Szinte minden szülő hallott már a gyermekek krupp nevű betegségéről, azonban nagyon sokan nincsenek tisztában ennek tüneteivel, otthoni kezelési módjával. Az alábbi cikkel szeretnénk segíteni a szülőket, hogy probléma esetén minél felkészültebben tudják gyermeküket ellátni.

Mi a betegség kiváltó oka, mikor jelentkezik a krupp?

            A krupp kifejezés egy tünetegyüttest takar, melyet vírusfertőzések okoznak. Leggyakoribb kórokozók a parainfluenza-, influenza-, adeno-, rhino- és coronavírusok, valamint a respiratory syncytial virus (RSV). A felső légutakban létrejövő gyulladás a gége nyálkahártyáját is érintheti, ami ezáltal megduzzad, keresztmetszete szűkebb lesz. Ez a folyamat váltja ki a betegségre jellemző tüneteket.

            Mivel vírusfertőzés talaján alakul ki, általában enyhe légúti tünetek, például orrfolyás, hőemelkedés, nátha előzik meg, a kruppos panaszok 12-72 óra múlva alakulnak ki. Leggyakoribb az őszi-téli szezonban, de természetesen egész évben előfordulhat.

Kiket érint a krupp?

            A gyermekek megközelítőleg 3%-ánál jelentkezik a betegség legalább egy alkalommal. Az esetek döntő többségében 6 hónapos és 6 éves kor között alakul ki, legjellemzőbben 2 éves kor körül. Fiúk 1,5-2-szer gyakrabban érintettek, mint a lányok. A gyermekek egy részénél a kruppos epizódok légúti fertőzések alkalmával ismétlődhetnek, ennek valószínűsége az életkor előrehaladtával -párhuzamosan a légutak átmérőjének növekedésével- csökken.

Az esetek 85%-ában enyhe lefolyású a kruppos epizód, súlyos kategóriába csak kevesebb, mint 1% sorolható. Az orvosi vizsgálaton megjelenő gyermekek 5%-a kerül kórházi felvételre, és az osztályon fekvők csupán 1-3%-a szorul légzéstámogatásra, intenzív osztályos kezelésre. A statisztikai adatokból látható tehát, hogy a tünetek az esetek döntő többségében enyhék, még a kórházi kezelés szükségessége sem gyakori. Ennek oka, hogy egészséges gyermekeknél a gégét érintő nyálkahártya-duzzanat egy önmagát limitáló folyamat, tehát nem válik olyan mértékűvé, hogy oxigénhiányt, fulladást váltson ki. (Súlyosabb lefolyású lehet immunológiai vagy ideg-izom eredetű alapbetegséggel, valamint légúti anatómiai eltérésekkel élő gyermekeknél, illetve fél évnél fiatalabb csecsemőknél, utóbbiaknál a nagyon szűk légutak következtében.)

Tünetek

            A tünetek leggyakrabban hirtelen, éjszaka jelentkeznek, néhány órával elalvás után. A betegség legismertebb jele a száraz, ugató köhögés („kutyaugatásra”, „fókára” hasonlító), valamint a hangos, húzó, nehezített belégzés. Fontos kiemelni, hogy krupp esetén a belégzés nehezített! Figyeljük meg mit hallunk, lehetőség esetén videót is készíthetünk! A panaszok gyakran maguktól is enyhülnek, ezért -amennyiben orvosi vizsgálatra kerül a sor- ekkor a diagnózis már csak a szülők által elmondottakra épül. A gyermek saját maga is panaszolhatja, hogy nehezen veszi a levegőt. Súlyos esetekben a nehézlégzés látható jelei, a bordaközi és nyaki behúzódások, hasi légzés is észrevehetőek, ekkor a belégzés mellett a kilégzés is hangos, erőlködő lehet. Ha a gyermek felül, mert ebben a testhelyzetben érzi jobban magát és könnyebben kap levegőt, ne fektessük vissza!  (Egyéb, súlyos légzészavarra utaló jel, mint például az elkékülés és az eszméletvesztés rendkívül ritka.)

            A gyermekek nagy részénél a nyálkahártya-duzzanat 48 órán belül teljesen megszűnik, a köhögés hurutossá válik. A vírusfertőzés teljes gyógyulása egy hétig is eltarthat.

            Fontos megemlíteni, hogy étel vagy apró tárgy félrenyelése és légutakban való elakadása hasonló tünetekkel jár. Ebben az esetben azonban tipikusan evés, játék közben kezdődnek a panaszok, korábban egészséges gyermeknél, míg a kruppos köhögést a már említett náthás tünetek előzik meg, és általában éjszaka kezdődik.

Mennyire súlyos a gyermek állapota?

Enyhének tekinthető a roham, ha a gyermek:

• ugatóan köhög
• nyugalmi állapotban nincs nehezített, hangos belégzése (sírás esetén jelentkezhet)
• légzése nem erőlködő (nincsenek nyaki vagy bordaközi behúzódásai)
• éber, élénk
• folyadékot tud fogyasztani

Mérsékelt, amennyiben:

• a nehezített belégzés nyugalmi állapotban is fennáll

Súlyos állapotot jelentenek az alábbi tünetek:

• nehézlégzés jelei láthatóak (nyaki, bordaközi behúzódások, hasi légzés)
• a hangos, nehéz légvétel be- és kilégzésben is jelentkezik
• eszméletzavar
• elkékülés

Teendők enyhe és mérsékelt roham esetén:

• a gyermek nyugalmának biztosítása alapvető feladat, mivel a sírás, kiabálás a gége nyálkahártyájának duzzanatát fokozza, emiatt a tünetek súlyosbodhatnak. A higgadt, felkészült szülők nyugalmat sugároznak, ezzel a tünetek enyhülését is segítik. Másrészt a szülői aggodalmat, pánikot is átveszik a gyermekek, nyugtalanságot, sírást előidézve. Épp ezért fontos lenne, hogy minden szülő részt vegyen gyermekelsősegély tanfolyamon, ahol felkészülhetnek az ilyen és ehhez hasonlóan gyakori gyermekbetegségekre.
  
• a kezelés másik alappillére a hideg levegő, mely sok évtizedes tapasztalat alapján enyhíti, akár teljesen meg is szünteti a panaszokat. Öltöztessük fel a gyermeket és menjünk ki vele a szabad levegőre! Amennyiben ez nem megoldható, ültessük a nyitott hűtő elé, vagy az ágya közelében nyissuk ki az ablakot (ekkor se felejtkezzünk meg a meleg ruháról, sapkáról). Általában kb. 20 perc alatt várható a tünetek javulása.
  
• amennyiben korábbi roham kapcsán a háziorvos szteroidos kúpot (vagy tablettát) írt fel, amelyből van otthon, adjuk be a gyermeknek. A szteroid gyulladáscsökkentő hatásánál fogva mérsékli a nyálkahártya duzzanatát. Általában egy kruppos epizód alatt elegendő egyszer gyógyszert adni, 12 óránál gyakrabban azonban semmiképp nem ismételhető! Érdemes időnként az otthon tartott kúp lejárati dátumát ellenőrizni, nehogy szükség esetén szembesüljünk vele, hogy már nem alkalmazható. Hosszabb utazások esetén legyen az úti patika része!
  
• ha a gyermek nyugalomban tűri, nem sír, sóoldatos (Salvus vizes) inhalálás a köhögési rohamokat enyhíti. Ha azonban ellenkezik, ne erőltessük, mert az ellenkezés, kiabálás állapotromlást idézhet elő.

További kezelés, azonnali vizsgálat nem szükséges, amennyiben a gyermeknek nincs nehézlégzése, éber, élénk, folyadékot fogyaszt és a szteroidos gyógyszert megkapta. Az ugató köhögés, valamint a sírás esetén jelentkező nehezített belégzés a betegség legenyhébb tüneteit jelentik! Ezek önmagukban nem indokolják a további gyógyszeres kezelést, orvosi vizsgálatot. Azonnali megszűnésük semmilyen terápia, beavatkozás esetén nem elvárás, gyakran néhány napon keresztül megmaradnak. A gyermek az éjszakát töltse hűvös, 18-20 fokos szobában, másnap pedig háziorvosi vizsgálat javasolt. A kiváltó ok, a vírusfertőzés okozta láz szintén több napon keresztül fennállhat, csillapítása az egyéb betegségeknél megszokott módon szükséges.

Mikor forduljunk orvoshoz?

• enyhe és mérsékelt esetben akkor, ha hideg levegő nem csökkentette a panaszokat és nincs otthon szteroidos kúp, vagy ennek beadása után 20 perccel nincs javulás.
• súlyos esetben hívjunk mentőt, azonnali orvosi vizsgálat indokolt.
• 6 hónapnál fiatalabb csecsemőknél jelentkező tünetek esetén állapottól függetlenül orvosi vizsgálat szükséges!

Mit NE adjunk a gyermeknek?

• hörgőtágító (Ventolin, teofillin kúp, Spiropent szirup): mivel a betegség oka a gége duzzanata, a hörgőtágító nincs befolyással a tünetekre, használata nem indokolt.
• köptető: száraz köhögés esetén szintén hatástalan, viszont a tüneteket ronthatja.
• köhögéscsillapító: a panaszokat nem enyhíti (mivel a nyálkahártya-duzzanatot nem csökkenti), mellékhatásokkal azonban számolni kell.
• antibiotikum: a kruppot vírusfertőzés okozza, ezért az antibiotikumtól nem várható gyógyulás.

Összefoglalás

            A krupp egy vírusfertőzés kiváltotta tünetegyüttes, mely általában 6 hónapos és 6 éves kor között, éjszaka jelentkezik. Fő tünetei a jellegzetes ugató köhögés és a hangos, húzó belégzés. Amennyiben a gyermeknek nehézlégzése (látható nyaki, bordaközi behúzódások, hasi légzés) nincs, vigyük hideg levegőre, ha van otthon, adjunk szteroidos kúpot.

Amennyiben a tünetek javulása észlelhető, a gyermek éber, élénk, jól fogyaszt folyadékot, további kezelés nem szükséges. Az ugató köhögés és a kizárólag sírás közben hallható nehezített belégzés nem jelentenek súlyos állapotot. Ha a húzó légzés nyugalomban, hideg levegő ellenére és kúp beadása után is fennáll, vigyük orvoshoz a gyermeket, mivel további gyógyszeres kezelés, esetlegesen kórházi megfigyelés válik szükségessé.

Kifejezett nehézlégzés, elesettség, valamint fél évnél fiatalabb csecsemők tünetei esetén azonnali orvosi vizsgálat, szükség szerint mentőhívás indokolt. Egészséges gyermekek esetében a panaszokat okozó gégeduzzanat önmagát limitáló folyamat, kórházi felvételre mindössze az esetek 5%-ban van szükség. Az intenzív osztályos kezelés extrém ritka, a modern gyógyszerek segítségével még a súlyosabb állapotú betegek esetében is gyors javulást érhető el, a tünetek kiválóan kezelhetőek.

Süle Anna

Források:
Mazurek H, Bręborowicz A, Doniec Z, Emeryk A, Krenke K, Kulus M, Zielnik-Jurkiewicz B. Acute subglottic laryngitis. Etiology, epidemiology, pathogenesis and clinical picture. Advances in respiratory medicine. 2019;87(5):308-316. doi: 10.5603/ARM.2019.0056. PMID: 31680234.
Smith DK, McDermott AJ, Sullivan JF. Croup: Diagnosis and Management. American family physician. 2018 May 1;97(9):575-580. PMID: 29763253.