Semmittevés és az agyműködés

agyműködés

Egy új tanulmány jó hírrel szolgál a lusta, lazsáló, pihenni szerető embereknek.

Az eredmények alapján a semmittevés létfontosságú a tanulás szempontjából.

A Cambridge-i Egyetemen olyan szerkezetet rögzítettek patkányok fején, amellyel figyelni tudták a tanulásban és memóriában létfontosságú hippocampus 100 agysejtjének működését. A patkányok egy másfél méteres kifutóban szaladgálhattak, ehettek, pihenhettek. Amikor az állatok végigmentek a kifutón az idegsejtek a vártnak megfelelő aktivitást mutatták, egy bizonyos sorrendben „kisültek”. Amikor azonban megálltak pihenni, a kutatók meglepetésére, ugyanazok az agysejtek sültek ki csak fordított sorrendben, újra meg újra, és ráadásul egyre gyorsabban. Olyan volt, mintha az állat agya többször egymás után visszafelé újrajátszotta volna a korábban lezajlott eseményeket. Sőt, azt vették észre, hogy a visszajátszás időnként egybeesett dopamin termeléssel.

A dopamin az agy jutalom vegyülete, akkor szabadul fel például, ha az állat ételt talál.

Alaposabban tanulmányozva azt vették észre, hogy akkor szabadult fel a dopamin, amikor azok az idegsejtek sültek ki, amelyek korábban akkor dolgoztak, amikor az állat az étel közelében volt. Valószínűleg így rögzült az állat agyában az étel helye: „Ez az a hely, ami a legfontosabb.”

Ha ez a felfedezés beigazolódik emberek esetében is, annak nagy hatása lehet a tanulással kapcsolatos ismereteinkre.

Ezek szerint az az idő, amikor például a semmibe bámulva merengünk, létfontosságú lehet a korábban tapasztaltak, tanultak rögzüléséhez. Ez a felfedezés arra is magyarázatot ad, hogy miért tanulunk gyorsabban, ha tanulás közben rövid szüneteket iktatunk, és rámutat arra, hogy miért hiba ezeket a szüneteket kiiktatni, amikor tanulunk, vagy szellemi munkát végzünk.

Sőt ezek az eredmények arra is magyarázatul szolgálhatnak, hogy a hiperaktív gyerekeknek miért okoz olyan nagy nehézséget a tanulás.

A kutatók korábban azt is kimutatták, hogy a patkányok agya alvás közben is megismétli az idegsejtjei kisülési mintázatát, csak ezúttal a történéssel megegyező sorrendben. Valószínűleg ekkor rögzülhetnek tartósan az aznap tanultak.

Az eredmények tehát arra utalnak, hogy akkor dolgozik agyunk a legoptimálisabban, ha a tanulás közben rendszeresen pihenünk, és megfelelő mennyiséget alszunk. Szóval ne sajnáljuk az időt a semmittevésre, vagy a merengésre!

Prof.Dr.Szalai Csaba



« (Korábbi cikkek)



Kapcsolódó cikkek

vérvonal

Apai és anyai vérvonal – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 9.rész

Őseink történelme génjeink alapján Az ember örökítőanyagának, a genomjának van két speciális része, amely öröklődéseTovább

  • Vannak-e bennünk neandervölgyi ősember gének? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 8. rész 
  • Lehet-e veszélyes a genetikai variációink ismerete? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 7. rész
  • Hogyan befolyásolja genetikai hátterünk a fertőzésekkel szembeni érzékenységünket? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 6. rész
  • Lehet-e személyleírást adni egy emberről a genetikai variációi alapján? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 5. rész
  • Hogyan befolyásolják genetikai variációink a környezetünk hatásait? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 4. rész
  • Egészségünkre vonatkozó információk – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 3. rész
  • A gyógyszerszedés genetikai háttere
  • Igyunk az egészségünkért?
  • Close
    Read more:
    ízületi gyulladás
    Gyermekkori ízületi gyulladás

    Az ízületi fájdalom gyakori panasz gyermekkorban, jelentős differenciáldiagnosztikai jelentőséggel bír a banális, traumát követő ízületiTovább

    ablak
    Probléma a légfrissítők körül

    Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal egyik vizsgálata alapján káros anyagok keletkezhetnek a légfrissítő spray-k alkotórészei ésTovább

    Close