Probléma a légfrissítők és az ózon körül
Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal egyik vizsgálata alapján
káros anyagok keletkezhetnek a légfrissítő spray-k alkotórészei és az ózon között lejátszódó reakcióban.
A keletkező gázok között van például a potenciálisan rákkeltő anyagnak számító formaldehid és más olyan vele rokon anyagok, amelyek légúti megbetegedésekért felelősek.
Ózon akkor keletkezhet a földfelszínen, amikor a járművek által kibocsátott gázokat napsugárzás éri. Az ózon egy általános környezeti szennyeződés, melynek kültéri egészségügyi határértékét a környezetvédelmi hatóságok már megállapították, és nagyobb városokban rendszeresen mérik koncentrációját a levegőben.
Ha valaki egy olyan napon szellőztet, amikor magas kint az ózontartalom, a lakásba is ózon kerül és létrejöhet a légfrissítőkkel való reakció.
Ráadásul egyes elektromos házi légtisztítók is termelnek ózont, s ezekben a lakásokban így ennek a gáznak a mennyisége még magasabb is lehet.
A vizsgálatok alapján a lakásokban a légfrissítők és az ózon reakciótermékeinek, a formaldehidnek és rokon vegyületeinek a koncentrációja elérheti az 50 mikrogramm/köbmétert, mely megközelíti azt a kültéri felső határértéket, melyet a hatóságok megszabtak. De egyes szennyezettebb lakásokban ez az érték akár 100 mikrogramm/köbméter is lehet. Egyes becslések szerint minden 10 mikrogramm emelkedés 1%-kal emeli az esélyét az asztma és hasonló betegség kialakulásának.
Bár ezek még csak előzetes eredmények, azt viszont ki lehet jelenteni, hogy légfrissítőkkel nem ajánlatos a légszennyeződések ellen harcolni, és légfrissítő spray-t semmi esetre se használjunk olyan helységben, ahol elektromos légfrissítő működik. A tanulmány készítői inkább azt ajánlják, hogy próbáljuk meg inkább, ha lehetséges, elkerülni a kellemetlen szagokért felelős légszennyezést (pl. dohányfüstöt) a lakásban.
A vizsgálat eredményei oda is vezethetnek, hogy szabályozzák az elektromos légfrissítők beltéri használatát és beltéri határértéket állapítanak meg az ózonra. Egy másik lehetséges megoldás, hogy a légfrissítő aeroszolokat gyártók megváltoztatják termékeik összetételét, kicserélve azokat a kemikáliákat melyek a káros reakciókért felelősek.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
