A szurokfű vagy oregano
A szurokfű
más néven (oregano, vadmajoránna), Origanum vulgare egész Európában elterjedt illatos gyógy- és fűszernövény. Görög eredetű neve: oros-ganos, vagyis a hegyek öröme.
A mediterrán konyha (például pizza) kedvelt fűszere. Közeli rokonságban áll a kerti majoránnával (Majoranna hortensis). Mindkettő az ajakos virágzatúak családjába tartozik.
Évelő növény fás gyöktörzzsel, szára 50 cm magas, felső része elágazó, vörös vagy barnásvörös, ritkábban zöld, fedő és mirigyszőrös. Levelei átellenesek, 3-5 cm hosszúak, tojásdadok, csúcsrészük hegyesedő. A virágok álernyőt képeznek a szár csúcsán; pártájuk kb. 5 cm hosszú, pirosas, rózsaszínű, kétajkú, négy, majdnem egyforma karéjjal. Virágai júliustól októberig nyílnak. Szárazságtűrő (jó vízellátó talajon markánsabb), szereti a sovány, meszes talajt.
A gyógyító szurokfű
A régi görögök kedvelt háziszere volt. A levelek egy erősen antiszeptikus (gyulladáscsökkentő) hatású anyagot, a thymolt tartalmazzák. Ez a hatóanyag gyors segítség légúti fertőzések, torokgyulladás, torokfájás és fejfájás esetén. Görcsoldóként, fájdalmas ízületek, merev nyak és váll izmainak lazítására alkalmazható. Néhány levélke elrágása – átmenetileg – a fogfájást is enyhíti. A gyenge gyomor természetes gyógyszere, fertőtleníti az emésztőrendszert, oldja a gyomorgörcsöt, könnyíti a máj munkáját. Jó idegnyugtató: a bazsalikomhoz hasonlóan segít a pozitív gondolkodásban, a depresszió leküzdésében.
A szurokfűtea elkészítése
Frissen vagy szárítva a virágzó növény föld feletti részéből készítenek teát. 1 evőkanálnyi aprított vagy szárított szurokfüvet, fél liter forrásban lévő vízbe teszünk, legalább 5 percig forraljuk, majd a tűztől levéve állni hagyjuk, utána leszűrjük. Megfázás és légúti fertőzések esetén bodza- és hársfavirággal társítva gyorsan ható izzasztó teát kapunk. Gyomorfertőzés, hasmenés ellen a szurokfűteába édesköménymagot is tehetünk. Toroköblítésre, külsőleg inhalálásra alkalmazhatjuk, fürdővízhez adva frissítő hatású.
A fűszernövény
Már említettem, hogy föld feletti részei a mediterrán konyha legkedveltebb fűszere. Aromája a majoránnára és a kakukkfűre emlékeztet. A virágzó növényt kiskertünkből a déli órákban kell begyűjteni. Árnyékban szárítsuk, majd morzsoljuk szét. Zölden összevágva, lesózva, egy kis kupakos üvegben, a hűtőszekrényben is jól tárolható. Darált, morzsolt formában a kereskedelemben is kapható. Paradicsomos ételek, rizsételek, sajtos húsok, halételek, tészták (spagetti, pizza, lángos) kiváló fűszere. Ízesítenek vele leveseket (bab, paradicsom) és főzelékeket.
A legkönnyebben tőosztással szaporítható. Sárgarépa és káposzta mellé ültetve, elriasztja azok kártevő rovarait.
Irodalmi források:
Gottfried Hertzka: Így gyógyít Isten – Szent Hildegárd gyógymódja, Makrovilág Könyvkiadó, 1989
Maria Treben: Egészség Isten patikájából, Hungalibri Kiadó Budapest, 1990
Gyógyító növények (összeállította Lőrinczi Mariann) Kossuth Nyomda, Pallas Stúdió Budapest, 2000
Antalné Tankó Mária: Gyimes-völgyi csángó népi gyógyászat, Európa Folklór Intézet – L’Harmattan 2003
Dr. Rácz G.–Dr. Laza A.–Dr. Coiciu E. : Gyógynövények, Ceres Könyvkiadó Bukarest, 1975
Melius Péter: Herbárium (Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1978
Szabó György, Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában, Bükkszentkereszt, 2013
Kapcsolódó cikkek
Cickafark
A cickafark (Achillea Millefolium) népies nevei: cicfarok, cickafarkkóró, ezerlevelűfű, egérfarkúfű, pulykafű. A Kárpát-medencében endemikus, vagyis bennszülött flóraelem, főleg a Nagyalföldön. Kisfiú voltam, jól emlékszem, amikor óvónő nagynéném nálunk járt és az udvaron látott egy-egy cickafarkot, mindig mondta édesanyámnak, hogy ő a mezőről szedett, női dolgokra való, a nő részére teremtette az Isten. Évelő, fészkes virágzatú, vadon termő vagy termesztett gyógynövény. Föld feletti szára elérheti a 80 cm-es magasságot. Levelei szárnyasanOlvass tovább
Kömény (Carum carvi)
A kömény, köménymag (Carum carvi) gyerekkorunk óta jól ismert erős ízű, apró, sötét szemű mag a köménymagos, sós süteményben vagy a köménymagos levesben. A köménymag illóolajának kiváló gyomorerősítő és görcsoldó hatása van. Növénytani leírása és biológiai sajátosságai: A kömény az ernyősvirágzatúak családjába (Umbelliferae) tartozó kétéves, ritkán évelő növény, orsó alakú gyökérrel. Az első évben tőlevélrózsát fejleszt, virágzó, elágazó, 1 m magasságot elérő szára csak a második évben képződik. A levelekOlvass tovább
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
Az útifű az egész világon elterjedt, ismert és megbecsült növény. Gyógyászati szempontból három tőkocsányos (el nem ágazó szárú) útifű fajtának van nagyobb jelentősége, ezek közül a legértékesebb és legismertebb a Lándzsás útifű (Plantago lanceolata), keskenylevelűnek is hívják. Ennek növénytani és biológiai leírása a következő: Évelő növény, lándzsás levelei tőrózsát képeznek. Leveleinek hossza 20 cm-t érhet el, szélessége 3, 5 cm-t, szélük picit vagy ritkán fogazott, a 3-5 hosszanti főér majdnemOlvass tovább
Csalán (Urtica dioica)
A csípős csalán és minden fajtája kitűnő gyógynövény, a gyökerétől kezdve a virágjáig minden része használható. Szárán és levelein csalánozó szőrökkel felvértezett évelő növény. Levelei átellenesek, tojásdad vagy lándzsás, szíves alakúak, csúcsuk hegyes. Kerítések, falak mellett, erdőkben, legelőkön, nitrogénban gazdag helyeken található. Leveleit tavasztól őszig gyűjthető. Nagyszüleink tavaszi friss hajtásaiból csalánlevest készítettek, mert kiváló vértisztító, köszvény és reumabetegségek ellen. Hatóanyagai: A-vitaminban és K-vitaminban gazdag, valamint sok ásványi anyagot tartalmaz (példáulOlvass tovább
