Főmenü

Február – A hónap érdekességei

tél

Utolsó frissítés:

Tudod-e?

Ez az év második „gyermeke”. A legkülönlegesebb abból a szempontból, hogy míg a többi hónap 30 vagy 31 napból áll, neki 28 is elég, legfeljebb négyévenként, az ún. szökőévben toldja meg eggyel és lesz neki 29 napja. Ez a szabálytalanság csak azoknak rossz, akik éppen 29-én születnek, hiszen nekik igazából csak négyévente van születésnapjuk.

A hónap nevének eredetére két magyarázat is van.

Egyik szerint a latin „februm” (szíj) szóból ered. A római mítosz szerint Fannusnak, az erdők, mezők istenének – akit „farkasűzőnek” is neveztek – a tél derekán tartották az ünnepét. Ilyenkor a papok állatbőrökbe öltözve járták be a városokat és a kezükbe hordott szíjakkal megérintették az embereket. Ennek az érintésnek aztán szerencsét hozó jelleget tulajdonítottak, így lett a hónap neve: február.

A másik magyarázat szerint a „februa” tisztulási ünnepről nevezték el, amely a rituális tisztálkodás alkalma volt a rómaiaknál. Ebben az elméletben is lehet némi igazság, hiszen február a télutó vagy előtavasz, a sötétséget felváltja a fény, a fagyot pedig lassan az éltető meleg.

A hónap második napja a tavaszkezdő ünnep, a természet és az ember számára is a megújulás reménye. Gyertyaszentelőnek is mondják, ugyanis a kereszténység elterjedése után gyertyák világával köszöntötték a fényt, amely legyőzte a téli éjszakák sötétjét. Ebben a hónapban ugyanis már 1 óra 20 perccel hosszabbak a nappalok, mint januárban.

Változások a természetben

Februárban még tél van, a hőmérő higanyszála 0 fok körül alakul. Hazánkban ilyenkor az évi középhőmérséklet 0,45 0C. Az időjárás igen szeszélyes, sarki légtömegek határozzák meg, amelyek hol egészen enyhe, hol erősen szeles időt hoznak.

A növények várakoznak és készülődnek a tavaszra. A föld alatt lévő magok – főleg ha elég csapadékot kaptak és elég meleg hótakaró borította őket – nevelgetik csíráikat és indítgatják lassan a fény felé. Hallgatagon állnak a fák, a bokrok – néha még belepi őket a hó – de ágaikon már rügyek bizseregnek.

medve-brown-bear-861716_640 (1)A madarak élete az elmúlt hónaphoz képest nemigen változik, de az erdők-mezők állataié sem. A létfenntartás gondjaival küzdenek: enniük kell és védekezni a hideg ellen. Akadnak köztük „meteorológusok” is – ilyen pl. a medve és a pacsirta. Azt tartja a néphit, hogyha gyertyaszentelőkor (február 2.) a medve felébred téli álmából, kijön a barlangjából és meglátja saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.

Ugyanezt tartják a pacsirtáról is: ha gyertyaszentelő előtt megszólal, utána még sokáig hallgatni fog. Ha napra nem is pontos ez az időjóslás, annyi feltétlenül igaz belőle, hogy ha február eleje enyhe, akkor a hónap vége általában hidegebb lesz (ez afféle törvényszerűsége a téli időjárásnak).

Néha, mi emberek úgy gondoljuk, jó volna a medve helyében lenni és átaludni az egész telet. Különösen akkor törnek ránk ezek az érzések, amikor szürke, ködös, fagyos és szeles reggelre ébredünk, ráadásul az éjszakai havazás betemette az utakat. Csak hát a havat is el kell takarítani a ház elől, bölcsibe, oviba, iskolába és főleg a munkahelyünkre nem mehet be helyettünk valaki más ….
Tehát – „nincs más hátra, mint előre!” alapon – ki kell kászálódnunk az ágyból és csak reménykedhetünk, hogy nem sokáig lesz ez már így, hiszen jó idővel, napsütéssel feltöltekezve más lesz a közérzetünk és sokkal intenzívebben, vidámabban tudjuk kezdeni a mindennapjainkat.

Jeles napok

Február 2.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát.
Ezen a napon szokás szerint figyeljük a medvét – ha a barlangjából kijőve meglátja az árnyékát, visszamegy, mert soká tart még a hideg…

Február 3.

Szent Balázs püspök napja. Szent Balázs püspök és vértanú napja, aki eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok beteggyógyítás fűződik. Balázs a torokbetegségek ellen védő szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát nyelt fiút.

Február 5. 

Ágota napja. A néphit szerint gonosz űző hagyománya van e napnak. Ilyenkor körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat.

Február 14. 

Bálint nap, azaz Valentin napja.

Régen szerelmi pratikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket.

Február 24. 

Mátyás napja. Azt tartják, ha hideg az idő, Mátyás feltöri a jeget, ha viszont nem talál, akkor csinál.

Cibulka Gáborné