Társadalmi helyzet hatása az immunrendszer és a gének működésére

immunrendszer és a gének

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a társadalmi és gazdasági helyzetünk (szocioökonómiai státuszunk) jelentős hatással van egészségünkre, illetve várható élettartamunkra.

A fejlett országokban a legfelső és a legalsó társadalmi rétegek várható élettartama között több mint 10 év különbség van. Az embereknél azonban általában nem választható ketté a társadalmi és gazdasági helyzet, hiszen a társadalmilag alsóbb rétegek általában szegényebbek is, kevésbé férnek hozzá az egészséges ételekhez, az egészségügyi ellátórendszerekhez, illetve nagyobb valószínűséggel folytatnak az egészségükre károsabb életet (dohányzás, alkoholizmus). Érdekes kérdés, hogy az alacsonyabb várható élettartam csak ez utóbbiaknak a következménye, vagy a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyzetünk is befolyásolja a betegségekre való hajlamunkat és ezen keresztül a várható élettartamunkat.

A betegségekre való hajlamunkat döntően az immunrendszerünk befolyásolja, azt pedig részben génjeink működése.

A rézuszmakákó majmok a főemlősök közé tartoznak, így evolúciós szempontból nem állnak nagyon messze tőlünk. Az emberhez hasonlóan társas lények, matriarchális elven szerveződő csoportokban élnek, a nőstények viszonylag stabil szociális alá- és fölérendeltségi viszonyokban. A nagyobb csapatokban gyakoriak a rangsor tisztázását, illetve megerősítését célzó, néha agresszív civakodások. A majmok állandóan dulakodnak, harapdálják egymást és közben nagy ricsajt csapnak. Gyakran dobálják meg egymást és a körülöttük levőket kövekkel, gyümölcsökkel, vagy ami éppen a kezükbe akad.

Amikor hízelegnek egymásnak, akkor megengedik egymásnak, hogy a szőrüket kurkásszák, ápolgassák (grooming), ez a tevékenység egyébként a csapat fontos összetartó rítusának is tekinthető. Kísérleti körülmények között a nőstényeknél ezt az alá- és fölérendeltséget mesterségesen is ki lehet alakítani, így vizsgálni lehet rajtuk, hogy függetlenül az erőforrásokhoz való hozzáféréstől, ezek a hierarchikus viszonyok hogyan befolyásolják a bennük zajló biológiai folyamatokat, így génjeik és immunrendszerük viselkedését. Mivel az állatokban az alapvető élettani mechanizmusok nagyon hasonlóan zajlanak, mint az emberekben, az itt megfigyelt folyamatokból következtetéseket lehet levonni az emberre vonatkozóan.

Egy amerikai és kanadai kutatókból álló csoport azt vizsgálta rézuszmakákókon, hogy a szociális hierarchiában, a társadalmi rangsorban elfoglalt hely befolyásolja-e az állatokban az immunrendszer működését.

A kutatók 45 felnőtt nőstény állatnál mesterségesen szociális alá- és fölérendeltséget alakítottak ki, amely alapján az állatokat 9 csoportba osztották. Ebben az állapotban tartották az állatokat 1 évig, majd megváltoztatták az egyes állatok hierarchikus státuszát és újabb 1 évig figyelték meg őket. Azt tanulmányozták, hogy az egyes csoportok az immunsejtek összetételében és működésében különböznek-e egymástól, illetve a hierarchiában elfoglalt hely megváltozása maga után vonja-e az immunrendszer működésének változását. Mind az egyes immunsejtek mennyiségét, mind az immunsejtekre jellemző gének működését (génexpressziót), mind az immunválaszt vizsgálták.

A vizsgálatok megállapították, hogy a társadalmi státusz jelentősen befolyásolta a majmoknál az immunsejtek összetételét, és hogyha a hierarchiában elfoglalt helyük megváltozott, akkor azt követték az immunológiai változások is. A magasabb társadalmi státuszú nőstényekben magasabb volt a citotoxikus és a segítő T sejt (CD8+ Tc és CD4+ Th), illetve a természetes ölő (natural killer (NK)) sejt relatív mennyisége, és alacsonyabb a granulociták relatív mennyisége. Az állatok az egyes immunsejtek működését jellemző génexpresszióban is jelentősen különböztek egymástól. A szociális hierarchiára a génexpresszió, azaz a működésük szempontjából a legérzékenyebben a természetes ölősejtek és a segítő T sejtek reagáltak, míg a citotoxikus T sejtek és a monociták kevésbé.

A rangsorban való változás nagyon gyorsan hatással volt az egyes sejtekben a gének működésére is. Azt is vizsgálták, hogy milyen viselkedés típusok okozták a legnagyobb befolyást. A negatív hatású agresszív zaklatás (elszenvedése gyakoribb a hierarchiában hátul állóknál), és a pozitív hatású grooming (ami a szociális interakció egy fontos jellemzője, de a „kapás” gyakorisága magasabb a rangsorban elől állóknál) egyaránt jelentős hatással volt az immunsejtek működését befolyásoló génexpresszióra. A jelentősebb hatása a groomingnak volt, ami főleg a természetes ölő sejtekben levő gének működését befolyásolta.

Ez azt mutatja, hogy a szociális interakciónak legalább akkora, ha nem nagyobb hatása van az immunrendszerre, mint a szociális alárendeltségnek. Ez összhangban van embereken azzal a tapasztalattal, hogy a pozitív emberi kapcsolatok pozitívan hatnak az egészségre.

Ezután az immunrendszer egészének működését vizsgálták1.

Megállapították, hogy a szociális státusz erősen befolyásolta az immunválaszt, ugyanaz a stimulus a rangsorban alacsonyan állókban más immunválaszt váltott ki, mint a rangsorban magasan állóknál2. A magasabb szociális státuszúakban inkább az antivirális, az alacsonyabban rangsorolt nőstényekben inkább az antibakteriális immunválasz volt az erősebb3. Az alacsonyabban rangsorolt nőstényekben a gyulladásos válasz is kifejezettebb volt.

Embereken nem nagyon lehet különválasztani a társadalmi és gazdasági hatásokat.

Az alacsonyabb társadalmi státuszú emberek általában gazdaságilag is hátrányban vannak, illetve az egészségügyi szolgáltatásokat is kevésbé tudják igénybe venni. A rézuszmakákókon elvégzett kísérletnek az a jelentősége, hogy sikerült, az emberekhez evolúciósan közel álló állatokon egy olyan rendszert létrehozni és tesztelni, amikor az egyes egyedek közötti különbségek kizárólag a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyükből adódtak. A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely, illetve a szociális interakciók jelentősen befolyásolják a betegségek elleni védekezésben kulcsfontosságú immunsejtek számát és működését.

A társadalmi ranglétrán alacsonyan álló állatokon tapasztalt erősebb gyulladással járó immunválasz jelzi, hogy bennük hosszú távon valószínűleg nagyobb valószínűséggel alakulnak ki krónikus gyulladásos betegségek. Az embereken ismert, hogy az erősebb gyulladásos válaszra való hajlam, bár fiatal korban előny lehet, számos időskori krónikus betegségre (cukorbetegség, asztma, érelmeszesedés, Alzheimer-kór stb.) hajlamosít, és rövidebb várható élettartammal mutat összefüggést. De a kutatás azt is mutatta, hogy pozitív szociális interakciókkal a rangsorból adódó hátrányok enyhíthetők.

Kiegészítések a tudományos háttér iránt érdeklődőknek

1. Az állatokból vett vérből izolált immunsejteket lipopoliszachariddal (LPS) stimulálták. Az LPS a Gram negatív baktériumok felszínén található molekula, amelyet az immunrendszer veleszületett, mintázatfelismerő receptorai (CD14, TLR4) felismernek, ami erős immunválaszt vált ki. Azt találták, hogy az immunstimuláció felerősítette a rang alapján talált különbségeket, és minél távolabb voltak az állatok a szociális hierarchiában egymástól, annál nagyobb volt a különbség.
2. Az LPS kötődése a TLR4-hez két alternatív útvonalat aktivál, az egyik antibakteriális, a másik antivirális hatású.
3. Az a megfigyelés, hogy a társadalmi hierarchiában alacsonyabban állóknál a magasabban állókhoz képest gyengébb az antivirális immunválasz, részben magyarázhatja azt a megfigyelést is, hogy az USA-ban a társadalmi ranglétrán átlagosan alacsonyabban álló afrikai-amerikaiakban és a latinókban (latin-amerikai származású etnikum) körülbelül háromszor akkora a COVID-19 vírusfertőzés miatti halál, mint az európai-amerikaiakban.

Prof. Dr. Szalai Csaba

Irodalom:
Snyder-Mackler N, Sanz J, Kohn JN, et al. Social status alters immune regulation and response to infection in macaques. Science. 2016;354(6315):1041‐1045.
F.B.M. de Waal, 1989: Dominance „style” and primate social organization. In: V. Standen and R.A. Fooley (eds): Comparative Socioecology. Blackwell, Oxford, 243–265.
https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9zuszmajom
Godoy M, Wood D. What Do Coronavirus Racial Disparities Look Like State By State? https://www.npr.org/sections/health-shots/2020/05/30/865413079/what-do-coronavirus-racial-disparities-look-like-state-by-state

Fotó:
dreamstime.com

Kérjük, kövessen, kedveljen és ajánljon minket!


error

Tetszett a cikk? Kérem ajánlja ismerőseinek is!