Megállítható-e az időskori ráncosodás és a hajritkulás?
Az életkor előrehaladtának számos kellemetlen jele van, ezek közé tartozik a bőr ráncosodása, illetve a haj ritkulása, kopaszodás.
Sokan vagyonokat költenek ezeknek a folyamatoknak a megállítására, lassítására, azonban igazán jó, végleges megoldás jelenleg nem létezik egyik esetben sem. A legújabb kutatási eredmények azonban segítenek megérteni a jelenségek mögött álló folyamatokat és lehetőséget teremtenek új, hatékonyabb preventív és terápiás készítmények kifejlesztésére.
Az öregedésnek az egyik oka, hogy az életünk során a minket ért folyamatos környezeti hatások, illetve a sejtek normális működése közben bekövetkező véletlen (sztochasztikus) hibák károsítják, módosítják az életfunkciók ellátásához szükséges molekulákat (főleg a DNS-t).
Ezek maradandó károsodást okoznak, számuk folyamatosan nő, és egy idő után elér egy bizonyos szintet, ami már az élettel is összeegyeztethetetlen. A mitokondriumok a sejtek energiaellátásáért felelős kis sejtszervecskék. Egy sejtben, energiaigényétől függően néhány, vagy akár több száz, sőt több ezer mitokondrium is található. A mitokondriumoknak saját DNS-ük van, amelyek a káros környezeti hatásokra sokkal érzékenyebbek, mint a sejtmagban található nagy, kromoszómákból álló DNS. A sejtek öregedésének egyik fő okai éppen a mitokondriális DNS-ben felhalmozódó hibák, amelyek rosszul működő mitokondriumokat eredményeznek, a sejtek energiaellátása csökken, amely hibásan működő sejtekhez vezet. Ez a folyamat időskorhoz kapcsolható betegségeket okozhat (pl. diabetes, érelmeszesedés, Parkinson, vagy Alzheimer kór) és valószínűleg ez az öregedés más jellemzőinek, így például a bőr ráncosodásának is lehet az egyik oka.
Egy amerikai egyetem munkatársai ezt vizsgálták egereken.
Genetikai módosítással előállítottak egy olyan egeret, amelyben egy antibiotikum (doxiciklin) segítségével ki és be kapcsolhatták egy gén hibás változatát, amely gén terméke egyébként szerepet játszik a mitokondriális folyamatokban. Ha antibiotikumot adtak az állatok táplálékához, akkor a hibás gén bekapcsolt, ami hibás fehérjéket és rosszul működő mitokondriumokat eredményezett. Ha az antibiotikumot megvonták az egerektől, a hibás gén kikapcsolt és a mitokondriumok ismét elkezdtek normálisan működni.
Az egerek egészségesen, jól működő mitokondriumokkal születtek. A kutatók az állatok nyolc hetes korában kezdték el adagolni az antibiotikumot, a szabályozott hibás gén bekapcsolt és a mitokondriumok működése fokozatosan leromlott. Négy hét múlva az állatok elkezdtek őszülni, ritkult a szőrük, lelassult a mozgásuk és letargiások lettek. Ezek a természetes öregedésben is előforduló tünetek. Ha az antibiotikum adagolást folytatták, az állatok szőre kihullott, elkezdtek erőteljesen ráncosodni és gyulladásos sejtek jelentek meg a bőrsejtjeik között. Érdekes módon a nőstény egerek erőteljesebben ráncosodtak, mint a hímek.
Két hónap múlva a kutatók abbahagyták az antibiotikum adagolását, ami által a hibás mitokondriumokért felelős gént kikapcsolták és a mitokondriumok ismét elkezdtek megfelelően működni. Egy hónap múlva a korábban nagyfokú, korai öregedés jeleit mutató egerek teljesen rendbe jöttek. Ráncaik kisimultak, szőrük visszanőtt, a gyulladásos sejtek száma lecsökkent és gyakorlatilag úgy néztek ki, mint a velük egykorú normális, kezeletlen egerek, azaz a korai öregedés folyamatait visszafordították, az állatok visszafiatalodtak. Ha az antibiotikum kezelést nem hagyták abba, az állatok rövidesen elpusztultak.
A kutatás eredményeit úgy lehet összefoglalni, hogy a rosszul működő mitokondriumok gyors bőrráncosodáshoz, és szőrkihulláshoz vezettek egereken, azaz az öregedés folyamatai jelentősen felgyorsultak. Azonban ez a folyamat, meglepő módon, a mitokondriumok működésének helyreállításával visszafordítható volt.
A vizsgálat segít megérteni az öregedéshez, a bőr ráncosodásához, kopaszodáshoz vezető folyamatokat és hozzájárulhat olyan gyógyszerek, terápiás módszerek kifejlesztéséhez, amelyekkel az öregedés folyamatai lelassíthatóak, vagy esetleg visszafordíthatóak.
Foto
pixabay.com
Irodalom
Singh B, Schoeb TR, Bajpai P, Slominski A, Singh KK. Reversing wrinkled skin and hair loss in mice by restoring mitochondrial function. Cell Death Dis. 2018 Jul 20;9(7):735.
https://gyogyhirek.hu/hosszu-elet-titkai/
https://gyogyhirek.hu/oregedes-vizsgalata-embereken/
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
