Bazsalikom (Ocimum basalicum)
A bazsalikom az ajakosvirágúak családjába tartozó, egynyári gyógy- és fűszernövény, akár 60-90 cm magasra is megnő.
Négyzetes szárán levelei tojásdadok, hegyesek, átellenesek. A virágok szárcsúcsi virágzatot képeznek, minden álörvben 6 (ritkán kevesebb) fehér virág található. Indiából származó, egynyári illatos növény. Fő alkotórésze az esztragol illóolaj, mennyisége elérheti a 80%-ot.
Indiában Visnu és Krisna isteneknek szentelték, mint oltalmazót az életben és a halálban. Védelmező erejében a Haiti lakosok is hisznek, üzleteik, házaik elé gyakran locsolnak bazsalikomos vizet, hogy ezzel a rossz szellemeket távol tartsák Ha egy itáliai hölgy az erkélyére cserepes bazsalikomot tett, azzal azt tudatta, hogy készen áll szerelme fogadására. Észak-Európában a szerelmesek hűségük jeléül a növény ágacskáit ajándékozták egymásnak. Az ókorban gyógyászati értéke nem volt egyértelmű. A XI. században viszont Németországban rákos megbetegedések gyógyítására ajánlották, míg a XVI. századi Európában a meghűlés, a szemölcs és a bélférgek ellen alkalmazták.
Fűszerként:
Széles választékban, húsok, mártások, pástétomok, saláták, paradicsom és hüvelyes zöldségek ízesítésére használják. Valamint édességek, sütemények készítésekor. Erős, jellegzetes ízű fűszernövény. A pesto nevű, pikáns olasz szósz fő alkotóeleme.
Teakészítés:
Forrázzunk le egy csésze vízzel egy teáskanálnyi szárított bazsalikomot, hagyjuk állni 15-20 percet, majd szűrjük le.
Bazsalikom gyógyhatása:
Jó idegerősítő. Megvéd a stressz állapot kialakulásától. Torokgyulladás öblögetőszere, köhögés csillapítására javallt. Jó étvágyjavító, emésztésjavító, görcsoldó, vizelethajtó, baktériumölő hatása van. Indiában (őshazájában) a kutatók felfedezték, hogy a bőrre való kenésével elpusztulnak a baktériumok. Nehezen gyógyuló sebekre, kelések érlelésére, rovarcsípésekre használják.
Olajával sikeresen gyógyítható a faggyúmirigy-gyulladás, tehát a pattanások ellen is hatásos. Immunrendszer erősítésében is eredményes. A magyar népgyógyászat főként bélrenyheség és puffadás gyógyítására használták.
Modern korunkban bazsalikommal átitatott csomagolóanyagot gyártanak, elsősorban fertőtlenítő hatása miatt.
Figyelmeztetés:
Illóolaját, teáját a várandós és szoptatós anyák ne használják. A gyerekek is csak módjával.
Irodalmi források:
Gottfried Hertzka: Így gyógyít Isten – Szent Hildegárd gyógymódja, Makrovilág Könyvkiadó, 1989
Maria Treben: Egészség Isten patikájából, Hungalibri Kiadó Budapest, 1990
Gyógyító növények (összeállította Lőrinczi Mariann) Kossuth Nyomda, Pallas Stúdió Budapest, 2000
Antalné Tankó Mária: Gyimes-völgyi csángó népi gyógyászat, Európa Folklór Intézet – L’Harmattan 2003
Dr. Rácz G.–Dr. Laza A.–Dr. Coiciu E. : Gyógynövények, Ceres Könyvkiadó Bukarest, 1975
Melius Péter: Herbárium (Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1978
Szabó György, Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában, Bükkszentkereszt, 2013
Kapcsolódó cikkek
Cickafark
A cickafark (Achillea Millefolium) népies nevei: cicfarok, cickafarkkóró, ezerlevelűfű, egérfarkúfű, pulykafű. A Kárpát-medencében endemikus, vagyis bennszülött flóraelem, főleg a Nagyalföldön. Kisfiú voltam, jól emlékszem, amikor óvónő nagynéném nálunk járt és az udvaron látott egy-egy cickafarkot, mindig mondta édesanyámnak, hogy ő a mezőről szedett, női dolgokra való, a nő részére teremtette az Isten. Évelő, fészkes virágzatú, vadon termő vagy termesztett gyógynövény. Föld feletti szára elérheti a 80 cm-es magasságot. Levelei szárnyasanOlvass tovább
Kömény (Carum carvi)
A kömény, köménymag (Carum carvi) gyerekkorunk óta jól ismert erős ízű, apró, sötét szemű mag a köménymagos, sós süteményben vagy a köménymagos levesben. A köménymag illóolajának kiváló gyomorerősítő és görcsoldó hatása van. Növénytani leírása és biológiai sajátosságai: A kömény az ernyősvirágzatúak családjába (Umbelliferae) tartozó kétéves, ritkán évelő növény, orsó alakú gyökérrel. Az első évben tőlevélrózsát fejleszt, virágzó, elágazó, 1 m magasságot elérő szára csak a második évben képződik. A levelekOlvass tovább
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
Az útifű az egész világon elterjedt, ismert és megbecsült növény. Gyógyászati szempontból három tőkocsányos (el nem ágazó szárú) útifű fajtának van nagyobb jelentősége, ezek közül a legértékesebb és legismertebb a Lándzsás útifű (Plantago lanceolata), keskenylevelűnek is hívják. Ennek növénytani és biológiai leírása a következő: Évelő növény, lándzsás levelei tőrózsát képeznek. Leveleinek hossza 20 cm-t érhet el, szélessége 3, 5 cm-t, szélük picit vagy ritkán fogazott, a 3-5 hosszanti főér majdnemOlvass tovább
Csalán (Urtica dioica)
A csípős csalán és minden fajtája kitűnő gyógynövény, a gyökerétől kezdve a virágjáig minden része használható. Szárán és levelein csalánozó szőrökkel felvértezett évelő növény. Levelei átellenesek, tojásdad vagy lándzsás, szíves alakúak, csúcsuk hegyes. Kerítések, falak mellett, erdőkben, legelőkön, nitrogénban gazdag helyeken található. Leveleit tavasztól őszig gyűjthető. Nagyszüleink tavaszi friss hajtásaiból csalánlevest készítettek, mert kiváló vértisztító, köszvény és reumabetegségek ellen. Hatóanyagai: A-vitaminban és K-vitaminban gazdag, valamint sok ásványi anyagot tartalmaz (példáulOlvass tovább
