A tejleadó reflex a baba kezdeti szopási stimulusát követően a bimbó-bimbóudvar komplexben található érző idegvégződések az érző idegek mentén közvetítik a mellingerlő stimulust az agyba, ahol ennek hatására az oxitocin nevű hormon kiválasztódik a vérbe a korábbi raktárából. Az oxitocin a mell mirigyállományát körülvevő izomszerű sejteket összehúzódásra készteti, így kipréseli belőlük az anyatejet a nagyobb mirigycsatornák belsejébe a bimbóudvar mögé, hogy a baba jobban hozzáférhessen, és könnyebben kiszopizhassa. A reflex során találkozhatunk néhány érdekes jelenséggel, melyekről talán érdemes pár szót ejteni a téma ritkasága miatt.

Előfordulhat olyan, hogy a tejleadó reflexhez enyhén kellemetlen kísérő tünetek társulnak,

ilyen lehet a fájdalmas méhösszehúzódás (normálisan is van méhösszehúzódás az oxitocin hatására, de nem minden esetben fájdalmas), melegségérzés (az oxitocin hatására kialakuló perifériás értágulat okozza), émelygés, hányinger is felléphet szoptatáskor. A legtöbb esetben ezek a tünetek néhány hétig tartanak, megfelelő folyadékfogyasztással, szoptatás előtt és alatt összetett szénhidrátok fogyasztásával, pihenéssel, fekve szoptatással enyhíthetjük a panaszokat, legtöbb esetben aztán maguktól is elmúlnak. A valódi hányás a tejleadó reflex során ritka.

Nagyon ritkán, de lehet fájdalmas a tejleadó reflex.

Ez először szülőknél gyakoribb, a második gyermek szoptatásánál általában már nem észlelhető és az első hónap után leggyakrabban megszűnik. A háttérben álló ok nem egyértelmű, valószínűsíthető, hogy a tejvezetékek kitágulása okozhat ilyen jellegű bizonytalan fájdalmat. Segíthet, ha tejcsepegésig tartó gyengéd mell masszázst végez az édesanya a mellre tevés előtt.

Létezik késleltetett tejleadó reflex,

melynek okai között leggyakoribb a stressz, szorongás, önbizalomhiány, kimerültség, fájdalom. Ilyenkor a stressz, szorongás csökkentése, relaxációs technikák alkalmazhatóak. Fájdalmas szoptatás esetén a fájdalom okának kiderítése, kezelése, fájdalomcsillapítás fontos, és nagyon sokat jelent a segítség a mindennapi teendőkben egy friss édesanya számára.

Lehet hiperaktív a tejleadó reflex.

Ez először szülőknél gyakoribb. A szoptatás kezdetén kilövell a tej, a csecsemő pedig előfordulhat, hogy kicsit nehezebben birkózik meg a gyors tejáramlással, fuldoklik vagy “vadul” nyel, tej folyik ki a szája sarkán. Gyakran az első egy-két hét után megszűnik ez a fajta hiperaktív reflex, sokat segíthet a pozícionálás.  

A diszfórás tejleadó reflex (disphoric milk ejection reflex: D-MER), ritkán észlelt, újabban felismert kórállapot.

A tejleadó reflex kiváltódása előtt és alatt az anyát hatalmába keríti egy negatív érzelemhullám (diszfória). Ilyen a kedvetlenség, nyugtalanság, elégedetlenség, szorongás, depresszió, meghatározhatatlan kényelmetlenség, súlyosabb esetben agresszió, öngyilkossági késztetések megjelenése. A negatív érzelmek fél perctől két percig tartanak és minden egyes reflex előtt megjelennek, majd a tejleadó reflexek között az anya teljesen jól van, kivéve azt a rövid időt, amíg a reflex kiváltódik. Ez bekövetkezhet szoptatás során, fejéskor vagy spontán tejleadó reflex hatására is. Nem pszichés hátterű, nem múltbéli vagy elfojtott emlékekkel függ össze, hanem élettani, hormonokkal összefüggő jelenség.

Az emlő ingerlésének hatására oxitocin és prolaktin szabadul fel az agyból. Ahhoz, hogy a prolaktin fel tudjon szabadulni, a gátló hormonnak, a dopaminnak csökkennie kell, ez a dopaminszint csökkenés minden anyában megtörténik anélkül, hogy észrevenné, D-MER során azonban túlzott mértékű, ami a leírt tünetekhez vezet ill. megnövekedett, kóros érzékenység tapasztalható az anyában a dopamin szint csökkenésére. Ritkán szorul gyógyszeres kezelésre. Könnyen előfordulhat, hogy az anya nem ismeri fel, illetve sok anya nem érzi a tejleadó reflexet, ezért nem tudja a negatív érzelmeket a tejfolyáshoz kötni, illetve spontán tejleadó reflexkor is jelentkezik, így sok anya nem köti azonnal a megjelenő negatív érzelmeket egy szoptatással kapcsolatos jelenséghez. Különböző szintjei vannak, az anyák nem élik át az alábbi érzelmek mindegyikét.

Dr. Nagy Dóra Zsuzsanna

Irodalom:
Lincoln, D. W., & Paisley, A. C. (1982). Neuroendocrine control of milk ejection, Reproduction, 65(2), 571-586. 
Leng, G., Pineda, R., Sabatier, N., & Ludwig, M. (2015). 60 YEARS OF NEUROENDOCRINOLOGY: The posterior pituitary, from Geoffrey Harris to our present understanding, Journal of Endocrinology, 226(2), T173-T185. Retrieved Apr 20, 2022,
from https://joe.bioscientifica.com/view/journals/joe/226/2/T173.xml
A laktáció anatómiája és élettana In: Riordan, J., Wambach, K. (2019). Szoptatás és humán laktáció, Budapest, Semmelweis Kiadó, pp 94-95.

Probléma, panasz esetén a területi gyermekgyógyász, védőnő,  IBCLC vagy laktációs szaktanácsadó képzésben részt vett szoptatási tanácsadó tud személyre szólóan segíteni.