van légúti reflexek és köhögés fenntartásához.
A légzés támogatása alatt legtöbbször a beteg légcsövébe vezetett csövön (tubuson) keresztül történő gépi lélegeztetést értjük, bár tulajdonképpen a maszkon keresztül adott is oxigén és légzéstámogatásnak tekinthető
(1. kép). A gépi lélegeztetés során a lélegeztetőgép levegő és oxigén keverékét fújja be a gyermek tüdejébe az orvos által alkalmazott beállításoknak megfelelően (2. és 3. kép). A gépi lélegeztetés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg nem tud önmaga levegőt venni, van, hogy a gép csak enyhe nyomás alkalmazásával „rásegít” a beteg légzésére. A modern lélegeztetőgépek nagyon érzékenyen képesek észlelni már az újszülöttek légvételi kísérleteit is, és ilyenkor automatikusan a támogató módba kapcsolnak.
2015-ben 265 betegből összesen 103 gyermeknél végeztünk gépi lélegeztetést intenzív osztályunkon, ők átlagosan kb. 5 napig igényelték a légzés gépi támogatását. A lélegeztetett gyerekek többsége kevesebb, mint két napot volt lélegeztető gépen. Bár elmondható, hogy a gépi lélegeztetés valóban az életveszély elhárítására szolgál, hiszen a légzési elégtelenség életveszélyes állapot, ugyanakkor azt is ki kell jelentetni, hogy a gépi légzéstámogatás eredményeivel és biztonságosságával kapcsolatban nagyon jók a tapasztalatok: a lélegeztetésben részesülő gyermekeket is csak ritkán, kivételes esetekben veszítünk el (kb. 5%-ban).
A gépi légzéstámogatás sikeréhez nagyon fontos a nővérek munkája. Mivel a nyugtatott, lélegeztetőcsövön keresztül légző gyermek nem tud magától megfelelő erővel köhögni, a légúti váladék eltávolítását kívülről kell segíteni. Ezt a nővérek szívókaéterek segítségével végzik, melyet a lélegeztető csövön keresztül vezetnek a gyermekek légcsövébe. Ilyenkor a gyermek köhöghet, ami a szülő számára ijesztő látványt nyújthat, de tudni kell, hogy a váladék eltávolítása szempontjából sokszor jelentős segítséget jelent.
A keringési rendszer támogatása
A vérkeringés működésének alapja, hogy a szív a vért az erekbe pumpálja, a verőerek továbbítják azt a szervek felé, majd a visszerekben (vénákban) a vér visszakerül a szívbe. A súlyos betegségeknél mind a szív, mind az erek elgyengülhetnek, ami a vér csökkent áramlásához vezethet. A vérkeringés orvosi segítésére két alapvető módszer szolgál az intenzív osztályon: a vénába adott megfelelő folyadékpótlás (infúziók), valamint az erek tágasságát és a szív összehúzódását befolyásoló gyógyszerek folyamatos adása. Ezeket nagyon nagy pontossággal, fecskendős adagoló pumpák segítségével kapják a kis betegek.
A biztonságos gyógyszeradagolás céljából az intenzív osztályon gyakran szükség van egy nagy átmérőjű vénába helyezett kanülre (vékony csőre), amelyet öltésekkel rögzítünk a gyermek bőréhez. A szervezet nagyobb vénái nem közvetlenül a bőr alatt találhatók meg, hanem kissé mélyebben (a bőrtől néhány centiméterrel) fekszenek a szövetek között. Ezek az úgynevezett centrális vénák, melyek nagy mennyiségű vért szállítanak vissza a szívbe, ezért az ezekben helyezett kanülök mind gyors gyógyszeradásra, mind vérvételre is nagyon jól alkalmazhatók.
Centrális vénás katéter behelyezésére leggyakrabban a kulcscsont alatti vénát, a nagy nyaki vénákat, ill. a combhajlatban lévő nagy vénát használjuk. A centrális vénás kanül behelyezését gyermekeknél altatásban, gondos műtéti fertőtlenítés után végezzük. A kanült egy tűn keresztül tudjuk bevezetni a vénába, mindezt ultrahang segítségével folyamatos képi ellenőrzés mellett végezzük, így pontosan láthatjuk, hogy jó helyre kerül a kanül. A kanült addig viseli a gyermek, ameddig több intravénás gyógyszer tartós adására szükség van, vagy ismételt vérvételekre van szükség. (4. kép)
Dr. Ivády Balázs/Dr. Schnur János