A Wikipédia szerint a pasztörizálás

„olyan élelmiszer-technikai módszer, amely elsősorban a folyadék 60–90 °C közötti hirtelen, rövid idejű felmelegítésével és azt követő gyors lehűtésével csökkenti a benne lévő mikroorganizmusok tartalmát”.

„A sterilizációval ellentétben a pasztörizáció nem próbálja meg kiirtani az összes mikroorganizmust. Ehelyett logaritmikusan redukálja a számukat, lehetőleg olyan mennyiségre, ahol már nem képesek fertőző hatást kifejteni.”

Az eljárást Louis Pasteur és Claude Bernard fejlesztette ki; úgy találták, hogy a hőkezelés a termék eltarthatóságát is meghosszabbítja.

Természetes körülmények között a bőrünkön különböző kórokozók, például baktériumok élnek.

Ezért fontos az anyatej lefejése előtt a fertőtlenítő szappanos kéz– és mell-lemosás. Szükséges továbbá a mellszívó készüléket naponta kifőzni; ezekről és az egyéb, anyatej eltarthatóságát növelő eljárásokról az Anyatej Magazin cikkeiben olvashat.

Ha a fejés és a tárolás során nagy mennyiségű baktérium kerül be az anyatejbe, akkor az káros lehet azoknak a csecsemőknek a számára, akik ebből a tejből kapnak.

Ezért volt szükség kidolgozni egy olyan hőkezelési eljárást, amely a kórokozók megbetegítő képességét kiiktatja. Az erről szóló rendelet máig érvényben van.

A 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet szerint:

„3. § (3) Az adományozás céljából felajánlott anyatej megfelelő hőkezeléséről az anyatej átadását megelőző szűrővizsgálat elvégzésének kötelezettségétől függetlenül gondoskodni kell.”

Feltétlenül szükséges a hőkezelés, hiszen tudjuk, hogy a leginkább védtelen, kis súlyú újszülöttek, koraszülöttek részére juttatjuk el az anyatejet.

Az Anyatejgyűjtő Állomás alapításakor felmerült az a kérdés, hány fokon és mennyi ideig szükséges pasztörizálni ahhoz, hogy az a legjobb legyen az anyatejet kapó csecsemő számára.

Kezdetben a forralást tartották a legmegfelelőbb eljárásnak, hiszen ez a hőfok a kórokozók számára a legkedvezőtlenebb. A felforralt anyatejből ugyanis nem tudtak patogén mikrobákat tenyészteni az orvosok. Hamarosan azonban egyéb szempontok is felmerültek, amelyek a forralás ellen szóltak.

Ilyenek például, hogy:

– Az anyatej és így a lefejt anyatej is jelentős mennyiségű immunanyagot tartalmaz (IgA, IgG, laktoferrin, lizozim), amelyeket a forralás elpusztított. Az anyatej összetételét tanulmányozó orvosok és kutatók az IgA-n, az IgG-n és a laktoferrinen túl a telítetlen zsírsavak, neuroaminosavak, T-sejtek, fagociták jelenlétét és antibakteriális hatását méltatták, így rendkívül károsnak tartották a forralást. Kimutatták, hogy ezeknek a jótékony anyagoknak a száma 70 °C-on kezdett erősen lecsökkenni, 75 °C-on pedig legfeljebb már csak nyomokban voltak megtalálhatók.

– Számos kutató beszámolt arról, hogy a nagy hőfokon való hőkezelés immunfehérje- és enzimpusztító, valamint az anyatej természetes baktericid anyagait is elpusztítja.

A további kísérletek célja az volt, hogy megállapítsák, mi az a hőfok, amelyen sikeresen elpusztulnak a természetes körülmények között előforduló kórokozók, de még nem pusztulnak el az anyatejben található értékes immunanyagok, enzimek.

A kísérletek során megállapították, hogy a 65 °C-on 30 percig történő hőkezelés valamennyi vizsgált mintában elhanyagolható számra csökkentette a természetes körülmények között leggyakrabban előforduló kórokozók számát anélkül, hogy az anyatejben lévő értékes anyagok károsodtak volna.

A kutatási eredmények hatására az Anyatejgyűjtő Állomás már évtizedek óta az anyatej hőkezelését 65 °C-on 30 percig végzi, mely által az 14 napig +2 °C és +5 °C között tárolva eltartható lesz. A pasztörizálás sikerességét mikrobiológiai vizsgálattal ellenőrizzük.

Azokon a helyeken, ahol nincsen Anyatejgyűjtő Állomás, kivizsgált anyatejdonor esetében is házi pasztörizálást javasolnak a védőnők a fenti rendelet értelmében.

A házi pasztörizálás módszere a következő:

1. Tegyünk fel vizet a tűzhelyre.

2. Állítsuk bele az anyatejesüvegeket a lábosba. A víz az anyatej szintjéig érjen.

3. 30 percig a gyöngyöző vízben kell hagyni az anyatejet. Gyöngyözzön a víz, ne forrjon!

Tipp: Már kapni digitális termométert, amellyel ellenőrizni lehet a víz hőfokát.

Tasi Zsuzsanna

_Irodalom:

_{(1) Losonczy György dr., Frank Kálmán dr.,Molnár Elekné: Eredmények az anyatej kíméletes és hatásos dezinfekciójában.
(2) Élenert,W:Kinderarztl, Raptopoulou-Gigi,M:Marwich,K,McClelland,J.B:Brit med.Journal, Roberts, S.A, Severn, M:Brit.med. J, Szöllősy E és mtsai: Acta mikrobiol.Acad.Sci.hung.
(3) Bullen, J.J, Rogers,H.J, Leigh,L.Brit med.J, Hanson,L.A:Helvet.paediat. Acta, Basel,Suppl.Blanc, G., Isliker,H,zit.Schultze, H.E, Heremans, J.F.Molecular biology of human proteins Elsevir Comp. New York.}