Gyermekkori magasvérnyomás betegségről szülőknek

vérnyomásmérés

Közismert, hogy a magasvérnyomás betegség, latinul hypertonia /ejtsd: hípertónia/ előfordulása felnőttkorban világszerte népbetegségnek számít.

Magyarországon 3,5 millió hypertoniás személy él, és ez a magas szám jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri halálozási mutatókhoz. Ezért is kapta a magasvérnyomás a „csendes gyilkos” baljóslatú nevet.

A magasvérnyomás, mint krónikus betegség már kora gyermekkorban is jelentkezhet.

Csecsemőkorban előfordulása igen ritka kb. 1%-os, azonban az iskolás kortól előfordulása egyre nő és főként a kórosan elhízott gyermekek körében eléri akár a 20-30%-ot is.

A cikk szerzője szeretné felhívni a szülők figyelmét a gyermekkorban megjelenő magasvérnyomás betegség sajátosságaira és a gondozás fontosságára.

Ezen cikk nem tér ki a magasvérnyomás kialakulásának kórélettani alapjaira, sem a sürgősségi ellátásra illetve a gyógyszeres terápia részleteire.

Hogyan mérjük helyesen gyermekünk vérnyomását?

A helyes vérnyomásmérés 3 legfontosabb alapelve:
1. a megfelelő gyermekmandzsetta kiválasztása
2. nyugodt körülmények megteremtése
3. helyes testtartás és üres hólyag

1. Gyermekkorban a vérnyomást döntően a gyermek egyik vagy mindkét felkarján külön-külön mérjük, de amennyiben a magasvérnyomás hátterében aorta szűkület gyanúja is felmerül, az orvosi rendelőben legalább egy alkalommal mind a négy végtagon is megmérik a vérnyomást.
A valós vérnyomásérték méréséhez nagyon fontos, hogy olyan mandzsettát válasszunk, amely a gyermek felkarjának 2/3-át 100%-ban lazán lefedi és szélessége eléri a felkar kerületének 40-45%-át.
Vegyük figyelembe, hogy keskenyebb mandzsettával a valósnál magasabb, szélesebb mandzsettával alacsonyabb értékeket kapunk! Csuklós vérnyomásmérő használata nem ajánlott, mert a csuklón mérő készülékek többsége gyermekre vonatkozóan nem hitelesített, ezáltal téves eredményeket mutathat!

A különböző gyermek mandzsetta méreteket a gyermek felkarjának átmérője alapján választjuk ki.
Figyeljünk a mandzsettán jól láthatóan cm-ben feltüntetett hossz értékre, amely jelzi, hogy mekkora
felkar-kerületre alkalmazható.

KorcsoportSzélesség (cm)Karméret (cm)
Újszülött47-13
Csecsemő612-18
Kisgyermek918-26
Serdülő1025-35
Felnőtt13-1633-47
gyermek vérnyomásmérő mandzsetták


Legtöbbször a gyermek mandzsetták színben is különböznek a felnőtt méretektől, pl. a mellékelt ábrán a legkisebb fehér mandzsetta az újszülött méret, a narancssárga a csecsemő, a zöld a kisgyermek, a világoskék és sötétkék a nagyobb gyermek, a barna a serdülőknek, míg a piros bordó mandzsetta a felnőtteknek való méretet tükrözi.

2. A mérés előtt 5 perccel a gyermeket küldjük el WC-re, majd ültessük le egy csendes és kényelmes helyre. Kisgyerek esetén érdemes mesét olvasni vagy zenét hallgatni és mindenképp fontos elmesélni neki, hogy mi fog történni. Óvodáskor után már otthon is sikeresen lehet vérnyomást mérni, 3 éves kor alatt azonban az otthoni és a rendelői vérnyomásmérés is sok-sok türelmet és szakértelmet igényel. Az első alkalommal mindkét karon mérjük meg a vérnyomást az esetleges különbségek kimutatására, majd a továbbiakban a magasabb oldal értékeit vegyük figyelembe.

3. A vérnyomásmérés történhet fekve és ülve is, vagy akár álló helyzetben a 24 órás vérnyomásmérő készülék segítségével. Ülő helyzetben fontos, hogy a gyermek háta legyen kényelmesen megtámasztva, a talpak a földön, lábait ne keresztezze. Figyeljünk arra, hogy a mért karon a vérnyomásmérő mandzsetta a szív magasságában legyen, az alkar pedig legyen kényelmesen alátámasztva. Mérés közben a gyermek maradjon nyugodt, karját ne szorítsa ökölbe, és lehetőleg ne beszéljen!


Mikor magas a gyermek vérnyomása?

Mi az optimális normál vérnyomás érték gyermekeknél?

A hypertonia diagnózisának a felállítása a különböző időpontokban elvégzett és ismételt vérnyomásméréseken alapul. Ha magas vérnyomásértéket mérnek, akkor azt több alkalommal vissza kell mérni! (lsd.: lejjebb).
Gyerekek esetében ugyanis a „fehérköpeny magas vérnyomás” ismert jelenség, hiszen a gyermek az orvosi rendelőben szorong, ezáltal a félelem és az izgulás miatt vérnyomása eleve magasabb lesz.

A magas vérnyomás, tulajdonképpen az az állapot, amelyben a szív és az erek falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket. A vérnyomás értéke két számból tevődik össze. Az első szám a magasabb értékű szisztolés vérnyomás, mely az a maximális nyomásérték, melyet a szív összehúzódásakor mérünk. A második szám a diasztolés vérnyomás, mely az a minimális nyomásérték, melyet a szív kamráinak elernyedésekor mérünk.

Amíg felnőttkorban a 140/90 Hgmm értéket, vagy az a fölöttit hypertoniának tekintjük, addig gyermekkorban egy értékkel ezt nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekkori vérnyomás értékeket is percentilis táblázatban adják meg, akárcsak a súly- illetve hosszfejlődésre vonatkozó percentilis értékeket. Leegyszerűsítve gyermekkorban a 120/80 Hgmm alatti vérnyomás értékeket tekinthetjük optimálisnak, azonban tudnunk kell, hogy minél fiatalabb a gyermek annál kisebb lesz a normális vényomás értéke és ezt az értéket a gyermek neme és testmagassága is befolyásolja.

Legalább három különböző időpontban elvégzett 3-3 mérés átlaga alapján akkor beszélünk magasvérnyomás betegségről, ha a szisztolés és/vagy a diasztolés vérnyomás átlaga meghaladja az életkor, a nem és testmagasság szerint bontott alcsoport 95 percentilis értékét, azaz meghaladja a korosztályos normál érték felső határát.


A 95 percentilis érték azt jelenti, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű és magasságú gyermekek 95%-ának kisebb a szisztolés és/vagy diasztolés vérnyomás értéke, tehát a vizsgált gyermek vérnyomása a felső 5%-hoz tartozik, ami már a magasvérnyomás betegség kategóriába esik.

A 90–95 percentilis közötti vérnyomás értéket magas, normális vagy határérték hypertoniának tekintjük.
Tehát gyermekkorban a normális vérnyomás definíció szerint egyenlő az életkorra, testmagasságra, ill. a nemre jellemző 90-es percentilisnél alacsonyabb szisztolés és diasztolés vérnyomás értékkel.

Az életkori normál vérnyomás értékeket az alábbi táblázat tartalmazza:

vérnyomás értékek életkor szerint

Táblázat hiányában az alábbi online angol nyelvű vérnyomás kalkulátor alkalmazása ajánlott:
https://www.mdcalc.com/aap-pediatric-hypertension-guidelines

A magasvérnyomás okai gyermekkorban:


Vesebetegségek : vese- és húgyúti fejlődési rendellenességek, krónikus pangást okozó húgyúti elfolyási akadály, heges vese, nephritis szindrómák, policisztás vesék, akut és krónikus veseelégtelenség, veseartéria szűkület vagy leszorítás, vesevéna trombózis, vesetumorok
Szív-érrendszeri betegségek: mellkasi vagy hasi aorta szűkület, vasculitisek, veleszületett szívhiba
Endokrin mirigyek hormonális betegségei
Elhízás
Alvási apnoe szindróma
Újszülöttkori okok: asphyxia, bronchopulmonalis dysplasia, intenzív ellátást és köldökerek kanülálását érintő állapotok, 1500 gramm alatti vagy 32. terhességi hét előtti koraszülöttség
Vérnyomást emelő gyógyszerek tartós használata: szteroidok, koffein, phenylephrin tartalmú orrcseppek, theophyllin, hormonális fogamzásgátlók, nemszteroid gyulladáscsökkentők, kábítószerek
Neurológiai betegségek: agynyomás fokozódás, görcsök, gerincvelősérülés, agyállományi vérzés
Tumorok: neuroblastoma, paraganglioma, pheochromocytoma, Wilms-tumor
Hypertoniával társuló rendszerbetegség: diabetes mellitus, sclerosis tuberosa, neurofibromatosis, sarlósejtes vérszegénység, ólommérgezés
Genetikai tényezők és szindrómák: Williams-, Liddle-, Gordon- szindróma
Egyéb: stressz, dohányzás, szorongás, fájdalom szindrómák, magas sófogyasztás, energiaitalok


A magas vérnyomás tünetei gyermekkorban:


a magasvérnyomás legtöbbször hosszan tartó tünetszegény állapot. Fontos tudni, hogy a tünetek a magasvérnyomás súlyossága, hosszabb ideje való fennállása esetén illetve kritikusan kiugró vérnyomásértékek esetén jelennek meg!
legjellemzőbb tünetek: fejődésbeli elmaradás, ingerlékenység, fejfájás, mellkasi fájdalom, kipirulás és fokozott verejtékezés, szédülés, hányinger, látásromlás, gyakori orrvérzés
• szerencsére Magyarországon rendszeresen szűrik az óvodai, iskolai vizsgálatokon a gyerekeket, így már a tünetek megjelenése előtt felmerül a betegség gyanúja


Gyermekkori magasvérnyomás

A magasvérnyomás betegség kivizsgálási menete gyermekkorban:

1. A hypertoniára veszélyeztetett gyermekeknél rendszeres időközönként orvosi vérnyomásmérés indokolt (kockázati tényezők hiányában 3 éves kor felett évente egyszer ajánlott az orvosi vérnyomásmérés)
2. Amennyiben az orvosi rendelőben tüneteket mutató gyermeknél kritikus vérnyomáskiugrást észlelnek azonnali sürgősségi ellátás indokolt
3. Tüneteket mutató gyermeknél az orvosi rendelőben 3 alkalommal visszamért 95 percentil feletti szisztolés és diasztolés vérnyomás értékek esetén azonnali kórházi kivizsgálás indokolt
4. Amennyiben a panaszmentes gyermeknél 3 orvosi megjelenés alkalmával a vizsgáló orvos hypertoniát diagnosztizál 24 órás vérnyomás monitorizálás (ABPM vizsgálat elvégzése) javasolt, ezt követően igazolt hypertonia esetén nefrológiai, kardiológiai, endokrinológiai, szemészeti szakvizsgálat, hasi ultrahang vizsgálat, laboratóriumi vér és vizeletvizsgálat indokolt.
5. Valamilyen szervi betegség okozta súlyos hipertóniás gyermekeket a gyermekkori hipertónia kezelésében járatos központba kell irányítani!

A gyermekkori magasvérnyomás betegség szövődményei és kezelése:

Tünetmentes esetben is a magas vérnyomás károsítja az ereket, megterheli a szívet, bal szívfél megnagyobbodást okoz, fokozatosan romlik a vesefunkció, vizeletben fehérje jelenik meg, romlik a végtagok keringése, megbetegszenek a kis erek, mely további szervek károsodásához vezet. Az agy és a retina emelkedett vérnyomás miatti károsodása gyermekeknél igen ritka, azonban igen súlyos hypertonia fennállása esetén már gyermekkorban is visszafordíthatatlan károsodást tükröz.

A kezelés elsődleges célja a kiváltó okok megszűntetése, a célszerv károsodások felmérése, a társbetegségek kivizsgálása. A tartósan emelkedett vérnyomás hátterében már gyermekkorban is legtöbbször a túlsúly és az elhízás áll, az elsődleges terápia pedig a fogyás, valamint az egészséges életmód kialakítása. Az irodalmi adatok alapján hetente 3-5 alkalommal legalább 40 percig végzett aerob fizikai aktivitás hatása a legkedvezőbb! Serdülőknél manapság hódít a mértéktelen energiaital fogyasztás is, mely az egyéb élénkítő vegyületek révén (taurin, guarana, ginseng, karnitin, stb) sokkal inkább vérnyomáskiugrást okoz, mint egy ugyanannyi koffeint tartalmazó kávé. Ráadásul ezek veszélyeivel a tinik sajnos egyáltalán nincsenek is tisztában!

A serdülőkor előtt észlelt magas vérnyomást mindenképpen ajánlott komolyan venni, hiszen az esetek jelentős többségében szervi megbetegedés áll a háttérben, ezért is a legfontosabb a rendszeres szűrés és az időben történő felismerés! A kockázati tényezők, a célszerv károsodások és a társbetegségek felmérését követően személyreszabott kezelés indítása szükséges. Vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés beállítása esetén a hosszútávú együttműködés érdekében előnyben részesítendők a tartós hatású, naponta egy alkalommal adható készítmények. Az orvosi ellátás mellett a család felelőssége és együttműködése szintén nélkülözhetetlen a hypertoniás gyermek állapotának rendezésében, valamint a betegség szövődményeinek megelőzésében.


Dr. Rudolf Judit

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •