Aludj rá egyet!
Gyakran halljuk azt a tanácsot, hogy:
„Aludj rá egyet!”
Most a mondás igazságát tudományosan is bebizonyították.
A német Lübeck-i Egyetem kutatói önként jelentkezőknek egy viszonylag bonyolult matematikai rejtvényt adtak fel, amelyben egy számsor következő tagját kellett kitalálni. A kísérletben résztvevők egy része a megoldáson este gondolkodott, majd aludt 8 órát. Ezek kétszer olyan valószínűen találták meg a helyes megoldást, mint azok, akik ébren maradtak és egész éjszaka törték a fejüket. Egy másik csoport reggel kapta meg a feladatot, majd 8 órát normális napi tevékenységgel töltött és utána tért vissza a probléma megoldásához. Ezek az emberek éppen olyan rosszak voltak a rejtvény megoldásában, mint azok, aki egész éjjel ébren maradtak gondolkodni. Tehát a rossz teljesítmény nemcsak egyszerűen a fáradtságnak volt köszönhető.
Ezek az eredmények megerősítik azt, amit sok ember már józan ésszel is gondolt.
– A következő feladat az, hogy megállapítsuk, mit csinál az agy, amíg alszunk? –
mondta az egyik kutató.
Alvás alatt valószínűleg az agy átszervezi az úgynevezett epizodikus memóriánkat. A friss emlékek az agyban a hipokampuszban tárolódnak, de a tartós memória helye az agy egy másik területén található (neocortex). A kutatók azt gondolják, hogy alvás alatt az emlékek az agy egyik részéből a másikba kerülnek és ez alatt újraszerveződnek. Ez a folyamat lehet felelős a problémák újabb, jobb megközelítéséért alvás után.
Sokan azt tartják, hogy a gyors szemmozgással járó alvásfázisban (ún. REM alvás, amely az össz alvás 20-25%-a) történik az álmodás, amely alatt ez a folyamat zajlik. Lehetséges például, hogy a résztvevők a rejtvényről álmodtak, bár ennek kiderítését nehezíti, hogy a legtöbb ember felébredés után azonnal elfelejti, hogy miről álmodott.
Ami azonban bizonyos, hogy ez a kísérlet is bizonyítja az éjszakai pihenés fontosságát, és ha valamilyen problémát nem tudunk megoldani, inkább aludjunk rá egyet, minthogy egész éjszaka törjük rajta a fejünket.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
