Ezt a cikket egy szülő levele ihlette, aki azt nehezményezte, hogy miért kell bemutatni gyermeke TAJ kártyáját, amikor Ő elmondta, hogy egy magyar csecsemőről van szó, akinek az anyukája is magyar és mindenki tudja, hogy a gyerekeknek van TAJ kártyája.
Mi miért nem hisszük mindezt el?

A cikk azért született, mert ilyen vagy hasonló gondolatok másokban is megfogalmazódnak.

Többször, sőt mondhatom rendszeresen előfordul, hogy egy-egy szülő nehezményezi, hogy kérjük az iratokat, amikor gyermekével orvosi ellátásra jelentkezik. Főleg azok teszik ezt szóvá, akiknél nincs ott az irat vagy egyszerűen nem szeretnék a táska aljáról elővenni.
Sokszor abból adódik a félreértés, hogy nem pontos az információ, amit hallottak, vagy amilyen következtetést ezek alapján levontak.

Amikor valaki orvosi ellátásra jelentkezik, akkor be kell mutatnia az igazolványait és ha szükséges a beutalóját is, ez a gyermekekre is vonatkozik.

(A beutalókról a „Mikor kell és mikor nem kell beutaló?” című cikkben olvashat többet.)

Az igazolványok közül a személyi igazolványt és a lakcímkártyát, valamint a TAJ kártyát kell bemutatni, mert jelenleg csak a 3 igazolványon található meg minden szükséges adat, amit ellenőrizni, illetve rögzíteni szükséges egy-egy ellátásnál. (Ezek az adatok: név, leánykori név, születési idő, hely, a beteg neme, anyja neve, lakcíme, TAJ száma.)

Az új típusú személyi igazolványokból elvileg kinyerhető a TAJ szám, de csak abban az esetben, ha működik az online felület és van internet összeköttetés, ami nem mindig és nem mindenhol áll rendelkezésre, ezért fontos, hogy minden esetben a TAJ kártyát is hozzák magukkal.

Fontos tudni, hogy ingyenes ellátás csak azoknak a betegeknek jár, akik igazolják jogosultságukat a térítésmentes ellátásra, ezeket pedig csak a fenti kártyák bemutatásával tehetik meg.

Sem a magyar állampolgárság, sem a szóbeli közlés (pl. nincs itt az igazolványom, de tudom a TAJ számomat), sem az, hogy valaki kiskorú, nem jogosítja ingyenes ellátásra.

Miért ilyen fontos ez?
Hogyan történik az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása?

Az egészségügyi ellátás nem ingyenes, valakinek fizetnie kell érte! A szolgáltatók, a háziorvosok, a járóbeteg szakrendelők és a kórházak csak úgy tudnak működni, ha a feladataik ellátásához pénzt kapnak. A működéshez szükséges pénzt a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) biztosítja az ellátott betegek, elvégzett ellátások és beavatkozások után és annak arányában.
Az egészségügyi szolgáltatóknak azonban a NEAK csak akkor fizeti ki helyettünk, vagyis a betegek helyett az ellátás költségét, ha a szolgáltató a fenti adatokat lejelenti a NAEK-nak, aki az adatok helyességét leellenőrzi. Ha az adatok pontosak, akkor helyettünk kifizeti az ellátás árát, így lesz nekünk mégiscsak ingyenes az ellátás. Ha azonban az adatok nem helyesek, hibásak, akkor a NEAK nem fizet.

Ez a jogalapja és ezért kéri az egészségügyi szolgáltató a betegtől az igazolványait és a TAJ kártyáját. Ezért ellenőrzi le a TAJ kártyáját és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát a betegnek, mert csak az kaphat térítésmentes ellátást (vagyis csak az helyett fizet a NEAK), akinek a TAJ kártyája érvényes és jogviszonya rendezett (zöld lámpa), vagy akinek a TAJ kártyája érvényes, de a jogviszonya rendezetlen (piros lámpa).

Megjegyzem, a legújabb hírek szerint hamarosan piros lámpával is már csak 3 hónapig lehet ingyenes ellátást kapni, utána a lámpa barnára vált, ami azt jelenti, hogy nem kaphat a beteg ingyenesen egészségügyi ellátást. (A lámpákról és a jogosultságról a „Mi az a jogviszonyellenőrzés? Lámpák az egészségügyi ellátásban” című cikkben olvashat többet.)

A fentiek miatt könnyen belátható, hogy elemi érdekünk, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságunkat igazolványaikkal, TAJ kártyánkkal igazoljuk. Tehát, ha nem szeretnénk fizetni az ellátásért, akkor érdemes együttműködőnek lenni és az igazolványokat bemutatni!

Ezek után pedig nézzünk néhány példát, hogy mégis milyen kifogásokat, megjegyzéseket, tévhiteket hallunk a szülőktől:

„Ebben a mai korszerűnek mondott világunkban, mégis miért ilyen körülményes a beteg felvételi adminisztráció?
Miért kell az igazolvány, amikor csak beírja a TAJ számot és láthat minden adatot.”

Ez egy közkeletű tévedés, mert az egészségügyi szolgáltatók számítógépes rendszere nincs összekötve sem a NEAK, sem a központi nyilvántartási rendszerrel, vagyis, ha beírjuk a TAJ számot, a „rendszerből” nem jön elő semmi, vagy csak az az adat, amit mi korábban rögzítettünk, de semmiképpen sem kapunk adatot a központi nyilvántartásból.

Az adatok ellenőrzésére az igazolványok alapján meg éppen azért van szükség, mert a NEAK csak a helyesen lejelentett adatokra fizet, vagyis mi nem kapunk adatokat a központi rendszerből, de a NEAK az általunk lejelentett adatokat azzal összeveti. Így ellenőrzi azok helyességét.

Rengetegszer halljuk, amikor az igazolványokat kérjük, hogy:

„Ott van a beutalón és időnként még „kedvesen” hozzá is teszik, hogy nem tud olvasni?” vagy
„Nem látható jól a gyermekháziorvos által írt beutalón a gyermek adatai között a TAJ szám?”

Az orvosi ellátás egyik feltétele a beutaló megléte, a másik az igazolványok bemutatása.
Hiába látjuk, vagy olvassuk el a beutalón a TAJ számot, az egészen addig, amíg ezt a számot a TAJ kártyán nem látjuk, addig csak 9 db szám. Még az ellenőrzéskor sem kapjuk meg a hozzá tartozó személyes adatokat, csak azt, hogy érvényes-e és milyen a TAJ szám tulajdonosának jogviszonya. De azt nem tudjuk meg, hogy kié az a TAJ szám, ez csak az igazolványból derül ki.

„A rendszerben a betegellátás során jelzés van, ha bárminemű ellátásra nem jogosult valaki. De tudtommal nem egy csecsemő munkaviszonya, illetve annak hiánya okozhat gondot, hogy nem látják el, hanem egy felnőttnek.”

Közkeletű tévedés az is, pedig már több, mint 20 éve megváltozott, hogy a gyermekeknek alanyi jogon jár az ellátás vagy hogy a szüleik után biztosítottak. Ez már régóta nem így van!

Az viszont igaz, hogy a gyermekek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát nem a munkaviszonyuk vagy annak hiánya befolyásolja, sőt még a szülei munkaviszonya sem. De befolyásolhatja például, hogy van-e a gyermekeknek magyarországi bejelentett, lakcímkártyával igazolt lakcíme vagy, ha elmúlt 18 éves, akkor jár-e iskolába, vagy az, hogy hol született, vagy magyar állampolgárok-e a szülei stb.

„Egy 5 hónapos magyar kisbaba esetén, magyar édesanyával, miért probléma a TAJ kártya hiánya?
Nem tudják, hogy szülést követően a kórház intézi a TAJ kártyát az újszülöttnek?
Komolyan be kell mutatni, hogy létezik ilyen?”

Ha valaki azt mondja magyar, vagy bármi mást közöl, de állítását nem bizonyítja iratokkal, akkor nem várhatja el, hogy azt el is higgyék neki.

Mivel a Magyarországon született újszülöttek igazolványainak ügyintézése valóban elkezdődik születésükkor a kórházban éppen ezért elvárható, hogy egy 5 hónapos baba már rendelkezzen saját iratokkal. Sőt, ha nincs semmi probléma, akkor ezek az iratok a babák kb. 3 hetes korára megérkeznek. Az újszülötteknek a születésüket követő 2. hónap végéig lehet a szülő anyjuk TAJ számából ú.n. „képzett TAJ számot” képeznünk, (ha az édesanyjuknak zöld, vagy piros lámpás a TAJ száma) ezt követően azonban a csecsemők is csak a saját igazolványaik és TAJ számuk terhére kaphatnak ingyenes ellátást.

Schneidler Margit

Forrás:
https://www.neak.gov.hu

Fotó:
www.pixabay.com/Clker-Free-Vector-Images