Főmenü

Érdekességek a kávé- és teaivásról

Érdekességek a kávé- és teaivásról

Utolsó frissítés:

A rendszeres kávé- és teafogyasztás hatásait számos kutatás vizsgálta és vizsgálja jelenleg is.

Mindkét italban a legfőbb hatóanyag a koffein, amely a világon talán leggyakrabban, legszélesebb körben fogyasztott élénkítő hatású alkaloid. Azonban mindkét italban számos más bioaktív anyag van, amelyek szintén befolyásolják az egészségünket.

Bár a különböző kutatások mind a két ital esetében mind pozitív, mind negatív hatásokat találtak, azt el lehet mondani, hogy a pozitív hatások az erőteljesebbek, azaz mindkét ital rendszeres fogyasztása általában jó hatással van az egészségünkre, bár természetesen, mint mindenhol itt is vannak egyéni különbségek. Erre utalnak az ikervizsgálatok, amelyek alapján az egypetéjű ikrek kávé- és teafogyasztási szokásai, valamint az, hogy hogyan reagálnak az italokra, sokkal jobban hasonlít egymásra, mint a kétpetéjű ikreké. Ez azt mutatja, hogy mind az italfogyasztási szokásainkat, mind annak hatásait komolyan befolyásolják a genetikai variációink is. Például, azonosítottak több olyan genetikai variációt, amelyek befolyásolják mind a kávéfogyasztás gyakoriságát, mind annak hatását. Ezeket a genetikai variációkat hordozó emberek lassabban bontják le a koffeint, így a koffein tartalmú italok sokkal erősebben hatnak rájuk. Viszont éppen ezért átlagosan kevesebb kávét is fogyasztanak.

Az egyik pozitív hatás, amelyet a koffeintartalmú italokon elég meggyőzően kimutattak, hogy rendszeres fogyasztásuk csökkenti az időskori Parkinson-kór kockázatát.

A genetika szerepét mutatja, hogy találtak egy, az előzőektől különböző genetikai variációt, amely hordozóiban erősebb a koffein Parkinson ellenes hatása.

Egy nagy amerikai vizsgálat, amely 250 ezer ember tea, kávé és üdítőital fogyasztásának hatását vizsgálta depresszióra, a kávénál erősebb, a teánál kicsit gyengébb védőhatást mutatott a depresszió kialakulásával szemben.

Érdekes módon a gyümölcs ízesítésű üdítőitalok rendszeres fogyasztása viszont jelentősen növelte a depresszió kialakulásának az esélyét. Ez különösen erős volt a cukormentes, mesterséges édesítőt tartalmazó italok esetén.

Egyes vizsgálatokban a rendszeres kávéivás csökkentette az Alzheimer-kór, illetve úgy általában az időskori elbutulás esélyét.

Viszont állatkísérletekben azt is kimutatták, hogy az Alzheimer-kór esetében ezért nem a koffein, hanem a kávé egy másik alkotórésze lehet a felelős.

Egy nagy amerikai vizsgálatban

(NIH-AARP Diet and Health Study) 1995-96 között 400 ezer 50-71 éves férfival és nővel töltettek ki egy részletes kérdőívet, amely többek között a kávéivási szokásaikra is rákérdezett. A résztvevőket ezután a halálukig, vagy 2008. december 31-ig követték nyomon. Az eredmények értékelése alapján, a kávéivók kisebb valószínűséggel haltak meg szívbetegségben, légúti betegségben, stroke-ban, sérülésekben, balesetben, cukorbetegségben és fertőzésekben.

Nem találtak összefüggést viszont a rákkal. Az volt az érdekes, hogy minél több kávét fogyasztott valaki, annál inkább csökkent a fentiek általi halál valószínűsége. Azoknak a férfiaknak és nőknek, akik 3 vagy annál több csésze kávét fogyasztottak, kb. 10%-kal csökkent az esélye a halálra. Az eredményeknél figyelembe vették az ismert kockázati tényezőket, így a dohányzást és az alkoholt (azaz korrigálták az eredményeket velük).

Itt két dolgot kell megjegyezni.

  1. A vizsgálat az USA-ban zajlott, ahol más típusú (hígabb és nagyobb térfogatú) kávét fogyasztanak, mint a Magyarországon legnépszerűbb eszpresszó.
  2. Nem lehet tudni, hogy az eltérő típusú kávé hogyan befolyásolja az eredményeket. A másik, hogy ez egy statisztikai elemzés volt, azaz nem vizsgálták a mechanizmusokat, nem lehet tudni, hogy a különböző esetekben mi a magyarázat, de feltehetőleg különféle mechanizmusok játszanak szerepet.

Érdekességek a kávé- és teaivásrólAz amerikaihoz hasonló eredményeket kaptak 500 ezer Egyesült Királyságban élő középkorú férfi és nő (UK Biobank, átlagéletkor 57 év) 10 éves nyomon követésekor,

ahol a kávéivás, az összes halálokot figyelembe véve több mint 10%-kal csökkentette az elhalálozás kockázatát. Itt viszont a kávéivás a rák miatti halál kockázatát is csökkentette, sőt hasonló kockázatcsökkentő hatása volt a koffeinmentes kávénak is, azaz a hatásért nem a koffein volt a fő felelős. Bár minden kávétípus csökkentette az elhalálozás kockázatát, az őrölt kávéból készített italnak egy kicsivel erősebb védő hatása volt, mint az instant és a koffeinmentes kávénak.

Egy állatkísérletben a kávé csökkentette a szem retinakárosodását egerekben.

A hatásért itt sem a koffeint tették felelőssé, hanem az annál, kb. nyolcszoros mennyiségben előforduló klorogénsavat, amely erős antioxidáns. Sokan a kávé antidiabetikus hatását is ennek a vegyületnek tulajdonítják, hiszen egyes vizsgálatokban a klorogénsav csökkentette a vércukorszintet.

Egy vizsgálatban közel 5000 krónikus vesebeteget figyeltek meg 5 éven keresztül, és rögzítették koffeinfogyasztásukat, amiben a kávé és a tea mellett a koffein tartalmú üdítők is szerepeltek.

A betegeket koffeinfogyasztásuk alapján 4 csoportba sorolták. A Q1 csoportba azok tartoztak, akik a legkevesebb koffeint fogyasztották, míg a Q4-be a legtöbb koffeint fogyasztók kerültek. Az 5 éves nyomon követés alatt a résztvevők közül közel 1300 beteg halt meg. Az eredmények alapján a Q2-Q4 csoportban levők, azaz akik több koffeint fogyasztottak, 25%-kal kisebb eséllyel haltak meg vesebetegség következtében, mint a kevés koffeint fogyasztó Q1 csoportban levők. Az eredmények alapján a koffein csökkentheti krónikus vesebetegek elhalálozási kockázatát is.

Hogy a kávéval kapcsolatban egy negatív eredményt is megemlítsek, az egyik vizsgálatban a terhes nők erős kávéfogyasztása növelte az esélyét, hogy születendő gyermekükben leukémia alakuljon ki.

Mind a gyermekkori akut limfoblasztos (1,43-szoros kockázat), mind a mieloid leukémia (2,52-szeres) kialakulásának esélyét növelte! Ez alapján nem ajánlott terhes nőknek a túlzott kávéfogyasztás! Azonban ezért sem a kávéban levő koffein lehet a felelős, hiszen ugyanebben a vizsgálatban azt is megállapították, hogy a szintén koffeintartalmú tea csökkentette ugyanezen betegségek kockázatát. A kávé ezen negatív hatásáért valószínűleg a pörkölés közben keletkező policiklikus aromás szénhidrogének lehetnek a felelősek. Ez azt jelenti, hogy a terhes nők inkább teát fogyasszanak kávé helyett, ha élénkíteni akarják magukat!

A tea a koffeinen kívül polifenolokat is tartalmaz.

Érdekességek a kávé- és teaivásrólA polifenolok antioxidáns hatásúak, így csökkentik a rák, szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát. A teák közül a zöld teának magasabb a polifenol tartalma, mint a fekete teának, így a fenti betegségek ellen is erősebb a hatása.

Azonban egy új felfedezés alapján, mind a fekete, mind a zöld tea jótékonyan befolyásolja a bél mikrobiom összetételét, és ezáltal pozitívan hat az egészségünkre. Az elhízással kapcsolatba hozható baktériumok számát a teaivás csökkenti, míg a sovány testtömeggel asszociáló baktériumok számát növeli, ezáltal a teaivás segíti az egészségesebb testalkatot.

 

A polifenolok közé tartoznak a flavonoidok, amelyeknek a zöld tea az egyik leggazdagabb forrása. Ahogy ez előzőekben láthattuk, a tea befolyásolja a bél mikrobiom-összetételét.

A szervezetben történő oda-vissza zajló kölcsönhatásokra érdekes példa egy kutatás, amely kimutatta, hogy a mikrobiom is befolyásolja a teában (és különböző gyümölcsökben) található flavonoidok hatását. Megfigyelték, hogy az egerek lassabban gyógyulnak influenzából, ha antibiotikummal kezelik őket. A vizsgálatok kiderítették, hogy a flavonoidok segíteni tudják a szervezetet az influenza elleni védekezésben, de ehhez a segítséghez szükség van a bélben élő egyes baktériumokra. Az antibiotikum kezelés azonban elpusztítja ezeket a baktériumokat.

A bélben élő Clostridium orbiscindens nevű baktérium átalakítja a flavonoidokat egy olyan vegyületté (DAT, vagy dezaminotirozin), amely erősíti a szervezet influenzaellenes immunválaszát, azáltal, hogy az erős antivirális hatású egyes típusú interferon termelését indukálja. Az influenzás, antibiotikummal kezelt egereket meg lehetett gyógyítani DAT-tal, amelyet az emberi bélben található baktériumok állítottak elő flavonoidokból. Ez összefüggésben van azzal a megfigyeléssel, hogy egyes antibiotikumok, így például a vancomycin súlyosbíthatják az influenza tüneteit. A fent említett baktériumok elpusztulnak a vancomycintől, így nem tudják a flavonoidokból a jótékony hatású DAT-ot előállítani. Ezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a zöld tea, illetve más flavonoidokban gazdag élelmiszerek (pl. áfonya, málna, eper, gránátalma, saláta és spenót) abban az esetben tudják segíteni az immunrendszerünket az influenza elleni harcban, ha megfelelő baktériumok (pl. Clostridium orbiscindens) vannak a beleinkben.

Egy 2018-as vizsgálat érdekes különbségeket talált a kávé és a tea hatásában, illetve férfiak és nők között.

A vizsgálat különböző felnőtt populációkat vizsgált (svéd, holland és olasz). A tea- és kávéfogyasztás önbevallásos alapon történt, amelyet aztán átszámoltak csésze/hónapra. Minden résztvevőtől vért vettek. Átlagosan minden populációban több csésze kávét ittak, mint teát, egyes populációkban akár 10-szer annyit (észak-svéd). A férfiak több csésze kávét ittak meg, mint a nők, teából viszont átlagosan a nők fogyasztottak többet. A vizsgálat fő célja, az volt, hogy vajon a kávénak és a teának van-e epigenetikai hatása. Az epigenetika olyan változásokat vizsgál az örökítő anyagon (genomon, azaz a DNS-en), amelyek befolyásolják annak működését anélkül, hogy mutációk (változások a DNS szekvenciában) történtek volna. Ilyen például a DNS metilálódása, vagy demetilálódása amelyek, ha megfelelő helyen történnek, ki- illetve bekapcsolhatnak géneket. Ez a hatás hosszú távú, azaz a kiváltó anyag megvonása után is fennmarad, sőt, ha a sejtek osztódnak, továbbadják a metilációs mintázatot az utódsejteknek.

A kávé egyik populációban sem okozott különbséget a genom metilációs mintázatán, és a teánál sem találtak ilyen hatást férfiakon. A teafogyasztás viszont statisztikailag kimutatható módon több gén metilációs mintázatát módosította nőkön.

Érdekességek a kávé- és teaivásrólAmikor ezeknek a géneknek a funkcióját megnézték, kiderült, hogy többségük az ösztrogén szintézisben játszik szerepet, azaz az eredmények alapján a tea epigenetikai mechanizmussal csökkentheti nőkben az ösztrogénszintet. A teának az ösztrogéncsökkentő hatását már korábban is kimutatták. A túl magas ösztrogénnek számos negatív hatása lehet mind nőkben, mind férfiakban. Ilyen a fáradékonyság, kopaszodás, terméketlenség, elhízás, fejfájás vagy a mellrák. Olyan gének metilációs mintázatában is találtak változást, amelyek a tumorok kialakulásában játszanak szerepet. Talán ez az epigenetikai mechanizmus lehet a magyarázata annak a megfigyelésnek, hogy a teafogyasztás csökkenti nőkben a mellrák kockázatát.

 

Egy korábbi vizsgálat alapján feltételezhető, hogy a teának ezért a hatásáért a flavonoidok közé tartozó katekinek lehetnek a felelősek, amelyek in vitro körülmények között gátolták a DNS metilációt. A vizsgálat eredményei alapján úgy tűnik, hogy ez a hatás in vivo, nőkben erőteljesebb.

A teákhoz rendszerint megadják, hogy hány percig kell áztatni a tealeveleket ahhoz, hogy a legoptimálisabban kijöjjenek a tea aromái. Ez az idő általában a teától függően 2-4 perc között változik. Azonban a polifenolok (amelyek a tea legtöbb pozitív hatásáért felelősek) mennyisége a teában az áztatás idejével emelkedik. Persze az semmiképpen nem cél, hogy olyan teát igyunk, amelyik nem ízlik, hiszen a tea élvezeti értéke is fontos, aminek ráadásul szintén van pozitív, pszichés hatása.

Még maradt egy fontos kérdés.

Az egészségünk szempontjából hány csésze kávé- és tea fogyasztása a legoptimálisabb?

Bár ezt természetesen az egyén genetikai háttere és más tényezők is befolyásolják, illetve a hatást módosíthatja az italok elkészítésének módja, a pozitív és negatív hatásokat figyelembe véve, mind a kávéból, mind a teából átlagosan 2-4 csésze napi elfogyasztása tűnik a legoptimálisabbnak. Terhes nőknek viszont a kávé nem, inkább a (zöld) tea fogyasztása ajánlott.

A fenti vizsgálatok eredményeit összefoglalva el lehet mondani, hogy a mérsékelt kávé- és teafogyasztás fontos része lehet az egészséges táplálkozásnak.

Prof.Dr.Szalai Csaba

A cikk megosztását külön köszönjük!  😉

 

Foto
pixabay.com/jill111
pixabay.com/StockSnap
pixabay.com/cup-TerriC
pixabay.com/suju

 

Irodalom
Freedman ND, és mtsai. Association of coffee drinking with total and cause-specific mortality. N Engl J Med. 2012 May 17;366(20):1891-904.
Loftfield E, és mtsai. Association of Coffee Drinking With Mortality by Genetic Variation in Caffeine Metabolism: Findings From the UK Biobank. JAMA Intern Med. 2018 Aug 1;178(8):1086-1097.
Pirastu N, és mtsai. Non-additive genome-wide association scan reveals a new gene associated with habitual coffee consumption. Sci Rep. 2016 Aug 25;6:31590.
http://www.healthfreedoms.org/a-cup-of-coffee-a-day-may-even-keep-retinal-damage-away/
Miguel Bigotte Vieira és mtsai. Caffeine consumption and mortality in chronic kidney disease: a nationally representative analysis Nephrology Dialysis Transplantation, https://doi.org/10.1093/ndt/gfy234
Ek WE, és mtsai. Tea and coffee consumption in relation to DNA methylation in four European cohorts. Hum Mol Genet. 2017 Aug 15;26(16):3221-3231.
Thomopoulos TP, és mtsai. Maternal and childhood consumption of coffee, tea and cola beverages in association with childhood leukemia: a meta-analysis. Cancer Epidemiol. 2015 Dec;39(6):1047-59.
Steed AL, és mtsai. The microbial metabolite desaminotyrosine protects from influenza through type I interferon. Science. 2017 Aug 4;357(6350):498-502.