A családtagokból egy-egy gyermekkori stroke (szélütés) eset általában megdöbbenést és hitetlenséget vált ki.

Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen időskorral, illetve krónikus betegségek garmadájával (mint például érelmeszesedés, magasvérnyomás betegség) azonosított betegség gyermekekben alakuljon ki?

A probléma hátterében valóban nem ugyanazok a tényezők állnak, és bár nem gyakori betegség a stroke gyermekkorban, sajnos minden évben előfordul pár eset osztályunkon.

Elkülönítjük az élet első 27 napján, illetve a 28 nap és 18. életév között bekövetkező szélütést, ez utóbbit nevezzük gyermekkori stroke -nak.

A felnőttekhez hasonlóan itt is kétféle keringés zavar alakulhat ki az agy körülírt területén: amikor az odavezető ér sérül, megreped és vér lép ki az agyállományba, illetve amikor elzáródik az ér egész keresztmetszetében és a hozzátartozó terület vérellátása megszűnik. A gyermekkori esetek fele az első, vérzéses (vagy szaknyelven hemorrágiás) stroke.
Mind felnőttekben, mind gyermekekben ismert a ’tranziens ischaemias attack (TIA)’ fogalma, amikor a stroke tipikus tünetei 24 órán belül oldódnak. Gyermekekben az ilyen epizódot nagyon gyakran valódi stroke követi rövid időn belül.

Nézzük, mik is a stroke tünetei?

Nagyobb gyerekek esetében ezek a már ismert, felnőttekre jellemző tünetek: féloldali végtag gyengeség 67-90%-ban fordul elő; beszédzavar 20-50%-ban, látászavar 10-15%-ban társulhat; ataxia vagy járásbizonytalanság: 8-10%-ban, fejfájás 20-50%-ban kíséri. Tudatzavart az esetek közel egyharmadánál észlelünk. Epilepsziás roham 15-25%-ban jelentkezik, főként 6 éves kor alatt.

Jellemző, hogy a markáns tünetek hirtelen kezdetűek, a vérzéses stroke kapcsán a fejfájás kifejezett. Kisdedeknél, épp járni tanuló totyogósoknál a tünetek gyakran nem jellegzetesek, éles és gyakorlott szem kell, hogy felfedezze őket. A szülők számára az aluszékonyság, gyenge táplálhatóság, szokatlan ügyetlenség lehet figyelemfelhívó.

A különböző típusú stroke hátterében más-más ok húzódhat meg.

Így a vérzéses stroke hátterében különböző érfejlődési rendellenességek, veleszületett és szerzett vérzékeny állapotok (pl. haemophilia, májbetegség) állhatnak.
Az érelzáródással járó stroke (vagy szaknyelven ischaemiás) gyakran egyszerű, hétköznapi fertőzésekhez társul, ennek mechanizmusa még nem pontosan ismert. Ugyanakkor vannak olyan kórállapotok, amik hajlamosítanak, ilyen a veleszületett vagy szerzett szívbetegség, véralvadási zavarok, vérszegénység különböző típusai, az egész szervezetet érintő autoimmun betegségek érgyulladással járó formái. Külön szót érdemel a közismert bárányhimlő, ugyanis szövődményes eseteiben az agyban futó erek gyulladása majd sérülése okoz szélütést. Sajnos azt is elmondhatjuk, hogy a pontos kiváltó okra gyakran nem derül fény.

A koponya, illetve a nyak sérülése is okozhat stroke-ot. A fejet ért trauma direkt károsító hatásán túl, a nyak rándulása érsérülést okozhat, s ennek talaján vérrög képződhet. Ez tovább sodródva az agy felé, az erek végágaiban elzáródást okoz.

A tünetek alapján a diagnózis felállításának alapja a megfelelő képalkotó eljárás elvégzése, ez jellemzően koponya és nyaki MRI. Erről részletesebben már született cikk e magazin oldalain (Szélütés gyermekkorban – A képalkotó vizsgálatok jelentősége, dr. Kovács Éva, 2015.)

A kezelés meghatározása nagyban függ a kiváltó tényezőtől, illetve attól, hogy sikerül-e a pontos okot megnevezni az elszenvedett szélütés hátterében.

Ettől függően van, amikor élethosszig tartó gyógyszeres kezelés, van, amikor műtéti beavatkozás szükséges, de sokszor csak átmeneti, tüneteket enyhítő kezelés lehetséges. A felnőttek esetében ismert, szigorú időablakhoz kötött vérrögöt oldó, illetve a vérrögöt endoszkópos beavatkozással eltávolító kezelésnek a gyermekek esetében még számos akadálya van, de kamaszok esetében már ez a terápia is szóba jöhet és elérhető.

Ezért nyomatékkal szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amennyiben egy gyermeknél a fenti tünetek hirtelen alakulnak ki, azonnal hívjanak mentőt.

A mentők a beteget életkora szerinti stroke központba szállítják, ahol a nap 24 órájában rendelkezésre áll a megfelelő szakember gárda és diagnosztikus vizsgálat az ellátáshoz. A szélütés egyes fajtáinak kezelése szigorúan időhöz kötötten végezhető. Ezért kérjük ne várakozzanak, ne a házi gyermekorvost értesítsék, ne saját maguk szállítsák a gyermeket sürgősségi betegellátó osztályra, hanem hívjanak mentőt és jelezzék, hogy stroke gyanúja merül fel Önökben.

Ami egyformán fontos minden esetben az akut kezelést követően, az a szakszerű és mielőbb megkezdett rehabilitáció.

Ugyanakkor a sok ijesztő állapot és betegség mellett arról is kell szót ejtsünk, hogy nem minden stroke-nak tűnő eset hátterében van agyi érkatasztrófa. Ezeket stroke-like epizódoknak hívjuk, és ide tartozhat a migrén bizonyos fajtája, vagy epilepsziás rohamot követő átmeneti bénulás, de egyéb, a sejtek anyagcseréjét érintő állapotok is.

Dr. Nagy Imola

Forrás:

Gyermekneurológia, szerk. Hollódy K. 2019.
Magyar Stroke Társaság www.doki.net

Fotó:
dreamstime.com