Főmenü

Autizmusról általánosságban II.

autizmus

Ha megszületik a diagnózis, terápiás lehetőségek

Amikor megszületik a diagnózis, leülünk a szülőkkel és részletesen átbeszéljük a gyermek vizsgálata során látottakat – hallottakat – tapasztaltakat. Az állapot pontos értelmezéséhez fontos az intelligencia szint. E gyerekre jellemző, hogy bizonyos területeken kifejezetten-esetleg átlagon felül teljesítenek, míg más területeken gyengébbnek mutatkoznak. Sokszor megfigyelhető, hogy azért nem sikerül egy-egy feladat jól, mert ragaszkodik a gyermek a saját nézőpontjához, megoldási módjához, így nem a teszt szempontjából elfogadható eredmény születik. Ezért autisták esetében sokszor nem számszerűsítjük az IQ-t, hanem inkább részletesen leírjuk az eredményeket, a gyermek munkamódját-gondolkozását a feladatok során.

Nagyon fontos a diagnózis közlésekor, hogy a szülővel megértessük, a diagnózis ismeretében is „ugyanaz a gyermek marad, aki eddig volt”, nem megbélyegzés a szándékunk, hanem az, hogy e diagnózissal a gyermek olyan speciális – autizmus specifikus fejlesztésekhez juthasson, melyek a számára nehéz, problémás területeken segítségére lehetnek a későbbiekben. E fejlesztések elérhetőek államilag finanszírozott formában és magánjelleggel is.
Fontos, hogy az autizmussal diagnosztizált gyerekek a pszichiátriai vizsgálat után, a diagnózissal felkeressék az illetékes Tanulási és Képességvizsgáló Rehabilitációs Bizottságot, mely hivatal jogosult kijelölni a legmegfelelőbb oktatási intézményt és előírni a gyermek számára szükséges fejlesztéseket.
Autizmussal élő gyermeket nevelő szülő emelt családi pótlékra jogosult.

Az autizmussal élő gyerekeknél elsődleges – és a jelenlegi orvosi szaktudás alapján az egyetlen valóban hatékony terápia- az egyéni fejlesztés, mely vagy a szülő jelenlétében vagy rendszeres szülői tanácsadás mellett vezet eredményre. Fontos, hogy a gyermek ne csak a fejlesztésen, hanem otthon is segítséget kapjon a számára nehéz helyzetekben. Kiemelten fontos, hogy a családtagok mindannyian támogatást és iránymutatást kapjanak abban, hogy megértsék az autizmussal élő gyermek egyedi gondolkodás-, és működésmódját, nehézségeit, erősségeit. Az egyéni terápia alapja, hogy megtalálja az adott gyerekre jellemző érdeklődéseket (mesefigura, film, zene, matrica, stb), mellyel a gyermek a pozitív változásra serkenthető (jutalmazásos módszer).

Az a tapasztalat, hogy ezek a gyerekek könnyebben megértik a képek segítségével a világból származó ingereket, helyzeteket, feladatokat. Ezért hatékony az úgynevezett „képi kommunikációs módszer”, és használjuk gyakran a képeket a fejlesztés és később a mindennapok során- főleg a nem beszélő autistáknál.
Egyéni terápia mellett lehetőség nyílik a csoportos fejlesztésre, ahol a gyerekek a kétszemélyes helyzetekben elsajátított szociális készségeket a csoportban begyakorolhatják. Kiegészítő terápiaként torna, állatasszisztált terápia és zenecsoport is szóba jön.

Nemzetközi egyezmény a terápiákkal, fejlesztésekkel kapcsolatban:

-Az alapsérülés nem gyógyítható.
-A hatékony beavatkozás pedagógiai és lelki-szociális. A leghatékonyabb kidolgozott programok mindegyike korai, intenzív, tanulásos-viselkedéses megközelítést alkalmaz.

Tekintettel arra, hogy sok esetben nagy nehézséget ró a családra a diagnózis véglegességének elfogadása, és a fejlesztések állami finanszírozott formában csekély számban érhetők el, sokan fordulnak egyéb módszerekhez. Azonban ezen módszerek tudományosan nem megalapozottak, nem hatékonyak, sőt ártalmasak is lehetnek, sok tévhit kering az interneten, és a médiában, a teljesség igénye nélkül:
-vitaminterápiák (B6 vitamin, Magnézium, stb)
-élelmiszer allergia feltételezéséhez kötött diéták , pl. lisztmentes étrend– ez több dolog miatt aggályos, hiszen ezek a gyerekek gyakran eleve nagyon válogatósak, kevés ételben van örömük. A diéta beállítása életminőségüket tovább rontja, a családot nagyon megterheli. Közösségbe járó gyereknél gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

Dr. Pécsi Ilona



Close
Read more:
tehéntej
Tehéntej- barát vagy ellenség?

A „gyerek nem boci”, a „tejmentes táplálás megelőzi az allergiák kialakulását” – olvashatjuk számos újságcikkben, blogban. Tény, hogy...

személyleírás genetikai variációk alapján
Lehet-e személyleírást adni egy emberről a genetikai variációi alapján? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 5. rész

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 5. rész. Lehet-e személyleírást adni egy emberről a genetikai variációi alapján? Az ember...

Close