Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek?
Csecsemő mozgásfejlődése 1.
„Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek?
Mi a normál fejlődés üteme? Mit tegyünk, ha eltérés van?”
Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek?
Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a mozgás már méhen belül (intrauterin) korban elkezdődik. Talán nem is gondolnánk, de az embrió már a 7.-8. terhességi héten megteszi az első mozdulatokat ezután kezdenek kialakulni a primitív reflexek, Amelyek az agytörzs által vezérelt automatikus mozgások, ezek az agykéreg működése nélkül jönnek létre.
Megszületést követően beszélünk méhen kívüli (extrauterin) mozgásfejlődésről, amit táblázatos formában tudunk a legkifejezőbben szemléltetni (lásd táblázat). A táblázatban leírt mozgásformák, a Dévény Anna Alapítvány által kiadott tájékoztató füzet alapján készült.
A nagy-, és finommozgásokat fogjuk bemutatni, ennél azonban a csecsemő fejlődése sokkal komplexebb.
Cikkünkben most nem térünk ki az értelem, a nyelv, a hangképzés, a beszéd, a hallás és az érzelmek fejlődésére.
A csecsemők mozgásfejlődése cranio-caudalis – koponyától farokcsont felé haladó – irányt mutat, ami azt jelenti, hogy elsőként a fej mozgásai jelennek meg, ezt követi a felső végtag manipulációja, majd az alsó végtag mozgása.
A babák mozgásfejlődése mindig minden esetben egyéni/individuális, de a mozgásformák (fej mozgásai, fordulás, kúszás, ülés, mászás, állás, járás) sorrendje szinte mindenkinél evolúciós szinten/genetikailag kódoltan azonos. Ahogyan érik az idegrendszer, úgy fog kisbabánk egyre több mindent csinálni a mozgatószerv rendszer segítségével. Éppen ezért siettetni mozgásformákat nem szabad, amennyiben mégis megkésettnek vagy kórosnak gondoljuk babánk mozgásfejlődését érdemes szakemberhez fordulni és bátran kérdezni!
Táblázat bemutatja, hogy mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek
| Hónap | Mozgásforma |
|---|---|
| 1. hónap | Magzatpóz jellemzi, végtagjai és ujjai erősen hajlított helyzetben. Háton és hason fekvésben a fejét oldalra fordítja. Fejét pillanatokra megemeli, tartja. Primitív reflexei, és elemi mozgásmintái jelen vannak. Fogóreflexe aktív. Fixál, emberi arcot közelről nézeget. |
| 2. hónap | Fejét ügyesebben, tudatosabban mozgatja, fordítja. Sőt hason fekvésben már 45 fokban megemeli, és rövid ideig megtartja. Végtagjait sokat mozgatja, amelyek továbbra is hajlított helyzetben vannak, ám ez a tartás kezd oldódni. Tárgyat fixál és követ. Elemi mozgásminták még jelen vannak. |
| 3. hónap | Mozgása egyre inkább koordináltabbá válik. Fejét háton és hason fekvésben is középen tartja. Szimmetrikusan mozgatja alsó és felső végtagjait. Hason fekvésben alkarján támaszkodik. Kezeit nézegeti, ujjait nyújtogatja. Elemi mozgásminták még kiválthatók. |
| 4. hónap | Koordinált és pontos mozgásai vannak. Fejét középen tartja, és megemeli. Hason fekve arcát egészen függőlegesig emeli. Alkarján egyre stabilabban támaszkodik. Felső végtagjaival tárgyakért nyúl, azokat szájával felfedezi. Tenyérfogás. Oldalára fordul, átfordulással próbálkozik. Mosolygás, hangadás, különböző sírás jellemzi. |
| 5. hónap | Hason fekvésben egyre magasabbra emeli mellkasát, már nyújtott karokkal tenyerén támaszkodik. Háton fekvésben az alsó végtagjaival ismerkedik, azokkal játszik. Egy kézzel nyúl játék után. Már a tárgyak és játékok érdeklik, nem a kezei. Ujjai teljesen nyújtva vannak. Szeret mindent a szájába venni. |
| 6. hónap | A helyváltoztató mozgásforma kezdete, az átfordulás időszaka. Hátról hasra fordulás, majd visszafele hasról hátra fordulás következik. Elkezdenek az alsó végtagok is egyre aktívabban a mozgásban részt venni: popsi emelés, lábujjak kóstolgatása, rugózás, talajfogás. Kezeivel ügyesen nyúl, fog. Játékot átteszi egyik kezéből a másikba. Pici tárgyakat, dolgokat is megfog. Hüvelykujját képes a többi ujjával szembe fordítani. |
| 7. hónap | Oda-vissza fordul, gurul. Hason kúszni próbál váltott karral, lábbal. Kúszásnál a baba medencéje, hasa még a talajt érinti, mellkasát azonban emeli. Szem-kéz koordináció kialakul. Már képes kezeivel két tárgyat tartani, azokat összeütögeti. Csippentő fogás megjelenik. |
| 8. hónap | Kúszása dinamikusabbá, gyorsabbá válik. Elkezdi a popsiját magasba tolni, a hónap végén már a négykézláb helyzetet felveszi. Négykézláb helyzetben a kisgyermek tenyerei nyitva vannak, ujjai nyújtva, előre néznek, két térdén támaszkodik, két alsó végtagja párhuzamos. |
| 9. hónap | Négykézláb helyzetben teljesen stabil, testét hintáztatja előre-hátra. Ezzel egyensúlya és törzsizomzata fejlődik. Ebből a helyzetből kiül mindkét oldalra. Tapsol, integet. Mutatóujja többi ujjától funkciójában elkülönül. |
| 10. hónap | Mászik és egyenes háttal ül, törekszik a függőleges irányába, elkezdődik a felállás folyamata. Csippentő fogás kialakult. Játékot, tárgyat megfog majd tudatosan elenged. Szeret pakolni, rámolni.”Kukucs” játék. Szem kéz koordinációját tökéletesíti. |
| 11. hónap | Mászik, feltérdel. Kapaszkodva feláll. Állás során háta egyenes, párhuzamos a két alsó végtag, térdek előre néznek, mindkét sarkát leteszi, lábujjak előre mutatnak. Oldalazva lépeget, kezeivel még kapaszkodik. |
| 12. hónap | Önállóan áll. 1-2 lépést megtesz. Érett csippentő fogás. Szívesen labdázik. |
| 13-18. hónap | Önállóan jár, sétál. Sarkát leteszi, és nem lábujjhegyezik. Leguggol, feláll. Élvezi a helyváltoztatás örömét. Marokfogás. |
Mi a normál fejlődés üteme?
A normál fejlődés menetének a táblázatban leírtakat vehetjük alapul.
Megkésett mozgásfejlődésről akkor beszélünk, amikor a táblázat szerinti mozgásformához képest legalább 2 hónapos lemaradásban vagyunk. Előbbi mondatunkat ki kell egészíteni azzal, hogy ha a baba ugyan időbeli elmaradásban van, de minőségében a szabályos mozgásformákat kivitelezi, akkor sem kell túlzó mértékben aggódnunk. Ilyenkor ajánlatos állapotfelmérésre, tanácsadásra, vizsgálatra elvinni kisbabánkat, hiszen a mozgás minősége mást jelent egy laikusnak, és mást egy szakembernek. Illetve fontos tényező, hogy minél korábban kezdjük el a kezelést, képessé tevést, fejlesztést, aktív tornát annál jobb eredményt fogunk tudni elérni.
Mit tegyünk, ha eltérés van?
Ha a leírtak alapján eltérést tapasztalunk csecsemőnk mozgásfejlődésében, forduljunk bizalommal az alábbi szakemberekhez:
Először területileg illetékes védőnő és házi gyermekorvoshoz, az Ő ajánlásuk alapján gyermekneurológushoz, vagy fejlődésneurológushoz.
Neurológus javaslata alapján speciális manuális technikát alkalmazó gyógytornászhoz (Dévény szakgyógytornász), illetve területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz, vagy korai fejlesztő központhoz.
Hivatkozás:
Dévény Anna Alapítvány: Tájékoztató füzet
Hollódy Katalin: Gyermekneurológia Medicina 2019
Forrás:
Gyermekneurológia, 4.2. fejezet Dr. Bod Mária
Fotó:
dreamstime.com
Kapcsolódó cikkek
Amikor eltérés tapasztalható a csecsemő mozgásfejlődésében
Mozgásfejlődés csecsemőkorban 2. Hogyan segíthet a szülő amikor eltérés van a mozgásfejlődésben? 1–3 hónapos életkorban A csecsemő fejének, törzsének helyzetét érdemes figyelnünk. Figyelemfelkeltő, ha csak egy irányba tekint, esetleg oldalra billenti a fejét, törzsét is oldalirányba hozza („kiflizik”). Hogyan segíthet a szülő? A kevésbé preferált oldal felől próbáljon neki kontrasztos játékokat mutatni. Fejét próbálja mindig középre igazítani. Ölbe véve is érdemes úgy fogni, hogy arra kelljen néznie, amerre nem szokott.Olvass tovább
A talpmasszázs gyógyító ereje
A talpmasszázs, más néven reflexológia tudománya több ezer éves múltra tekint vissza. Ezt az ősi gyógymódot először Indiában, Kínában, Japánban, Egyiptomban és Oroszországban kezdték alkalmazni. A napjainkban ismert talpmasszázs egy amerikai orvos, Dr. William H. Fitzgerald nevéhez fűződik. Fitzgerald 1913-ban fedezte fel újra ennek a masszázsnak a jótékony hatását, mely később zónaterápiaként vált ismertté. A reflexológia szerint a talpon az emberi test valamennyi szerve feltérképezhető. Minden szerv kivetül a talpOlvass tovább
Hogyan masszírozzunk autista gyermeket?
Kedves Szülők! Nagy szeretettel ajánlom a masszázst, mivel magam is egy autista kisfiút nevelő édesanya vagyok és gyógymasszőrként fiamat is masszírozom! Mielőtt belefognék cikkembe, szeretném tisztázni, hogy a masszázs nem minden autista gyermeknél alkalmazható, hiszen jelentős százalékuk hyperszenzibilis (túlérzékeny) az érintésre, illetve sokan közülük nem is tűrik a testi kontaktust. Az érintéstől kifejezetten agresszívvá, szorongóvá vagy visszahúzódóvá válnak. Azért nem kell elkeseredni és feladni! Ezt is, mint általában mindent, csakOlvass tovább
Tapasztalataim a gyermekkorban alkalmazott masszázs pozitív hatásáról
A masszázs eredendően az idős korosztályban ismertebb kezelési módszer. Főleg reumás betegségekben. Azonban egyre gyakrabban alkalmazzák gyermekkorban a gyógymasszázst, mint alternatív kezelési módszert. Leginkább az ortopédiai és neurológiai osztályon fekvő kis betegeket szokták hozzánk irányítani. Előfordul,hogy a panaszok hátterében szervi elváltozást nem tudnak kimutatni,és természetesen jellemző még az izomhúzódások,esetleg hosszan tartó ágynyugalom miatt előírt gyógytorna kiegészítő terápiájaként. A masszázs egy bizalmi kapcsolaton alapuló kezelési mód. Gyerekeknél különösen fontos a bizalom.Olvass tovább
