Csontvelő vizsgálatot akkor végzünk, amikor a gyermek tüneteinek hátterében valamilyen vérképzőszervi betegséget feltételezünk.
De kezdjük az elejéről.

Mi is az a csontvelő?

A csontvelő a hosszú csöves, illetve lapos csontokban (pl.:lábszárcsont, csípőlapát, szegycsont) helyezkedik el a csont belsejében. Feladata a vérben található alakos elemek, azaz a fehérvérsejt, vörösvértest és vérlemezke termelése. Érdekesség, hogy csecsemő, illetve felnőtt korban is ugyanannyi a mennyisége, mivel az idő előre haladtával az úgynevezett vöröscsontvelő nagy részéből, mely a termelést végzi, sárgacsontvelő azaz elzsírosodott csontvelő szövet lesz.

Ha valamilyen oknál fogva a csontvelő „megbetegszik” valamelyik vagy akár mind három sejtvonal termelése csökkenhet, leállhat vagy kóros sejtek jelennek meg, felszaporodnak a csontvelőben.

A fehérvérsejtek csökkent termelése a gyermek szervezetét fogékonyabbá teszi a fertőzésekkel szemben, míg a vörösvérsejtek csökkenése vérszegénységet okoz. Amennyiben a csontvelő kevesebb vérlemezkét termel, a gyermek testén és esetleg nyálkahártyáin (száj, szem) bevérzések keletkezhetnek.

Ha a gyermek tünetei és laboratóriumi leletei alapján felmerül valamilyen haematológiai betegség gyanúja, akkor csontvelő vizsgálat végzése válik szükségessé.

Ha csak egy sejtvonal érintett, ritkán gondolunk malignus, azaz rosszindulatú betegségre, azonban ebben az esetben is gyakran elvégezzük a csontvelő vizsgálatot. Egyrészt a malignitás kizárása céljából, valamint azért, mert bizonyos betegségek kezelésére szteroid készítményt adunk, és ennek megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a csontvelő normál módon működik-e.

Gyermekkorban a csontvelő vizsgálatot az esetek többségében altatásban/bódításban végzik, azonban jól kooperáló gyermek esetén amennyiben csak kis mennyiségű mintára van szükségünk helyi érzéstelenítésben is történhet.

Bizonyos betegségek gyanúja esetén nem csak a csontvelői folyadékra, hanem egy apró csonthenger vételére is szükség lehet. Ez nagyon hasonló eljárás, melyet minden esetben altatásban végzünk, egy speciális eszköz segítségével, a csípőlapát hátsó töviséből.

Az altatásban történő csontvelő mintavételt minden esetben altatóorvosi (aneszteziológiai) vizsgálat előzi meg. A kiírt időpontban a gyermek éhgyommorra marad, és az onko-haematológiai osztály kezelőjében, vagy adott esetben a sebészeti műtőben az aneszteziológus elaltatja. Ha az osztályon történik a mintavétel a szülő az elaltatás ideje alatt a gyermek mellett lehet és csak a beavatkozás idejére kell a vizsgálón kívül várakoznia.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Amikor a gyermek már alszik, a mintavétel helyét – mely lehet a csípőlapátnál elöl vagy hátul, a lábszárcsontnál (csecsemőkorban) vagy ritkább esetben a szegycsontnál (nagyobb gyermek esetén) is – lefertőtlenítjük, majd sterilen izoláljuk (1. kép).

Lidocainos oldattal érzéstelenítjük a szúrás helyét. (2. kép)

A csontvelő mintavételéül szolgáló speciális tű egyszer használatos, és különböző méretek léteznek, melyet a gyermek életkorának és testsúlyának megfelelően a mintavételt végző orvos választ ki.
A tűt 45 fokos szögben a bőr alá vezetjük, majd a csontra merőlegesen csavaró mozdulatokkal a csonthártyán és a csontszöveten áthatolva bejutunk a velőűrbe. (3.kép)
A tű beszúrását követően fecskendők segítségével kiszívjuk a kívánt mennyiségű csontvelőt. (4.kép)

A kinyert mintákat több módon dolgozhatjuk fel. Egy részét kémcsövekbe gyűjtve külső vizsgálati intézménybe juttathatjuk, ahol genetikai, immunológiai és flow-cytometriás vizsgálatokat végeznek rajta, míg másik részét tárgylemezre rakjuk és keneteket készítünk belőle. (5.kép)

Speciális festési eljárást követően mikroszkóp alatt értékeljük. (6.kép)

Csontvelő vizsgálatot tehát többek között ezen betegségek gyanúja esetén végzünk: vérlemezke hiány, B12 vitamin hiány, leukémia, lymphoma.

Dr. Enzsöl Veronika