Út a diagnózisig

Az autizmus (másnéven autizmus spektrum zavar) napjainkban gyakran felmerülő diagnózis.
Egyre gyakoribb előfordulásáról olvashatunk a szakirodalomban, mely annak köszönhető nagyrészt, hogy egyre szélesebb körben válik ismertté a probléma és így egyre több gyermek kerül szakemberhez.

Az autizmus veleszületett fejlődési eltérés, melyben a tünetek nagyfokú egyéni változatosságot mutatnak, közös jellemzőjük, hogy a tüneteket három fő csoportba (kommunikációs nehézségek, szociális alkalmazkodóképesség, rugalmas viselkedés) sorolhatóak. A változatosságot tovább szélesíti, hogy a fejlődési zavarban érintettek intelligenciája ettől függetlenül normál, magas vagy alacsony színvonalon helyezkedhet el.

Gyakorisága 800-1000 gyerekből 1. Fiúk körében 3-5-ször gyakoribb az előfordulása.

A tünetek közös jellemzői, hogy minőségi eltérés észlelhető a következő három területen:

– kölcsönös kommunikáció
– gondolkodás és viselkedés rugalmatlansága
– társas helyzetekben való részvétel

Fontos megemlíteni, hogy nincs egyetlen olyan tünet sem, mely alátámasztja, vagy éppen kizárja az autizmus lehetőségét; éppen ezért a diagnosztika a részletes anamnézis felvétel mellett a viselkedés megfigyelésén alapul.

Amikor viselkedés megfigyelésről beszélünk, számtalan szempontot kell figyelembe vennünk, ezek közül említek meg – a teljesség igénye nélkül – néhány fontosat:

Figyeljük a kommunikációs terület érintettségén belül azt, hogy mennyire kölcsönös a kommunikáció, mennyire figyel a gyerek arra, hogy a beszélgetőpartner mit reagál az ő felvetéseire, vagy csak a saját szempontja szerint beszél. Figyeli-e, érti-e a mimikát, a gesztusokat, és ő maga használja-e ezeket. Helyesen használja a ragozást, esetleg használ-e saját maga által kreált-alkotott szavakat, kifejezéseket. Használ-e, ismételget-e reklámokból, filmekből, mesékből átvett részleteket. Megismétli-e a mondatok-kérdések végét, válaszul. Használ-e szemkontaktust? Figyel-e a nevére?

A szociális kapcsolatok megfigyelésénél szintén alapvető a kölcsönösség. Mennyire tud az adott gyerek tekintettel lenni mások igényeire, vágyaira-azokat figyelembe veszi-e a közös játék illetve tevékenység során. Mennyire kezdeményező emberi kapcsolatok kialakítása során? igényli-e a társaságot, vagy inkább egyedül ténykedik? Mennyire tartja be az udvariassági szabályokat? Tud-e vigasztalni, felismer-e alapvető érzelmeket, érti-e a szociális helyzeteket?

A rugalmasság területének megfigyelésekor a szabálytartás, a kóros ragaszkodás (ragaszkodás tárgyakhoz, útvonalakhoz, folyamatokhoz) van előtérben. Valamint jellemzőek lehetnek sajátos érdeklődési területek (pl. csillagászat, közlekedési menetrendek stb.)

A viselkedés megfigyelése mellett természetesen alaposan kikérdezzük a szülőket a gyerek fejlődését, szokásait, viselkedését illetően – erre többféle szülői interjúztatási módszer is rendelkezésre áll (pl. Autizmus Kutatócsoport által összeállított kérdőív). Ha a fentiek alapján továbbra sem egyértelmű a diagnózis, akkor lehetőség van egy olyan vizsgálatra (ADOS), ahol pontosan meghatározott körülmények között és előírt játékos feladatok segítségével pontozza két szakember a gyermek viselkedését különböző helyzetekben, melyekről videofelvétel is készül, így visszanézhetőek, elemezhetőek a helyzetek. Szülő is jelen lehet ezen a vizsgálaton.

FOLYTATAJUK >>>

Dr. Rideg Orsolya