A citromfű mediterrán évelő növény.

Közép-Európa és Nyugat-Európa déli részén őshonos. Nagy területeken termesztik, de néha kivadul, így számos területen megtalálható. Hazánkban, mint mézelő növény termesztik (régi neve méhfű). Meleget és fényt kedvelő növény, de télen, gyökere jól viseli a kemény fagyokat is.

A citromfű friss levelét tenyerünkben összemorzsolva erőteljes citromillatot áraszt, innen ered a neve, de a citromnál nagyobb koncentrátumban tartalmaz C-vitamint.

A citromfű szára négyélű, 60-90 cm magas, többnyire felálló, ritkán elfekvő. Levelei átellenesen helyezkednek el, nyelesek, tojásdad alakúak, széleik fűrészesek. A felső levelek hónaljában képződő virágaik fehérek, pártájuk kétajkú (ajakos virágúak családjába tartozik), néha sárgás vagy ibolyás árnyalatúak. A bimbók kezdetben élénksárgák, májustól augusztusig nyílnak. Felhasznált része a levele.

Gyógyhatásai:

A citromfű teája idegi eredetű alvászavarok csökkentésére javallt; nyugtató (szedatív) hatására kipihenten ébredhetünk; szívbetegségek, fejfájás, a diákoknak is segítője lehet a citromfű-kúra, mert oldja a vizsgadrukkot; antibakteriális és vírusölő (különösen a herpeszt) hatása ismert; megszünteti a székrekedést, csökkenti a lázat és a vérnyomást; jó szájápolásra, toroköblítésre, inhalálásra, sebek borogatására; az epegörcsöket enyhíti, epehajtó; nőknél sápadtság és méhproblémáknál ajánlható; (régen, egyes vidékeken a kisgyerek fürdővizébe is tették).

A citromfű illóolaja (mécsesekben) a lakásban kellemes illatot áraszt, a szapora szívverést csökkenti, nyugtatja; a stresszes, feszes idegállapotunkra jótékony hatást fejt ki.

Teakészítés:

Célszerű az egész család részére készíteni. Egy- másfél liter forralt vízbe egy kismarék szárított citromfűt teszünk (más gyógynövényekkel is lehet kombinálni), 15 – 20 percig fedél alatt állni hagyjuk, aztán leszűrjük, kissé lehűtve ihatjuk.

Kiváló fűszer:

Én a citromfüvet nyaranta többször leszüretelem, egy részét megszárítom, a többi levelét apróra vágom (friss leveleit a kávédaráló is jól felaprítja), aztán sóval jól összekeverem, és egy kis üvegbe nyomogatom, rácsavarom fedelét, majd hűtőben tárolom. Használatkor egy-két csipetnyit keverek süteménytésztába; salátákra, főzelékbe, mártásba, húsokra szórva kellemes ízt kölcsönöz (tetszés szerint jól kombinálható más fűszerekkel: bazsalikom, rozmaring, szurokfű, menta).

Más alkalmazások:

A Kárpát-medencében élő magyarok körében viszonylag kevés adatunk van a citromfű, más néven méhfű használatával kapcsolatban, viszont pálinkával készített kivonatát gyomor- és bélfájások ellen itták.
Juhos-Kiss János

Irodalmi források:
Gottfried Hertzka: Így gyógyít Isten – Szent Hildegárd gyógymódja, Makrovilág Könyvkiadó, 1989
Maria Treben: Egészség Isten patikájából, Hungalibri Kiadó Budapest, 1990
Gyógyító növények (összeállította Lőrinczi Mariann) Kossuth Nyomda, Pallas Stúdió Budapest, 2000
Antalné Tankó Mária: Gyimes-völgyi csángó népi gyógyászat, Európa Folklór Intézet – L’Harmattan 2003
Dr. Rácz G.–Dr. Laza A.–Dr. Coiciu E. : Gyógynövények, Ceres Könyvkiadó Bukarest, 1975
Melius Péter: Herbárium (Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1978
Szabó György, Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában, Bükkszentkereszt, 2013